Még soha nem küldtünk ennyi nőt Brüsszelbe. Egy volt kormányfő és a dezinformációs színtér egyik ismert arca is kijutott. Bemutatjuk az új EP-képviselőket
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A brüsszeli Európai Parlamentbe új képviselők is bejutottak, de olyanok is, akik már a korábbi választási ciklusban is a parlament tagjai voltak.
A hivatalos eredmények szerint a legtöbb mandátumot a Progresszív Szlovákia szerezte, ami hat képviselői helyet jelent, a Smernek pedig eggyel kevesebb képviselője lesz. A Republika mozgalom két mandátumot szerzett, a Hlas és a KDH egyet-egyet.
Monika Beňová már ötödik alkalommal került be a parlamentbe a Smer színeiben, de hozzá hasonlóan Michal Wiezik és Martin Hojsík, a PS képviselői is folytatják brüsszeli pályafutásukat. Újoncnak számít például Erik Kaliňák (Smer) vagy Ľuboš Blaha (Smer), Braňo Ondruš (Hlas), valamint Veronika Cifrová Ostrihoňová (PS) és Lucia Yar (PS) is.
Szlovákiát még soha nem képviselte ennyi nő Brüsszelben, a tizenöt mandátumból hetet szereztek meg.
Progresszív Szlovákia
Ódor Lajos
A Progresszív Szlovákia listájának első helyén Ódor Lajos, a korábbi szakértői kormány miniszterelnöke és a Szlovák Nemzeti Bank korábbi alelnöke állt. Ódor Lajos közgazdász, egész karrierje során a pénzügyekkel és a nemzetgazdasággal foglalkozott. A Comenius Egyetemen szerzett diplomát menedzsmentből és matematikából. 2016-tól, a Budapestről Bécsbe üldözött a Közép-Európai Egyetem vendégelőadója.
A második Dzurinda-kormány idején Ivan Mikloš vezetése alatt ő volt a pénzügyminisztérium vezető közgazdásza és egyben a Pénzügyi Politika Intézetének igazgatója is. 2010 és 2012 között Iveta Radičová kormányfő tanácsadója volt. Jelen volt Szlovákia kulcsfontosságú gazdasági reformjainál: az euró bevezetése, Ivan Mikloš egykulcsos adója, a költségvetési felelősségről szóló alkotmányos törvény elfogadása és az értéket pénzért projekt.
A nyilvánosság 2023-ban ismerte meg jobban, amikor Eduard Heger kormányának bukása után Zuzana Čaputová köztársasági elnök szakértői kormányának az élére került. Az EP-választáson való indulása az első politikai megmérettetése, miután távozott a miniszterelnöki posztról.
Ľubica Karvašová
Tizenhárom éves diplomáciai karriert tudhat maga mögött és három szlovák miniszterelnök – Igor Matovič, Eduard Heger és Ódor Lajos – tanácsadója volt európai ügyekben. Amikor a tavalyi választáson a Smer nyert és kormányt alakított, Karvašová Peter Kmec (Hlas) miniszterelnök-helyettes hivatalába került. Az állami szférából akkor távozott, amikor a kormány januárban elfogadta a Büntető törvénykönyv módosítását.
Karvašová a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát Nemzetközi Kapcsolatok szakon, a mesterfokú tanulmányait pedig a párizsi Sorbonne Egyetem Európai Tanulmányok szakán végezte. 2011 és 2015 között a külügyminisztériumban dolgozott különböző pozíciókban, az államtitkár irodavezetőjének a helyettese is volt. 2015-től 2020-ig Szlovákia Állandó Európai Uniós Képviseleténél dolgozott.
Martin Hojsík
2019 óta EP-képviselő, az Európai Parlamentben a második választási ciklusát kezdi meg. Szakterülete a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc, amivel a Renew Europe frakciójában foglalkozik. Az Európai Parlamentben ő nyújtotta be a legtöbb módosító javaslatot, az EU Matrix szervezet szerint pedig a 750 képviselő közül ő a 12. legbefolyásosabb. Azt követően, hogy Michal Šimečka távozott a Nemzeti Tanácsba, ő lett az Európai Parlament alelnöke.
Hojsík a Denník N ankétjában a legfontosabb eredményének a talajról szóló törvényt tartja, amelyet megszavazott a parlament, valamint a gyerekjátékokban található veszélyes vegyi anyagok elleni jobb hatékonyabb védelmet és a mezőgazdaságban használt gyomirtók csökkentését. Hojsík genetikát tanult a pozsonyi Comenius Egyetemen és több mint 20 évig dolgozott a Greenpeace szervezetnél, majd később a Four Paws állatvédő szervezet programigazgatója volt.
A Progresszív Szlovákiának a 2018-as megalakulása óta a tagja, május óta pedig az alelnöke is.
Veronika Cifrová Ostrihoňová
Veronika Cifrová Ostrihoňovának az EP-választás jelentette a belépőt a politikába. A Progresszív Szlovákia listájának negyedik helyéről indult.
Korábban műsorvezetőként dolgozott, az RTVS közszolgálati televízióban egy saját műsora is volt Silná zostava néven. Emellett pedig egy saját talk show-t is vezetett. Korábban a Markíza televízió hírszerkesztőjeként dolgozott. 2019-ben hírszerkesztő kategóriában elnyerte az év személyisége a tévéképernyőn díjat. „Régóta láttam, hogy a műsorokat olyan stílusban vezetik és olyan témákról beszélnek, amelyek nekem nem felelnek meg, az empátia hiányát, a gorombaságot, az agressziót, ami a nemi erőszakról szóló vitákban gyülemlett fel” – mondta akkor.
Cifrová Ostrihoňová aktív a közösségi médiában, az Instagramon több mint 200 ezren követik, a YouTube-on pedig csaknem 50 ezren. Cifrová Ostrihoňová három évig tanult politológiát és történelmet a Párizsi Egyetemen és az amerikai New York Egyetemen. Hosszú ideje foglalkozik női jogokkal, a médiaszabadsággal és a társadalom kiszolgáltatott csoportjaival.
Michal Wiezik
Michal Wiezik ökológus másodszor került be az Európai Parlamentbe. 2019-ben még a PS/Spolu koalíció listáján indult. Környezet- és természetvédelemmel foglalkozik, emellett tudós és egyetemi oktató is. A Progresszív Szlovákiába 2021-ben lépett be, ma pedig elnökségi tag.
A zólyomi Műszaki Egyetemen szerzett diplomát természetvédelem és vidékökológia szakon.
2012-ben az OĽaNO listájának 21. helyéről indult a parlamenti választáson, de nem került be. Wiezik a 2023-as parlamenti választáson is indult, ahol csaknem 30 ezer szavazatot szerzett, a mandátumát azonban nem vette át és az Európai Parlamentben maradt.
Lucia Yar
Lucia Yar európai témákkal, nemzetközi biztonsággal és a nemi egyenlőséggel foglalkozó elemző. 2015-től a külügyminisztérium államtitkárának a tanácsadójaként dolgozott, később az Euractiv portál szerkesztője és főszerkesztő-helyettese volt.
Diplomáit újságírásból és európai tanulmányokból szerezte a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán és a Társadalom- és Közgazdasági Tudományok Karán. A Comenius Egyetemen később európai politikát is adott elő. Rövid ideig az Európai Bizottságban is dolgozott, 2012-től pedig Isztambulban élt, ahol a versenyszférában tevékenykedett. A European Defence College előadójaként az állami és a közigazgatási szféra szakértőinek is adott elő.
Yar a nemi egyenlőség kérdésével is foglalkozik, a múlt évi parlamenti választás előtt a Zakrúžkuj ženu (Karikázz be egy nőt) kezdeményezés média-koordinátora volt.
Smer
Monika Beňová
Beňová 2004 óta megszakítás nélkül az Európai Parlament képviselője, ez lesz az ötödik választási ciklusa. Több bizottság tagja is volt, a környezetvédelemtől kezdve a közbiztonságon, az igazságügyön át egészen a női jogokig és a nemi egyenlőségig. Az első választási ciklusában az Európai Szocialisták frakciójának alelnöki tisztségét töltötte be.
Tavaly, válaszul arra, hogy felfüggesztették a Smer tagságát az Európai Szocialisták Pártjában, lemondott a tagságáról, valamint az Európai Parlament kvesztori posztjáról is.
Monika Beňová a Smer régi motorosai közé tartozik – 1999 és 2001 között a párt főmenedzsere, 2002 és 2004 között pedig az alelnöke volt. A párthoz annak ellenére hűséges maradt, hogy többször is bírálta. Robert Ficóról azt mondta, hogy „komoly paranoiában él” – kommentálva ezzel Fico Peter Pellegrini és tíz másik képviselő Smerből való távozására adott reakcióját.
Beňová a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen szerzett politológiai diplomát. A politikába való belépése előtt magáncégek menedzsereként dolgozott. Egy választási időszakban (2002–2004) a szlovák parlament képviselője is volt, illetve Pozsony megye képviselő-testületének is a tagja volt.
Ľuboš Blaha
Kolléganőjéhez hasonlóan szintén a Bél Mátyás Egyetemen szerzett politológiai diplomát, politikai karrierjét 2006-ban kezdte, amikor Pavol Paška (Smer) házelnök tanácsadója lett. 2012 óta megszakítás nélkül a Smer parlamenti képviselője.
Ľuboš Blaha álhíreket és hoaxokat terjeszt, ami miatt a Meta cég 2022-ben véglegesen letiltotta a Facebook-profilját. Emellett a bíróság végzésben tiltotta meg neki, hogy Čaputová elnök asszonyt amerikai ügynöknek és hazaárulónak nevezze. „Bejegyzései sértő jellegűek, azzal a céllal íródtak, hogy erős negatív érzelmeket provokáljanak és szítsanak” – jellemezte a bíróság Blaha bejegyzéseit.
Blaha még a Robert Fico ellen elkövetett merénylet előtt egy héttel is összeesküvés-elméleteket terjesztett az ukrajnai háborúról. A breznóbányai kampányesten azt mondta, hogy Olof Palme meggyilkolt svéd miniszterelnökhöz hasonlóan, aki az USA vietnámi háborúja ellen küzdött, Robert Fico „az Egyesült Államok Oroszország ellen vívott ukrajnai háborúja ellen küzdött”.
Erik Kaliňák
Kaliňák a smeres „farkasok” közé tartozik, vagyis a párt azon fiatal politikusai közé, akik gyorsan lépegetnek felfelé a ranglétrán. Pályafutását a Smer közösségimédiás-oldalainak adminisztrátoraként kezdte, 2018-ban belépett a pártba és 2020 óta az alelnöke. 2023-ban 145 ezer szavazattal parlamenti képviselő lett. Jelenleg Robert Fico miniszterelnök főtanácsadója.
Filozófiából szerzett diplomát és Robert Kaliňák védelmi miniszter unokaöccse. Leginkább a Facebookra posztolt videókkal politizál.
Kaliňák és a smeres „farkasok” több személy ellen is feljelentést szeretnének tenni – Michal Šimečka PS-elnök ellen, Marián Leško, Michal Havran és Tomáš Hudák kommentátorok ellen. „Smeres farkasokként ahhoz a generációhoz tartozunk, amelyik az alapvető emberi jogok és szabadságok megsértésének, a cenzúra és a mediális manipuláció időszakában nőtt fel. A liberális kávéházak kétségbeesett gyáva lúzereitől egyáltalán nem félek” – mondta Kaliňák.
Judita Laššáková
A legerősebb koalíciós párt listáján meglepő módon előkelő helyet kapott a párton kívüli Judita Laššáková, a dezinformációs színtér egyik ismert arca. Laššáková a Páneurópai Főiskolán szerzett jogi diplomát, a Smerrel pedig már hosszabb ideje együttműködik – feltűnt a tüntetéseken és Daniel Bombic internetes agresszorral és antiszemitával közösen moderál olyan beszélgetéseket, amelyekben koalíciós képviselők, például Robert Fico vagy Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter is részt vett.
Laššáková sokáig szerepelt az Infovojna nevű dezinformációs rádióban. Miroslav Radačovský és a fideszes Járóka Lívia EP-képviselők asszisztenseként is dolgozott, az utóbbinak köszönhetően pedig a Fidesz eredményvárójára is meghívást kapott. A Facebookon 73 ezer, a YouTube-on pedig csaknem 18 ezer követője van.
Katarína Roth Neveďalová
Már a 2009–2014-es választási ciklusban is EP-képviselő volt a Smer színeiben. Később nem került be az Európai Parlamentbe és csak 2022-ben, Miroslav Číž halála után tért vissza pótképviselőként. 2012 óta háromszor töltötte be az európai szocialisták alelnöki posztját. A frakcióból Monika Beňovával együtt lépett ki.
Tanulmányait a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Európai Tanulmányok szakán, valamint a szakolcai Közép-Európai Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Smerben gyakornokként kezdett el dolgozni 2005-ben, 2010 óta ő vezeti a párt nemzetközi részlegét. 2018 és 2020 között Richard Raši digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettes tanácsadója volt.
Roth Neveďalová az Euractivnak azt nyilatkozta, hogy támogatja az LMBT+-közösséghez tartozó emberek jogait, és hogy a Smernek nincs gondja a bejegyzett élettársi kapcsolatokkal. „Semmilyen okot nem látok arra, hogy Szlovákiában ne foglaljuk valamilyen módon törvénybe a partnerkapcsolatokat” – mondta az interjúban.
Republika
Milan Uhrík
A Republika mozgalom vezetője megvédte a 2019-ben szerzett mandátumát, amikor az ĽSNS listájáról jutott be. Uhrík a Szlovák Műszaki Egyetemen végezte tanulmányait, ahol doktori fokozatot is szerzett. A múltban Marián Kotleba, az ĽSNS elnökének jobbkeze volt és a Besztercebányai Megyehivatal hivatalvezetőjeként dolgozott Kotleba elnöksége alatt.
Az ĽSNS-bol való távozása után a zöld pólót öltönyre és nyakkendőre cserélte, az új pártjával pedig megpróbálta a kevésbé radikális szavazókat is megszólítani. A televíziós vitaműsorokban igyekezett visszavenni a korábbi szélsőséges megnyilvánulásaiból, amelyeket a holokausztról és Jozef Tiso személyéről tett. A Republika választási programjába pedig már az EU-ból és a NATO-ból való azonnali kilépés sem került bele.
A múlt évi parlamenti választás során azonban a Republika mozgalom a parlamentem kívül maradt.
Milan Mazurek
Milan Mazurek, a Republika mozgalom alelnöke, akit 2019-ben a Legfelsőbb Bíróság bűnösnek talált romákról tett rasszista kijelentések bűncselekményében, amelyek a Frontinus Rádióban hangzottak el. Mazurek szintén az új képviselők egyike lesz.
Szlovákia modernkori történetének első olyan képviselője volt, akit elítéltek bűncselekményért és távoznia kellett a parlamentből. A bíróság 10 ezer eurós pénzbüntetést szabott ki, aminek befizetése után törölték a priuszát, 2020 óta így ismét indulhat a választásokon.
Mazurek a Republika ismert arcai közé tartozik, sikeres volt az önkormányzati és megyei választásokon, ahol bekerült Eperjes megye képviselői közé.
2022-ben indult az eperjesi megyeelnöki posztért, sikertelenül.
Hlas
Branislav Ondruš
Korábbi műsorvezető, baloldali politikus és 2023 novemberétől az Erik Tomáš vezette munkaügyi minisztérium államtitkára.
Ondruš a Hlas egyedüli képviselője lesz, a lista második helyéről indult, megelőzte Branislav Becík listavezetőt.
Diplomáját politológiából szerezte, az iskola után a Markíza televízió hírolvasójaként és gazdasági szerkesztőjeként kezdett el dolgozni. A televízióból a politikába távozott – 1999-ben a Demokratikus Baloldal Pártjának szóvivője, majd alelnöke lett. A gyenge politikai eredmény után visszatért a médiába. 2002-től a JOJ televízióban dolgozott műsorvezetőként.
2010-ben a Smer képviselőjeként tért vissza a politikába, a pártból csak 2020-ban lépett ki. Végül a Hlasba lépett be, amit baloldali politikusként a „valódi szociáldemokratának” tart. A 2020-as parlamenti választás után az Európai Bizottság tanácsadójaként dolgozott a Balkánon, ahol az unióba belépni kívánó országok reformjainak bevezetéséért felelt. Tagja az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetségének.
KDH
Miriam Lexmann
Az Európai Parlamentbe csak a választás után fél évvel lépett be 2019-ben, miután Nagy-Britannia távozott az unióból. Lexmann az Európai Néppárt frakciójának tagja. A szlovákiai kollégái közül ő szólalt fel a legtöbbször az Európai Parlamentben.
Lexmann egy disszidens katolikus családból származik, részt vett a Szlovák Kereszténydemokrata Ifjúság szervezetének létrehozásában. A KDH-ba 2016-ban lépett be. A Nemzeti Tanács Állandó uniós képviselője is volt, később tanácsadóként dolgozott az Európai Parlamentben. Lexmann a Nemzetközi Republikánus Intézet Európai Irodája igazgatójának szerepét is betöltötte Brüsszelben.
Lexmann évek óta rámutat a Kínában folyó emberi jogok semmibevételére, ami miatt Peking 2021-ben a szankciós listára tette. Az államfőválasztás előtt ő volt a KDH egyik lehetséges jelöltje, a párt azonban végül nem indított saját jelöltet.
Lexmann Milan Majerský, a KDH elnökének a felesége.
Filip Orsolya fordítása
