Jobbra tolódik az Európai Parlament, a szélsőjobboldali áttörés elmaradt
Bár az EP-választások alapvetően arról szólnak, hogy kik legyenek az Európai Parlament képviselői, az egyes tagországokban belpolitikai tétjük is van. Az EP-választás több tagországban ebből a szempontból is érdekes eredményeket és fejleményeket hozott.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Hétvégén lezajlott az európai parlamenti választás. Hogy az új parlament hogyan fog kinézni, az a következő 1-2 héten dől majd el. Nézzük a legfontosabb eredményeket:
- A legnagyobb pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) nyerte a választást, a 720 tagú parlamentben 185 képviselőjük lesz, nyolccal több, mint az eddigi (a brexit után 705 tagú, most bővülő) parlamentben.
- A második legnagyobb pártcsalád, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége majdnem ugyanannyi mandátumot szerzett, mint amennyi jelenleg van nekik: két mandátumot veszítve 137 képviselőjük lesz.
- Vereséget szenvedtek a liberálisok és a zöldek. Az előbbiek frakciója, a Renew 79 mandátumot szerzett, ez 23-mal kevesebb, mint az előző parlamentben. A Zöldek-frakció pártjai 52 mandátumot szereztek, 19-cel kevesebben lesznek..
- Erősödtek a radikálisabb, euroszkeptikusabb pártok. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád 73 mandátumot szerzett, néggyel több képviselőjük lesz, mint eddig. Az Identitás és Demokrácia pártcsalád 58 mandátumot szerzett, nekik 9-cel több képviselőjük lesz, mint eddig.
- A legvegyesebb csoport a függetleneké, azaz azon pártok képviselőinek a csoportja, akik egyik frakcióban sincsenek benne – ők 46-an vannak – vagy újonnan kerültek be az EP-be – ők pedig 54-en vannak.
Helyezkedések
A függetlenek csoportjába tartozik például a Smer 5 képviselője (a Smert ősszel zárták ki az S&D frakcióból és pártcsaládból), a Republika 2 képviselője (a Republika korábban sem csatlakozott frakcióhoz az EP-ben), vagy a Hlas 1 képviselője (a Hlas 2019-ben még nem létezett).
Szintén ebben a csoportban van a Fidesz 11 képviselője. A Fidesz korábban az EPP tagja volt, amióta onnan távoztak, függetlenek. Orbán Viktor szeretett volna összehozni egy új jobboldali pártcsaládot, de most már az ECR-hez készülnek csatlakozni.
Bár a Tisza is új szereplő, a Magyar Péter és Manfred Weber EPP-elnök közötti korábbi kedélyes üzengetés után a Tisza 7 mandátumát már az Európai Parlament hivatalos eredménymutatója is az EPP-frakcióhoz számolja.
A függetlenek között van a Németországban második helyen végzett szélsőjobboldali AfD. Őket nem sokkal a választás előtt dobták ki az ID-frakcióból, ami így messze nem erősödött akkorát, mint amire előzetesen számítani lehetett.
A következő időszak arról fog szólni, hogy milyen mozgások lesznek az egyes pártcsaládok között, a függetlenek fognak-e csatlakozni valamelyik frakcióhoz, esetleg alakul-e új frakció.
Erősödött a jobboldal
Bár az EP-választáson előretört a radikális jobboldal, ezek a pártok minimum Ukrajna kérdésében meglehetősen megosztottak, ráadásul a két legfontosabb párt igyekszik szalonképesebb jobbközép erővé pozícionálni magát.
A Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivérei például az elmúlt években külpolitikai kérdésekben és Ukrajna támogatásában belesimult az európai mainstreambe.
Franciaországban az EP-választáson elsöprő győzelmet arató Nemzeti Tömörülés szintén középre igyekszik. A párt vezére, Marine le Pen már a választás előtt ajánlatot tett Meloninak, hogy alapítsanak egy új pártcsaládot és EP-frakciót (Meloni pártja jelenleg az ECR, le Pen pártja az ID tagja). Meloninak azonban az EPP is udvarolt: az előrejelzések is jelezték a liberálisok visszaszorulását, és a gördülékenyebb együttműködéshez más partnereket is kerestek a néppártiak.
Eddig ugyanis az EPP az S&D-vel és Renew-val alkottak nagykoalíciót. A három frakciónak ezúttal is megvan a többsége: 401 képviselőjük lesz, a többséghez 361 szükséges. Azonban a képviselők nem minden esetben szavaztak együtt, voltak kiszavazások és bizonyos ügyekben más frakciókkal is együttműködtek a nagykoalíció egyes frakciói.
Az S&D azonban messze nem olyan nyitott az ECR-rel való együttműködésre, mint az EPP. A szocialisták már azt is kilátásba helyezték, hogy nem fogják támogatni Ursula von der Leyen újraválasztását a Bizottság élére, ha az együtt akar működni Meloniékkal.
Jelenleg tehát több forgatókönyv is lehetséges. Az AfD-ből és más szélsőjobboldali pártokból létrejöhet egy új frakció, aminek azonban nagyon csekély súlya lenne. Egy frakció létrehozásához legalább 23 képviselő kell legalább 7 tagállamból. Csak az AfD-nek van 15 mandátuma, Magyarországról egy képviselőt bejuttatott a Mi Hazánk is. Toroczkai László már korábban jelezte, hogy a Mi Hazánk benne lenne egy új frakcióban az AfD-vel, az azonban kérdéses, hogy találnak-e még 5 tagországból egy-egy pártot, ami csatlakozna hozzájuk.
Ennél sokkal érdekesebb, hogy az ECR hogyan fog mozogni, létrejön-e az az ECR-ből és az ID-ből egy új frakció, ahogy azt Marine le Pen javasolta. Egy ilyen tömörülés a harmadik legerősebb frakció lenne az EP-ben. Az is kérdés, hogy az ECR felveszi-e a soraiba a Fideszt, ami tovább növelné a frakció súlyát, de az ECR nagy pártjai, mint az Olaszország fivérei vagy lengyel PiS Ukrajna elkötelezett támogatói, és sok kisebb párt nem látná szívesen Orbánékat az ECR-ben.
Verhető Smer, áradó Tisza
Bár az EP-választások alapvetően arról szólnak, hogy kik legyenek az Európai Parlament képviselői, az egyes tagországokban belpolitikai tétjük is van. Az EP-választás több tagországban ebből a szempontból is érdekes eredményeket és fejleményeket hozott. Néhány példa:
- Itthon, Szlovákiában magabiztosan győzött a PS annak ellenére, hogy a Fico elleni merénylet miatt a Smer erősödésére lehetett számítani. A Matovič- és Heger-kormányok pártjai teljesen leszerepeltek, a PS helyzete megszilárdult az ellenzék vezető erejeként, a Smer fölött aratott győzelme pedig lendületet ad a pártnak.
- Magyarországon először mérette meg magát választáson Magyar Péter pártja, a Tisza, ami az eddigi ellenzéket gyakorlatilag leradírozva 30 százalékos eredményt ért el és egyből 7 képviselőt küld az EP-be, akik a néppárti frakcióba fognak beülni. A Tisza az önkormányzati választáson is meggyőző eredményt ért el, sokan új korszakról beszélnek Magyarországon.
- Franciaországban a Nemzeti Tömörülés elsöprő győzelmet aratott Macron elnök pártja, a Reneszánsz fölött. Macron emiatt feloszlatta a parlamentet és előrehozott választást írt ki. Macron pártjának eddig sem volt többsége a törvényhozásban és meglehetősen bonyolult volt így kormányoznia, az előrehozott választással teremtene tisztább helyzetet.
Az EP-választás legtöbbet emlegetett tétje egyben tagállami szintű jelenség is: a szélsőjobb előretörése. Bár nem a korábban várt fölénnyel, de Magyarországon győzött a Fidesz, Szlovéniában Janez Janša pártja, Németországban az AfD végzett a második helyen a jelenlegi kormánykoalíció összes pártját maga mögé utasítva, Franciaországban tarolt a Nemzeti Tömörülés, Olaszországban az Olaszország Fivérei, Hollandiában győzött Geert Wilders pártja.
A jobboldal előretörése tehát valóság, de mint feljebb láttuk, az Európai Parlamentben ezek a pártok a megosztottságuk és a sokféleségük miatt nem tudnak egy frakcióvá összeállni.
Az előretörésük inkább azt jelentheti, amiről Roberta Metsola, az EP jelenlegi elnöke is beszélt az éjjel. Az egyébként néppárti Metsola szerint az általa előterjesztett klímavédelmi csomag intézkedéstervezeteit úgy hozták meg, hogy a kelleténél kevésbé vették figyelembe annak társadalmi és gazdasági hatásait. Szerinte ez vezetett ahhoz, hogy a Zöldek elveszítették a mandátumaik negyedét.
