Az önálló országos szlovákiai magyar politika vége lehet ez az eredmény – mondják a magyar politikusok

Az előzetes, nem hivatalos eredmények szerint a Magyar Szövetség 3,88 százalékot ért el a választáson, ami alig több, mint 57 ezer szavazatot jelent. Ez a szám a parlamenti választáson elért szavazatszámnak kevesebb, mint fele, akkor több mint 130 ezer voksot kapott a párt, nagyjából kétszeres részvétel mellett.

De elmarad az eredmény Forró Krisztián tét nélküli államfőválasztási eredménye mögött is: a Magyar Szövetség elnöke akkor 51,9 százalékos országos részvételi arány mellett 65 588 szavazót tudott mozgósítani, és ért el ezzel 2,9 százalékot.

Összehasonlítva a 2019-es EP-választások eredményével sem derűsebb a Magyar Szövetség eredménye. Akkor az MKP-nak alig 400 szavazat hiányzott az 5 százalékhoz, 48 929 voksot szereztek, az akkor még létező Híd és az MKDSZ szavazataival együtt pedig  csaknem 77 ezer volt a magyar pártokra leadott szavazatok száma, 22,7 százalékos részvételi aránynál.  Ennyi szavazat most, a nem hivatalos eredmények szerint több mint 34 százalékos részvételi arány mellett is épp csak elég lett volna egy mandátumra.

Orosz: Ez kudarc

Ezekre a számokra hivatkozik Orosz Örs is, a Magyar Szövetség EP-listájának harmadik helyezettje, a párt alelnöke, aki szerint az eredményt a 2019-ben induló három magyar párt eredményének tekintetében érdemes értékelni.

Orosz, aki a nem hivatalos eredmények szerint a második helyre karikázta fel magát Berényi József listavezető mögé, úgy tudja, délen ismét elmaradt a részvételi arány az országos átlagtól. A magyarlakta járásokban információi szerint közben jelentősen növekedett a Smerre és a Progresszív Szlovákiára szavazók száma.

A Komáromi járásban például adatai szerint a  Smer szinte megnégyszerezte, a szavazói számát 2019-hez képest, a PS pedig a legutóbbi EP-választáshoz képest több mint háromszor annyi szavazatot szerzett. A Magyar Szövetség most 8700 szavazat körül kapott, nyerve ezzel a járást, de a szám jelentősen elmarad az elődpártok összesített eredményeihez képest: akkor alacsonyabb részvételi arány mellett is több mint 10 ezer szavazat érkezett a magyar pártokra.

„Ki kell mondani, hogy ez az eredmény kudarc” – mondja Orosz. Elmondása szerint úgy érzi, saját célkitűzését teljesítette, hozzátett a nagy egészhez, a harmadik helyről a másodikra került – így talán még túl is teljesítette a házi feladatát.

„Nem leszünk többen, ha ebben a bipoláris világban, a bipoláris tengelyen állást foglalunk az egyik oldalon” – véli Orosz, aki azt mondja, kampányával ezt akarta egyensúlyozni azzal, hogy ügyközpontú kampányt vitt. A központi kampányt azonban kevésnek tartja. „Nem magyaráztuk el a választóknak, miért fontos, hogy 15-ből egy mandátum jusson a magyar közösségnek is. Ehelyett irányváltást hirdettünk, miközben mindenki tudja, hogy egy félmilliós kisebbség aligha lesz erre képes. Én ezt próbáltam ellensúlyozni a saját kampányommal. Ez kevésnek bizonyult. Ez az eredmény az előző választások eredményének logikus végkifejlete” – magyarázza a párt alelnöke.

A párt jövőjéről szerinte még korai beszélni, a Magyar Szövetség vasárnap délután tartott elnökségi ülést. A tisztújításra szerinte legkésőbb szeptemberben sor kerül. „Én úgy gondolom, hogy az önálló magyar politizálásnak tényleg ez volt az utolsó dobása. Gyakorlati megközelítésből két út lehetséges. Az egyik a gyűjtőpártiságra való törekvés, és egy szlovák partner keresése. A másik pedig, hogy ideológiák mentén beleálljunk a sűrűjébe, és úgy alakítsunk ki valamiféle magyar platformokat az országos politizálásban” – mondja.

A Magyar Szövetségnek azonban a megyékben és a helyi önkormányzatokban szerinte van létjogosultsága, és eredményeket is fel tudnak mutatni. „Legalább egy terep van, ahol a közszereplőink és választóink sikerélményt tudnak szerezni” – teszi hozzá azzal, hogy amíg van magyar választó, addig van etnikai politizálás is. „A közösségünk azonban veszített erejéből” – zárja.

Pandy Péter: most nem lehet félrebeszélni

A Magyar Szövetség Országos Tanácsának elnöke, Pandy Péter a második volt a listán, az előzetes eredmények szerint Orosz lekarikázta – bár a királyhelmeci politikus kevésbé intenzív kampányt vezetett, mint pártbeli kollégája.

Az egykori hidas Pandy szerint a választás egyértelmű jele annak, hogy szükség van változásra a pártban. „Azt kell elérni, hogy a párton belüli munka ne személyek párharcáról szóljon, hanem tényeges közös munka legyen, közös célokkal” – mondja, és hozzáteszi, az elmúlt időszakban a Magyar Szövetségben nem mindenki azonos irányba húzta a szekeret. „Ha ez nem fog megtörténni, nem sok értelme lesz a párt további tevékenységének” – teszi hozzá.

Szerinte az egyértelmű kudarc utáni tisztújításon változtatás kell, és tisztázni kell a belső viszonyokat is. „Nem mehet tovább az az eszmeiség, amelyről több alkalommal bebizonyosodott, hogy nem hatékony” – véli. Pandy ezzel elsősorban a gyűjtőpártiságra gondol: szerinte inkább narratívákra van szükség, melyek mögé be tud állni mindenki a pártban, és világosan tud kommunikálni az emberek felé.

„Narratívák nélkül, közös célok nélkül, közös kiállás nélkül, nincs egység, egység nélkül pedig nincs jövője a felvidéki magyar politizálásnak” – véli. A széles ideológiai intervallum, amelyben szerinte eddig működött a párt, nem működik, és szűkíteni kell az ideológiai sokszínűséget. A konzervatív politikát szerinte nem lehet összevonni a liberálissal, ez megkeveri a választókat. Márpedig az emberek szerinte nem formális egységre vágynak, hanem egy olyan egységre, melyet csapatként tudnak egységes értékrend és ideológia mellett képviselni.

Arra a felvetésre, hogy legutóbb mégis akkor volt sikeres a párt, mikor még működött a platformrendszer, és ott voltak az exhidas országos politikusok is, Pandy azt mondta: az a megyei és a helyhatósági választáson elért siker volt, de annak rendszere és kampánystratégiája teljesen más. „S más az emberek hozzáállása is, hiszen ezen a választáson mindig a helyi embereket karikázzák, akiket ismernek, és akiket számon lehet kérni – jobb esetben azokat, akik már letettek valamit az asztalra” – jegyezte meg.

A jelenlegi választási eredménnyel kapcsolatban figyelmeztet: nem a választóban kell keresni a hibát, hanem a politikusoknak önmagukban kell megtalálni azt. „Reálisan kell értékelni, nem kamuzva, ürügyeket keresve. Ha nem vagyunk önmagunkkal szemben kellően kritikusak, nincs jövője a pártnak” – mondta a Napunknak.

A tisztújítással kapcsolatban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy megpályázza-e a pártelnöki posztot. Annyit mondott csupán, hogy új szereplők, új összeállítású vezetés kell, és a fő cél az, hogy tisztázzák, milyen ideológiák mentén mennek tovább. „Ennek függvénye az is, hogy a tisztújítás milyen lehetőségeket kínál majd” – jegyezte meg.

Gyimesi: a fejétől bűzlik a hal

Gyimesi György, a Magyar Szövetség másik alelnöke nem indult az EP-választáson – de Facebook-oldalán sokat foglalkozott vele. A pártját azonban csak ritkán említette meg, elsősorban az utolsó napokban bíztatott a Magyar Szövetségre való szavazásra. Posztjainak többsége inkább országos dimenzióban tárgyalta a választást, Gyimesi elsősorban a Progresszív Szlovákia legyőzésére buzdított.

„Nem számítottam azzal, hogy a Progresszív Szlovákia megnyeri a választást, annak ellenére, hogy esélyes volt. Mivel nem ismerem a részeredményeket, azt nem tudom, hogy országosan hogy osztódtak el a szavazataik, mennyire magas volt a választási részvétel Pozsonyban, és az ország többi részén, de ez mindenféleképpen meglepetés. A többi eredmény azonban nem az” – mondta a Napunk kérdésére Gyimesi.

Szerinte a Republika jó eredményével számolni lehetett, sok energiát fektettek a kampányba, és a választóik elhitték nekik, amit mondanak – nem úgy, mint az SNS-nek. Az SaS és a Demokrati szerinte a liberális és progresszív szavazókért való kiélezett harc miatt maradt az EP-n kívül.

„A Magyar Szövetség eredménye egyszerűen csalódás, főleg, hogy ha ilyen alacsony választási részvételnél sem tudjuk mobilizálni a magot. Ha csak a párt MKP-s magját nézzük, azt a 70 ezer szavazatot bármikor elő lehetne venni. Ez pedig megint nem sikerült” – értékelt Gyimesi.

Szerinte „a fejétől bűzlik a hal”, a pártban pedig radikális változásra van szükség. „Nagyon sajnálom azt, hogy igazam volt 2023. október elsején, amikor azt mondtam, hogy egy magyar politikai párt, soha többé nem fog már bekerülni a parlamentbe egyedül, önállóan. Ez most teljes mértékben beigazolódott, és várom a következő lépéseket” – mondta Gyimesi.

A politikus a hírek szerint nem ápol túl jó viszonyt a párt elnökségével az utóbbi időben. Azzal kapcsolatban, hogyan látja jövőjét a Magyar Szövetségen belül, azt mondta, nem akar olyat mondani, amit később megbánna. „Ha majd lesz mit mondanom ezzel kapcsolatban, akkor azt először a párton belül szeretném elmondani” – jegyezte meg, és megerősítette, hogy létezik feszültség közte és az elnökség közt.

Az etnikai politizálásnak Gyimesi szerint helyi és regionális szinten sincs vége, de országosan, önállóan már nem fog tudni bekerülni a parlamentbe. Arról egyelőre nem beszél, mi lesz a politikai jövője, még nem tett konkrét lépéseket ezzel kapcsolatban, a szlovák országos politikában dolgozó partnereivel sem beszélt erről. „Még elméleti szinten sem merült fel, hogy bárhová elmenjek, eligazoljak a Magyar Szövetségtől. De hogy korrekt legyek, ez egyáltalán nem kizárt” – mondja. Újra megerősítette, hogy a Magyar Szövetség pártelnöki posztját nem akarja megpályázni.

Forró Krisztiánt, a Magyar Szövetség elnökét nem értük el, ő a közösségi oldalakon sem kommentálta az eredményeket, csak megköszönte a választóknak a leadott szavazatokat. Berényi Józseffel külön interjúban tervezzük elemezni az eredményeket.

Hamran István talán felhagy a politikával  

A választáson több magyar kötődésű politikus is indult szlovák pártok listáin. Közülük csak Ódor Lajos egykori miniszterelnök szerzett mandátumot, de várhatóan mandátumhoz jut majd az érsekújvári, magyar gyökerekkel rendelkező Judita Laššáková is, aki a dezinformációs szcéna egyik legismertebb arca. A Smer listájának negyedik helyén induló ügyvéd jól beszél magyarul, korábban a szélsőséges Miroslav Radačovský EP-képviselői asszisztense volt, de rövid ideig dolgozott a fideszes Járóka Líviának is.

Várady Krisztián, a Progresszív Szlovákia jelöltje a hírek szerint nem szerzett mandátumot, ahogy Grendel Gábor sem, aki Igor Matovič pártja, a Slovensko színeiben indult – a párt a nem hivatalos eredmények szerint két százalékot sem szerzett a választáson. Nem jut mandátumhoz Pinke Loretta, a Hlas érsekújvári, szintén magyar gyökerekkel rendelkező jelöltje sem.

Hamran Istvánt, a Demokraták listájának második helyezettjét úgy emlegették, mint akinek matematikai esélye akár még lehet is az EP-mandátumra, ha pártja jól szerepel. Ez azonban nem jött össze, a Demokraták pár ezer szavazattal elmaradt a bejutási küszöbtől a nem hivatalos eredmények szerint.

Az egykori rendőrfőkapitány a nem hivatalos eredményeket még nem akarta különösebben kommentálni, ám a Napunknak azt mondta, ha beigazolódnak, az mindenképpen csalódást jelent, nem jó a kapuban maradni. Kiemelte azt is, hogy velük együtt három demokratikus párt, a SaS és a Magyar Szövetség is kimaradhatott az EP-ből, amit különösen elszomorítónak tart. Az EP-mandátumok több mint felét ugyanis így szerinte olyan beállítottságú pártok szerezték meg, melyek akár ki is lépnének az Európai Unióból – szerinte ebbe a szórásba a Hlas is beletartozik. Az EU tehát szerinte ezeknek a képviselőknek a prizmáján keresztül fogja megítélni Szlovákiát.

„Így döntött a nép” – mondta Hamran, aki szerint egyelőre a demokratikus erők gyengébbek  Szlovákiában. Arra a kérdésre, hogyan látja saját politikai jövőjét, azt mondta, meg kell néznie, hány karikát kapott, és ez alapján kiértékelni a szereplését.

„Ha komolyabb eredményt értem el, elgondolkodom, de jelenleg inkább úgy vagyok vele, hogy befejezem, és lezárom ezt az etapot az életemben, mással fogok foglalkozni. Az, hogy nekem nem sikerült, nem azt jelenti, hogy ne lehetne megcsinálni, de ezek szerint én erre képtelen voltam, és akkor szerintem át kell adni a gyeplőt valaki másnak” – mondta Hamran. Hozzátette: biztosan nem fog úgy eljárni, mint a Magyar Szövetség, mely szerinte huszonharmadjára is nekifut a dolognak sikertelenül, ahelyett, hogy elgondolkodna a helyzeten, és esélyt adna valaki másnak.

A Demokraták eredményét ugyanakkor javulónak látja, szerinte bíztató, hogy közelebb kerültek a választási küszöbhöz, mint 2023 őszén, és maguk mögé utasították Matovič pártját is. „De nem biztos, hogy ebben én részt fogok venni. Abban az esetben gondolkodnék el, ha fölényes, toronymagas elsőként végeztem volna a karikák alapján” – mondja. „De ha nem, akkor valószínűleg nem lendítettem eleget ezen az eredményen, és úgy gondolom, ebben az esetben másoknak is kell lehetőséget adni. Nem kell örökös politikusnak lenni, szerintem az ember máshol is tud érvényesülni” – tette hozzá.

A Magyar Szövetséggel kapcsolatban azt mondta, nagyon rossz az eredmény számukra, és szerinte ez már előrevetíti a párt végelgyengülését is. „Úgy tűnik, az itt élő magyar kisebbség elfordul tőlük, s szerintem ez végérvényes. De az ő politikájuk az volt, hogy az elmúlt 16–20 évben lebontsák a magyar egységet. Ezért nem az itt élő magyarok a felelősek, és nem is a szlovák pártok. Hanem azok a magyar pártok, melyek nem tudtak megegyezni, állandóan vitatkoztak, és nem futotta nekik egy közös listára, mert a személyes érdekek mindent megelőztek. S a közérdek csak valahol a végén kullogott. Ennek ez az eredménye, és nem lepett meg” – jegyezte meg Hamran.