A Hlas azzal riogatott, hogy az EU lerombolja a házainkat és elveszi az autóinkat. A Smer mégis háromszor jobban teljesített az EP-választáson
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Peter Pellegrini köztársasági elnökké való megválasztása óta a Hlasnak ez volt az első olyan választása, ahol az alapítója nélkül kellett helytállnia. Habár a felmérések jobb számokat jósoltak a Hlasnak, a nem hivatalos eredmények szerint a párt alig több mint 7 százalékot szerzett, ami azt jelenti, hogy csak egy képviselőt küldhet Brüsszelbe. Ez a képviselő Braňo Ondruš, a munkaügyi minisztérium eddigi államtitkára lesz.
A Denník N szemlézte a párt kampányát és megpróbált választ keresni arra, miért végzett ilyen gyenge eredménnyel.
Ha megnézzük, milyen irányt vett a párt kampánya közvetlenül a választás előtt, azt láthatjuk, érezték, hogy baj van. A kampány hangneme EU-ellenessé vált, a hlasosok azzal rémisztgettek, hogy az unió lerombolja az emberek házait, elveszi az autóit, és amíg Szlovákia nem fizet be húszezer eurót minden migránsért, addig a nyugdíjasok nem kapnak semmit. Ez azonban nem segített, és a Hlas jócskán lemaradt a Smer mögött.
A Hlas a megalakulásakor, 2020-ban még határozottan kiállt az Európai Unió mellett. 2019-ben Peter Pellegrini miniszterelnökként még a szintén smeres Ľuboš Blahát is nyilvánosan bírálta az uniót becsmérlő posztjai miatt.
A Smer jelentősen erősödött
A 2019-es EP-választáson még nem létezett a Hlas, a párt politikusai a Smer tagjaiként indultak. A Smer ekkor 16 százalékot és ezzel három mandátumot szerzett. Idén viszont csaknem 25 százalékra javított, ami kettővel több mandátumot is hozott a pártnak. A nem hivatalos eredmények alapján a Hlasnak és a Smernek összesen csaknem a választók negyedét sikerült megszólítaniuk.
Tibor Gašpar smeres képviselő szerint a nem hivatalos eredmények alapján győztek a „nemzeti konzervatív erők”. A TA3 televízióban azt is elmondta, hogy a Smer számára az eredmény azt erősíti meg, hogy az Európai Unióban van helye a szuverén politikának. A Hlasszal ellentétben a Smer olyan ismert politikusokat indított a választáson, mint Monika Beňová, Ľuboš Blaha és Erik Kaliňák.
Noha a felmérések alapján győzelmet is várhattak volna, úgy tűnik, hogy a Robert Fico elleni merénylet nem hozott ekkora mozgósítást a szavazók között. Az eredményhez valószínűleg hozzájárult a Republika várakozásokat felülmúló teljesítménye (185 ezer szavazat), a két párt ugyanis részben ugyanabból a szavazóbázisból merít.
Elfordulás az uniótól
A Hlas listáját Branislav Becík, Nyitra megye elnöke vezette, aki többek között arról lett ismert, hogy a koronavírus-járvány alatt az Ivermectin használatát propagálta, és részt vett a járványellenes intézkedések ellen tartott tüntetéseken is. A második helyen a már említett Braňo Ondruš államtitkár szerepelt, aki korábban a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) tagja volt, és olyan baloldali politikusokkal dolgozott együtt, mint Peter Weiss vagy Brigita Schmögnerová.
A Hlas kampányának fő szlogenje eleinte a vétójog megtartása volt, a Robert Fico elleni merényletet követően azonban új óriásplakátok lepték el az országot, amelyek Szlovákia vércseppes zászlaját ábrázolták. A párt ezeken a plakátokon arra buzdította a szavazókat, hogy mentsék meg Szlovákiát.
Mi áll a rossz eredmények mögött
A Denník N szerint a gyenge eredmény mögött több minden is állhat. Az okok egyike lehet maga a lista, amelyre a párt a kevésbé ismert politikusait tette fel. Branislav Becíket már a parlamenti választáson is kevesebben karikázták, mint a listán mögötte levő kollégáit, Tomáš Druckert és Lucia Kurilovskát.
Emellett a felmérések már jó ideje azt mutatják, hogy a Hlas szavazóit kevésbé hozza lázba a politika, a választásokon pedig inkább a személyes érdekeik alapján szavaznak. A párt a kampánynál is mellényúlt, mivel a végén egy olyan témát választott, amit a legnagyobb versenytársa, a Smer már rég kisajátított. Maga Robert Fico miniszterelnök beszélt áprilisban a most a Hlas kampányában is felbukkanó gendersemleges mosdókról. A Smer és a Hlas között vacilláló szavazók pedig inkább arra a pártra szavaztak, amelyik először kezdett el kampányolni az unió ellen.
A végére bekeményítettek
A választás előtti utolsó napokban olyan Hlas-hirdetések jelentek meg a közösségi oldalakon, amelyek az állítólagos uniós veszélyekre figyelmeztették az embereket, mindezt gumicsónakban ülő afrikai bevándorlókkal illusztrálva. Emellett a hirdetésekben azzal is ijesztgettek, hogy egy 2035-ben érvénybe lepő jogszabály miatt 1 600 000 szlovákiai lakos valószínűleg elveszíti az autóját. A kampányból a gyerekeket sem hagyták ki, azzal riogattak, hogy négyféle mosdó közül fog kelleni válogatniuk.
Maga Branislav Becík azzal próbálta megszólítani a szavazókat, hogy az EU le akarja rombolni a családi házakat, így értelmezte ugyanis az épületek energiahatékonyságáról szóló uniós irányelvet, amelynek szerzőit „liberális zöld őrülteknek” nevezte. Ezt az irányelvet mellesleg Maroš Šefčovič szlovák uniós biztos is támogatta.
Juraj Melichár, a Föld Barátai (Priatelia zeme) nevű szervezet elemzője szerint Becík nem mond igazat az irányelvről. Szerinte szó sincs arról, hogy az unió lerombolná a családi házakat, éppen ellenkezőleg, segíteni szeretne a lakosoknak a házaik felújításában, hogy csökkenjen az energiaigényük. A támogatások formáiról maguk a tagállamok döntenek.
Ezt az Európai Bizottság is megerősítette, amely szerint a szlovákiai lakosoknak az autóik miatt sem kell aggódniuk, 2035 után is használhatják őket, az irányelvnek ugyanis nincs hatása a már meglevő autókra.
Pellegrini kiállt a kampány mellett
A választás napján maga Peter Pellegrini tiszteletbeli pártelnök is kiállt a kampány mellett, amikor elmondta, hogy Maroš Šefčovič uniós biztos arról beszélt neki, mennyire agresszív és parancsoló a Green Deal politikája. Majd hozzátette, hogy „természetesen a politikai pártokra hagyom, hogyan akarnak kommunikálni a szavazóikkal”.
Noha elmondta azt is, hogy ez már nem az ő pártjának a kampánya, hozzátette, hogy a 2035-ös, az új belső égésű motoros autók eladását tiltó irányelvből logikusan az következik, hogy az embereknek nem lesz autójuk, mivel az elektromos autók sokkal drágábbak, és nem mindenki engedheti meg őket magának.
