Bödör, Výboh, Slota és Kováčik: milyen szerepet játszik ezekben az ügyekben Michal Truban bíró?

A Specializált Büntetőbíróság eddig három ügyben állította le vádlottak ellen folyó büntetőeljárásokat annak a módosításnak az alapján, amellyel a Fico-kormány elérte, hogy a csalók, a rablók és a korrupciót elkövetők alacsonyabb büntetést kapjanak. Michal Truban bíró mindhárom ügyben kulcsfontosságú szerepet játszott.

Truban egyesbíróként leállította a Dušan Kováčik volt különleges ügyész és Ján Slota korábbi SNS-elnök ellen folyó büntetőeljárást, akiket korrupcióval vádolnak. A döntésnek köszönhetően most nem kell a bíróságra járniuk. A harmadik ügyben Truban egy háromtagú tanács tagja volt, amely döntést hozott.

Hogy milyen ügyről volt szó ebben a harmadik esetben, a Specializált Büntetőbíróság nem volt hajlandó elmondani, csak annyit tett közzé, hogy a döntést 2:1 szavazati arányban hozták meg.

A Denník N-nek más forrásokból sikerült kiderítenie, hogy egy kevésbé ismert, drogokhoz kapcsolódó bűncselekmény ügyéről van szó. Ezt az ügyet a Ján Giertli, Ján Hrubala és az említett Truban által alkotott tanács tárgyalta. Mivel Hrubala és Giertli a büntetőeljárás leállítása mellett foglaltak állást, Hrubalát leszavazták.

Megosztott bírák

A tanács ezen szavazása is azt erősíti meg, hogy a bíráknak nincs egységes véleményük arról, mi legyen a bírósági eljárásokkal miután elfogadták a Büntető törvénykönyvet érintő változásokat és miután az Alkotmánybíróság meggátolta, hogy néhány változtatás érvénybe lépjen.

Ez a dolog már hetek óta feszültséget okoz a bírák között. A büntetőeljárások felfüggesztésének egyik leghangosabb kritikusa Peter Šamko, a Bírói Tanács tagja, aki szerint törvénytelen az az eljárás, amelynek következtében egy súlyos bűncselekmény gyanúsítottja megússza, hogy bíróság elé kelljen állnia.

Šamko szerint a bírák többsége nem érti, hogyan függeszthetik fel a kollégáik a büntetőeljárásokat, amikor az Alkotmánybíróság még februárban leállította a Büntető törvénykönyv vitatott módosítását, még mielőtt hatályba lépett volna, tehát az alacsonyabb büntetések egy pillanatig sem voltak érvényben. És ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítéli őket, akkor nem is válnak a jogrendszer részévé.

Ennek ellenére az eljárás alatt álló személyeknek már hasznot húznak a módosításból. Az ilyen döntések mögött Michal Truban bíró neve is felmerül.

A bíró emellett fontos szerepet töltött be két olyan ember ügyében is, akiket a Smer oligarcháiként tartanak számon. Ezek a személyek pedig Norbert Bödör és Miroslav Výboh.

Hrubala kontra Truban

Ján Hrubala, a Specializált Büntetőbíróság elnöke azután, hogy a Denník N megszerezte az említett harmadik ügy részleteit, megerősítette, hogy ő volt a háromtagú tanács azon tagja, aki a büntetőeljárás felfüggesztése ellen szavazott.

„Egy másfajta álláspontot képviseltem, amelyben elmagyaráztam, miért nem látok okot a büntetőeljárás felfüggesztésére. Bővebben nem kívánok erről nyilatkozni” – mondta Hrubala.

Az ügy jelenleg a Legfelsőbb Bíróságon van, mivel az ügyész panaszt nyújtott be a büntetőeljárás leállítása ellen. Most a Legfelsőbb bíróság feladata lesz a három bíró érveinek, beleértve a Trubanét is, és az ügyész álláspontjának kiértékelése és a végső döntés meghozatala.

Ján Hrubala a jövő héten idő előtt befejezi az elnöki tevékenységét. Erre a döntésre nem sokkal a Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszterrel való beszélgetés után jutott, aki bírálta a Truban bíró ellen indított fegyelmi eljárás miatt.

Truban korábban már betöltötte az elnöki tisztséget

Michal Truban bíró nem válaszolt arra a kérdésre, hogy tervez-e indulni az elnöki posztért Hrubala távozása után. A múltban már betöltötte ezt a posztot. 2020-ban is vissza akart térni hozzá, de Hrubala akkor legyőzte.

Truban 2007-ben került először a Specializált Büntetőbíróság élére (akkor még Különleges Bíróságnak hívták), amikor az első Fico-kormány alatt az akkori igazságügyi miniszter, Štefan Harabin (HZDS), nevezte ki, noha a versenyt akkor az ellenfele, Igor Králik nyerte meg. Másodszor 2015-ben, a második Fico-kormány és Tomáš Borec (Smer-jelölt) minisztersége alatt lett elnök.

Arról, ki vezeti a bíróságot a következő öt évben, Susko (Smer) igazságügyi miniszter dönt. A törvény szerint versenytárgyalást kell kiírnia, de ennek eredménye nem kötelező érvényű. Suskónak abban is nagy beleszólása van, hogy kit ültet a győztest kiválasztó bizottságba.

Truban 2023 márciusában Mimi Šramovának adott interjút, aki arról ismert, hogy nem tesz fel kellemetlen kérdéseket a Smer, a Hlas, az SNS és a Republika politikusainak. „Elfogadhatatlan, hogy a bírók féljenek nyilvánosan beszélni a nézeteikről” – mondta a bíró. A múlt szeptemberi parlamenti választás után Šramová az SNS egyik parlamenti képviselőjének az asszisztense lett.

Truban neve régóta ismert a nyilvánosság előtt, főleg azokkal az ügyekkel összefüggésben, amelyekben olyan Robert Ficóhoz közel álló személyek ellen folyik eljárás, mint Norbert Bödör, Ján Slota vagy Dušan Kováčik.

Truban közbenjárásának is köszönhető, hogy ezidáig Miroslav Výbohnak sem kellett a vádlottak padjára ülnie. Výboh szintén Fico barátja, aki ellen korrupció gyanúja miatt a Speciális Ügyészség még 2021 novemberében emelt vádat.

Hogyan járt el Dušan Kováčik esetében

Dušan Kováčik volt különleges ügyésznek május 24-én, pénteken kellett volna megtudnia, hogy Truban bíró elítéli vagy felmenti őt a vádak alól. Az utolsó pillanatban azonban Truban felfüggesztette az ellene folyó eljárást, lemondta a tárgyalást. Ezért nem tudni, mikor ér véget az ügy.

Kováčikot azzal gyanúsítják, hogy a Smer kormánya alatt 50 ezer eurónyi kenőpénzt fogadott el Peter Košč, a SIS-hez köthető vállalkozótól két vizsgálat alatt álló ügy eltusolásáért. Mindketten tagadják a vádakat.

Truban bíró nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, miért döntött úgy, hogy felfüggeszti a Kováčik ellen zajló eljárást. Valószínű, hogy az ügyész panaszt nyújt be lépés ellen. A végső szó ezért a Legfelsőbb Bíróságé lesz.

Amíg az nem hoz döntést, Kováčik biztos lehet benne, hogy az ügye el fog húzódni.

Michal Šúrek ügyész a Főügyészségről a vád szerint megvan győződve róla, hogy Košč lefizette Kováčik volt különleges ügyészt; azt javasolta, hogy emeljék 14 évre a büntetését, és hogy kapjon 200 ezer eurós pénzbüntetést.

Azért beszélünk a büntetés emeléséről, mert Dušan Kováčik már elkezdte letölteni azt a nyolcéves börtönbüntetését, amit egy másik, a maffiától elfogadott 50 ezer eurós kenőpénz elfogadása miatt szabtak ki rá.

Ez a második korrupciós ügy, amelyben Kováčikot Koščcsal vádolják, már a legelején megakasztották, és ennél Truban bíró is jelen volt. A vádemelést először azzal az indokkal utasította el, hogy a főügyészségnek nem volt ideje döntést hozni a vitatott 363-as paragrafus szerint, hogy leállítja-e az ellenük folyó eljárást. A Legfelsőbb Bíróság azonban később azt mondta, hogy ez nem lehet akadály, és arra utasította Trubant, hogy foglalkozzon a váddal.

Hogyan járt el Miroslav Výboh esetében

Hasonló helyzet alakult ki Fico barátja, Výboh esetében is, aki a vád alapján a Smer kormányzása alatt 150 ezer eurónyi kenőpénzt vett fel. Výboh tagadja, hogy bűnös lenne.

Truban ebben az esetben sem volt hajlandó ítéletet mondani Výbohról, azt mondta, hogy súlyos eljárási hibák történtek. A Legfelsőbb Bíróság azonban ezt nem hagyta jóvá és utasította, hogy ebben az ügyben is hozzon döntést.

Különböző huzavonák után Výboh tárgyalásának idén március 4-én kellett volna kezdődnie, a Büntető törvénykönyv vitatott módosítása miatt folytatott küzdelem csúcspontján, amely olyan módon csökkenti büntetési tételeket, valamint lerövidíti az elévülési időt, hogy biztosította volna a befolyásos oligarcha büntetlenségét, ha az Alkotmánybíróság nem avatkozik be.

Truban nem sokkal a tárgyalás előtt lemondta azt, de az okot nem árulta el. Výbohnak így a tárgyalóteremben sem kellett megjelennie.

Az ügy jelenleg a Legfelsőbb Bíróságon van, mert az oligarcha felhasználta a Btk. módosításának jóváhagyott részét, amely lehetővé tette számára, hogy panaszt tegyen a Specializált Bíróság által indítványozott vád elfogadása ellen. Ha a bíróság igazat adna neki, az ügy visszatér a nyomozási fázisba, ahonnan már nem biztos, hogy újra a bíróság elé kerül.

„Tekintettel arra, hogy az előkészítő eljárás során számos súlyos eljárási szabálytalanságot és törvénytelenséget követtek el, a vád elfogadásáról jelenleg a Legfelsőbb Bíróság dönt. A büntetőeljárás leállításáról ezért eddig még nem született döntés” – írta Ladislav Smejkal, Výboh jogi képviselője.

Hogyan járt el Ján Slota esetében

A másik esetben a Legfelsőbb Bíróság eddig még nem hozott döntést az ügyész panaszáról, hogy Michal Truban bírónak április végén nem lett volna szabad felfüggesztenie a büntetőeljárást Slota korrupciós ügyében.

A volt SNS-elnök és zsolnai polgármester 2006 és 2010 között Robert Ficóval és Vladimír Mečiarral volt egy kormányban, azelőtt, 1994 és 1998 között Mečiar HZDS pártjával és Ján Ľupták Združenie robotníkov Slovenska pártjával volt közös koalícióban.

Slota ügye visszatért Truban asztalára, aki akkor a büntetőeljárás felfüggesztése mellett döntött.

A volt politikus esetében fennállt, hogy 12 évnyi börtönbüntetést kap annak gyanúja miatt, hogy pénzért cserébe elintézte a zsolnai bíróságokon a vádlottak számára, hogy alacsonyabb büntetést kapjanak.

Truban eredeti döntése a feltételes szabadlábra helyezés volt, a Legfelsőbb Bíróság azonban többek között a bizonyítékok helytelen kiértékelése miatt felülbírálta az ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság szerint Truban néhány következtetése ellentmondott a logikának.

Hogyan járt el Norbert Bödör ügyében 

Truban bíró többek között azzal került be a köztudatba, hogy 2020 júliusában nem rendelte el Norbert Bödör Smer-közeli oligarcha őrizetbe vételét a Marhapásztor-ügyben, amely az mezőgazdasági támogatások szétosztásánál észlelt kiterjedt korrupcióhoz kapcsolódik. Az ítéletet néhány nappal később a Legfelsőbb Bíróság felülbírálta, és Bödört őrizetbe vették.

Fico akkor nyilvánosan kiállt Truban mellett, azt mondta, hogy a média „meglincseli” a bírót a döntése miatt. „Jegyezzék meg, aki szelet vet, vihart arat” – mondta 2020. július 8-án a Smer elnöke a sajtónak címezve, aki az ellenzékben, de miniszterelnökként is ismételten fegyelmi eljárással fenyegette a bírókat.

Időközben befejeződött a Marhapásztor-ügy nyomozása, Bödört pedig bíróság elé állították.

Truban ellen tavaly fegyelmi eljárás indult Bödörrel kapcsolatban azért, hogy 2020-ban nem nem tiltakozott az ellen, hogy döntsön az őrizetbe vételéről. Noha az iratban látta, hogy Marek Kodada, az egyik kulcstanú Truban Selmecbánya melletti Altmayer panziójának odaítélt támogatásokról is vallott, nem hívta fel a figyelmet az ebből kifolyó lehetséges elfogultságára.

Truban elutasította, hogy hibát követett volna el, a fegyelmi szenátust azonban nem győzte meg, így alkotmányos panaszt nyújtott be.

A fegyelmi eljárás miatt mond le Hrubala, a Specializált Büntetőbíróság Elnöke, aki júniustól már csak bíró lesz.

Bejelentette, hogy távozik, miután találkozott az igazságügyi miniszterrel 

Susko igazságügyi miniszter azután a találkozó után érte el Hrubala önkéntes lemondását, amelyen kritizálta, hogy mialatt kérvényezte a Truban elleni fegyelmi eljárás megkezdését, a bíróról a rendőrség segítségével szerzett információkat.

Hrubalának még körülbelül egy évig kellett volna betöltenie az elnöki pozíciót. Kitart amellett, hogy a rendőrség által semmilyen hajtóvadászatot nem indított a bíró ellen, csak azt akarta kideríteni, hogy voltak-e olyan kontaktusai a Marhapásztor-ügy tanújára, amely elfogulttá tehette volna.

Az igazságügyi minisztérium nem reagált arra a kérdésre, mikor írja ki a versenyt a Specializált Büntetőbíróság elnökének posztjára. Hrubala utódjának kiválasztásáig Susko az információk szerint Igor Králikot, a bíróság alelnökét kell ideiglenesen megbíznia.

Šamko és Kosová álláspontjai

Susko miniszter arra a kérdésre sem akar válaszolni, mi a véleménye a büntetőeljárások leállításáról, ami megosztja a bírókat. A miniszter azt sem árulta el, mit gondol a Dušan Kováčik-ügy fejleményeiről.

Kováčik volt különleges ügyészt a Smer régóta védi és azt mondja, hogy koncepciós perek áldozata. Robert Fico a múltban kétszer is elment Kováčik tárgyalására, hogy személyesen támogassa. Az ellenzékben ülve pedig többször is kijelentette, hogy rehabilitálni kell őt.

A büntetőeljárások felfüggesztésének kritikusai közé tartozik Peter Šamko, a Pozsonyi Kerületi Bíróság bírája, a Bírói Tanács tagja. Szerinte a büntetőeljárásokat felfüggesztő bírák eljárása „egyértelműen törvényellenes“.

„A Büntető törvénykönyv módosítása még nem lépett hatályba, a hatályba lépését az Alkotmánybíróság ugyanis egy határozattal leállította, ezért nem alkalmazható, tehát nem használható egyetlen büntetőügy esetében sem“ – mondta Šamko a Denník N-nek április közepén.

Šamko annak a tanácsnak a tagja volt, amely április elején elutasított egy ehhez hasonló kérvényt a büntetőeljárás felfüggesztésére a Gömöri malom (Gemerský mlyn)-ügyben. Az ügyben azzal gyanúsították az SNS jelöltjeit, hogy a Nemzeti Vagyonalapban dolgozva ez első Fico-kormány alatt 5 millió euróval károsították meg az államot. Jozef Valónak így a leállított módosítás nem tudott segíteni, hatéves börtönbüntetésre ítélték, Ľubomír Neslušant pedig felmentették.

Marcela Kosová bírónő, a Bírói Tanács elnöke, aki csak nemrég váltotta le Ján Mazákot, a következőképpen nyilatkozott a büntetőeljárások felfüggesztéséről: „Bármely bíró döntése egy adott ügyben az ő legitim jogi álláspontja.“

Azt mondja, hogy a Bírói Tanács elnökeként nincs semmilyen kompetenciája, sem jogköre, hogy javaslatot tegyen a bíróknak, hogyan járjanak el a módosítás szerint, amelynek hatályba lépését az Alkotmánybíróság leállította.

A súlyos bűncselekmények gyanúsítottjai, akik elérték, hogy felfüggesszék az ellenük folyó eljárást, egyelőre megszabadultak a tárgyalásokra járó kötelezettségtől. Nem lehet megmondani, meddig ússzák meg, hogy bíróság elé kerüljenek. Az Alkotmánybíróságnak ugyanis nincs megszabva, meddig kell kiértékelnie a Btk. leállított módosítását.

Néhány vádlott és a védőik meg vannak róla győződve, hogy a bíróknak fel kell függeszteniük az ellenük folyó eljárásokat, mert a leállított módosítás alacsonyabb büntetéseket ír elő. Mivel ezek előnyösebbek számukra, amennyiben bebizonyosodna a bűnösségük, akkor érintenék őket.

Az alacsonyabb büntetésekkel azonban csak akkor számolhatnak, ha az Alkotmánybíróság jóváhagyja őket, tehát ha nem találja őket alkotmányellenesnek.

Foglaljuk össze, miben rejlik ennek a bírók közötti jogvitának a lényege: egyes bírók azt mondják, hogy az alacsonyabb büntetéseket csak akkor kellene kiszabni, ha az Alkotmánybíróság kimondja, hogy összhangban vannak az Alkotmánnyal és visszavonja a leállításukról szóló döntést. Addig olyan, mintha „nem is léteznének”, mert soha nem léptek hatályba.

Azok a bírók, akik ennek az ellenkezőjét gondolják (köztük Michal Truban is), azzal érvelnek, hogy leállított részeket már most is figyelembe kell venni. Rámutatnak arra a törvényre, amely szerint, ha az Alkotmánybíróság leállítja egy jogszabály érvényességét, amelynek alkalmazása döntő szerepű egy ügy eljárásában vagy az arról való döntésben, a bűnügyi eljárás leáll.

Ha az alkotmánybírák döntést hoznak, tehát vagy elfogadják az alacsonyabb büntetéseket vagy nem, a bíróságoknak újra kellene indítaniuk a felfüggesztett eljárásokat és kiértékelni, mi legyen a következő lépés.

Filip Orsolya fordítása