A barátnőm mással csókolózott, szerinte rövidzárlat volt. Adjak neki második esélyt?
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A barátnőmmel négy hónapja vagyunk együtt. Gyorsan megismertük egymást, mert összeillünk, alapjában véve túlságosan is hasonlítunk (persze, nem mindenben).
Minden szuper volt, nekem ez a második kapcsolatom, a barátnőmnek pedig a harmadik. Bátran merem állítani, hogy a mai viszonyokhoz képest egy igazán igyekvő férfi vagyok, ami a kapcsolatokat és a szerelmet illeti, képes vagyok teljes erőbedobással dolgozni kettőnkért és megfelelően tudok viselkedni – kellő tisztességgel, úriemberként.
Előző kapcsolatom után megtanultam egy leckét, ami megmutatta, hogy pontosan mit akarok. És ezt meg is találtam a jelenlegi barátnőmmel. Tudom, hogy egyesek számára gyerekszerelemnek tűnik, de azt már megtapasztaltam én is, és ez nem hasonlítható össze velük.
A helyzet az, hogy szeretem a barátnőmet, és nem akarom elveszíteni, de nemrégiben szemtanúja voltam, amint egy másik férfival csókolózott. Ismerem a srácot, és volt bennem némi gyanú, de teljesen megbíztam a barátnőmben. Aztán kiderült, hogy nem egyszer csókolóztak, hanem legalább kétszer is megtörtént, ami tönkretett.
A barátnőm azt mondta, hogy sajnálja, rövidzárlat volt, és ha kell, teljesen megszakítja a kapcsolatot vele. Nos, nem tudom, hogyan kell ezek után működni, és hogy lehet folytatni. Keresem a módját, hogy elegyengessem a dolgot, hogy megbocsássak neki, de nem találom, még ha nagyon akarom, akkor sem. Mit kellene tennem? Adjak neki második esélyt vagy sem? Szakítsak vele? És ha meg akarok bocsátani, meg tudom egyáltalán tenni? Illetve hogyan kell szakítani? Elnyomhatom az iránta érzett szerelmem, befagyaszthatom az érzéseim?
Dávid, 19 éves
Lenka Pavuková Rušarová pszichológus válaszol
Kedves Dávid,
Nagyon sajnálom, ami a kapcsolatában történik. A szeretet elnyomása, az érzések befagyasztása vagy a megbocsátás nem történhet akaraterővel és parancsra. A hűtlenség leküzdése egyáltalán nem könnyű, nem gyors. Inkább fokozatosan végbemenő folyamat, amely mind az Ön, mind a barátnője őszinte elkötelezettségét igényli. A kapcsolatuk következő időszaka valószínűleg éppen ellenkezőleg, erős érzelmi töltetű lesz.
Ahhoz, hogy meg tudjon bocsátani és képes legyen újra bízni benne, gyakran azt kell megérteni, hogy mi is történt valójában, és milyen jelentőséggel bírt mindez ön, a partnere és a kapcsolatuk szempontjából. Ezért fontos az őszinteség, még ha fájdalmas is.
Próbáljon meg kérdéseket feltenni a párjának és önmagának, amelyek célja nem a részletek kivizsgálása, hanem az, hogy mélyebben megértsék, mi történik önök között. Például:
Vállalja-e a partnere a felelősséget a történtekért? Szavai szerint furdalja a lelkét, és rövidzárlatnak nevezi. Azonban ez úgy hangzik, mintha csak úgy megtörténtek volna az események, és neki nem lenne hozzá köze. Ha vállalja a rá eső felelősséget, az egyben reményt is ad, hogy legközelebb nem történik meg vele ilyesmi.
A partnere igazat mond a másik fiúval folytatott viszonyáról, vagy csak fokozatosan derül ki a hűtlenség teljes dimenziója, miközben újabb és újabb hazugságokkal találkozik? Valójában ez azt mutatja, hogy őszinte tud-e lenni önnel, még akkor is, ha ez nem hízelgő számára.
Az affér kompenzált valamit, ami hiányzott az önnel folytatott viszonyából? Ha igen, akkor olyan dologról van szó, amit képes ön is megadni neki? Ha nem képes, akkor ez hosszú távú probléma lehet?
Hajlandó-e a barátnője „a kapcsolatuk határainak őre” lenni, és egyértelműen meghatározni a határokat a másik férfi számára? Vagy bizonytalanságban hagyja önt és bagatellizálja a problémát?
Biztos benne a barátnője, hogy önnel akar maradni, vagy kétségei vannak efelől? Mérlegelte-e, hogy elhagyja önt a szóban forgó férfi miatt?
Szerintem még túl korai lenne döntést hozni abban a kérdésben, hogy együtt maradnak-e vagy szakítanak. Csak most, négy hónap után kezdődik az igazi kapcsolati munka. A hűtlenségből mindketten tanulhatnak, és megerősítheti önöket párként. De az is lehet, hogy mindez inkább legyengíti önöket, és a végén szakítanak.
Ebben a pillanatban azt tanácsolom, hogy ne hozzon határozott döntést. Próbáljon időt és teret adni magának, hogy őszintén újraértékelje a kapcsolatot – milyen volt eddig, és milyennek szeretné a jövőben látni. És próbálja meg egy ideig figyelni, hogy a kapcsolata jobbra fordul-e vagy sem, és a partnere hogyan viszonyul mindehhez. Alapos tájékoztatást kap ezekből. Felkereshet egy párterapeutát is, hogy útmutatást kérjen ebben a folyamatban.
Sok erőt és a helyzet mielőbbi megnyugvását kívánom.
