Mozgósításra használja a Fidesz a Fico elleni merényletet, de áttörő kampánytémát nem tud faragni belőle
Egy héttel az EP-választás előtt békemenetet tart a Fidesz Budapesten, az erre való felhívásokban is megjelent a merénylet. A politológus szerint azonban nehéz napirenden tartani a témát a magyarországi közéletben.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A Fidesz gyakorlatilag azonnal kampánytémává tette a Robert Fico elleni merényletet – írtuk pénteken. A merénylet ugyanis könnyedén beilleszthető volt a Fidesz ukrajnai háborúval kapcsolatos retorikájába: a „békepárti” szlovák miniszterelnököt érte támadás, a magyar kormánypropaganda pedig a merénylő meglehetősen zavaros ideológiai hátteréből azt vette át és emelte ki, ami erősíti azon állítást, miszerint az elkövető „baloldali, liberális” lenne, aki azért támadt Ficóra, mert az ellenzi Ukrajna fegyverekkel való támogatását.
A magyarországi nyilvánosságban egy félrefordítás miatt lett „baloldali” Juraj Cintula, Orbán Viktor is így hivatkozott rá, és ezt nem korrigálta azután sem, hogy a Bázis nyomán a független magyarországi sajtó is megírta a félrefordítás tényét. A kormánymédia azóta is baloldali, vagy radikális baloldali jelzővel illeti a merénylőt, és azt az álhírt is átvette, miszerint Cintula közös fotón szerepelt volna Martin M. Šimečkával, a PS elnökének, Michal Šimečkának az apjával, a Denník N publicistájával.
Péntekig Orbán Viktor is több alkalommal nyilvánult meg a merényletről, volt róla posztja a közösségi médiában és a péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában is beszélt róla.
Azóta Orbán nyilvánosan nem foglakozik a merénylettel, a közösségi médiába a kampánykörútjáról szóló videók kerültek fel, amikben az EP-választás tétjéről beszél, azaz, hogy háború lesz vagy béke, illetve a háborúpárti nyugati erőkről és Soros György által pénzelt magyarországi baloldalról.
Még egy ok a békemenetre
A merénylet azonban a kormánypropagandában azóta is ott rezonál. Még május 10-én jelentette be a kormányközeli Civil Összefogás Fórum–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA), hogy június elsején, azaz az EP-választások előtt egy héttel békemenetet szervez. A békemenet a Fidesz-tábort összerántó nagyszabású demonstráció, utoljára a 2022-es parlamenti választás előtt tartottak ilyet.
Fricz Tamás politológus, a menet egyik szervezője szerint a Fico elleni merénylet is „kifejezetten aktuálissá teszi a Békemenetet”.
Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig kedden egy videóban arról beszélt, hogy „veszélyben vannak a békepárti vezetők”, és hogy a Fico elleni merénylet azt mutatja, hogy „a háborúpártiak a legundorítóbb, legaljasabb módszerektől sem riadnak vissza”, hogy elhallgattassák a békepárti vezetőket. Menczernek az a következtetése, hogy immár Orbán Viktor maradt „az egyetlen akcióképes békepárti miniszterelnök az Európai Unióban”, és ahhoz, hogy meg tudják védeni Magyarország békéjét és biztonságát, erőt kell mutatniuk először a békemeneten, majd az EP-választáson.
A kormánypárti influenszer-hálózat, a Megafon tagjai is tovább pörgetik a merénylet témáját. Beszámoltak róla, hogy a bolgár miniszterelnök szerint is a békepártisága miatt lőtték meg Ficót. Arra is külön figyelmet fordítottak, hogy Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter hétvégén bejelentette, Cintulának lehettek tettestársai – ezt Menczer is kiemelte a videójában.
A szlovák rendőrság a belügyminiszter hétvégi tájékoztatása szerint arra alapozta, hogy Cintulának tettestársai lehettek, hogy a merénylet után valakik törölték az elkövető közösségimédia-profilját. Kedden kiderült, hogy ezt a Meta tette meg az ilyen esetekben alkalmazott protokolljának megfelelően. A rendőrség továbbra sem veti el, hogy lehettek tettestársak, Robert Kaliňák védelmi miniszter szerint erre nemcsak a tettes letartóztatása utáni gyanús Facebookos tevékenység utal.
Nem igazán tud megtapadni a magyar politikában
A Fidesz tehát a békemenetre való mozgósításra használja a merényletet, de Nagy Zsolt politológus, az ELTE ÁJK doktorandusza, a Polémia Intézet tagja úgy gondolja, ez az ügy nem lesz alkalmas arra, hogy a kormánypárt az EP-kampányban átvegye a kezdeményezést Magyar Pétertől.
„A Fico elleni merénylet abból a szempontból előnyös, hogy egy Orbánnal szövetséges – mára az egyetlen – vezetőt lőttek meg, így saját magára is ráhúzza a kísérletet: »a békepártiakat akarják megölni, senki nincs biztonságban«” – fogalmaz a politológus. Nagy Zsolt szerint azonban két probléma is felmerül a narratíva kapcsán: „az egyik – kisebb – gond, hogy a merénylet kifejezetten vezető politikus ellen szólt csak, nem tud úgy a félelemre hatni az átlagembernél, mint a migrációs válság vagy a háború. A másik – strukturális probléma –, hogy nehéz egységes narratívába tenni”.
Az ilyen merényletek a modern társadalom – és a politika – anomáliái: azért nehéz megmagyarázni őket, mert teljesen irracionálisak, nem is véletlen, hogy sok összeesküvés-elmélet épül köréjük, mint Kennedy esetében – magyarázza a politológus.
Mivel nincs benne valóságos logika, nagyon sok összeegyeztethetetlen elemből áll: elég csak arra gondolni, hogy a merénylő egyszerre támogatta Čaputovát, ellenezte az ukrán háborút és cigányellenes volt, valamint egy oroszbarát paramilitáris szervezethez is kapcsolat fűzte. Erre jön rá az, hogy Fico – bár valóban hasonló állásponton van a háború kapcsán, mint Orbán – mindenképp a pártpolitika baloldalára sorolható – sorolja Nagy, aki szerint a sok egymásnak ellentmondó információt nehéz egybe gyúrni és beilleszteni a létező Fidesz-narratívába.
Nagy Zsolt úgy véli, a Fidesz ezzel leginkább a legbelső magot tudja még jobban elkötelezni: azokat, akik személyesen is féltik Orbán Viktort, azonban tágabb értelemben nem fog szavazókat mozgósítani Magyarországon.
„Látszik, hogy nem tud megtapadni a magyar politikában sem, és maximum a vitaműsorokban, illetve a szakértői beszélgetéseken kerül elő a kérdés, a pártpolitikát nem érinti mélyen az eset”. Ehhez Nagy szerint az is hozzájárul, hogy az ellenzék látványosan nem foglalkozik az üggyel – helyesen, hisz nincs mit mondaniuk a részvétnyilvánításon és a gyűlölet akadályozásán kívül.
A politológus úgy látja, az a szerencsés tény, hogy Fico túlélte a támadást, máris elkezdte leszedni a napirendről a merényletet, és a magyar közélet már inkább azzal foglalkozik, hogy a köztévé vitaműsort hirdetett az EP-választási listavezetőknek.
Hegedűs Dániel, a German Marshall Found külpolitikai elemzője viszont úgy véli, a magyar kormánypárt politikai szükséghelyzetétől és a saját döntésétől függ, milyen mértékben kívánja radikalizálni a merénylet körüli diskurzust. A kormánypárt leginkább azt hangsúlyozza, hogy a Fico elleni merénylet miatt Orbán maradt az egyedüli békepárti vezető. Hegedűs szerint ez messze nem a maximális kihasználása a merénylet által kínált diszkurzív lehetőségeknek. Az elemző úgy véli, a magyar kormány is megtehetné, hogy a demokratikus, progresszív-liberális pártokat, civil szervezeteket erőszak alkalmazásával, az alkotmányos rend erőszakos megzavarásával vádolja, ahogy az Szlovákiában is több politikus részéről felmerült.
