Megszüntette a bíróság az alsóhatári maffiózó polgármester elleni ítélet egy részét, Dora visszakaphatja a vagyonát
Áprilisban döntött a Specializált Büntetőbíróság arról, hogy újratárgyaltatják a Dora Ferenc vagyonelkobzására vonatkozó ítéletet.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Luxusvilla, cégek, ingatlanok, fegyverek. Dora Ferenc, aki csaknem harminc éven keresztül volt a galántai járásbeli Alsóhatár polgármestere, tetemes vagyont halmozott fel. Persze nem az alig négyszáz lelkes falu polgármestereként neki járó fizetésből.
Dorát, aki Sátor Lajos dunaszerdahelyi maffiavezér egyik legközelebbi embere volt, 2022 júliusában ítélték el jogerősen három gyilkosság megrendeléséért, csalásokért és szervezett bűnözői csoport működtetéséért. 25 év szabadságvesztésre ítélték, amit a legszigorúbban őrzött, illavai fegyházban kell töltenie.
Az ítélet kitért a teljes vagyonelkobzásra is. Ez azt jelentette, hogy az ítélet kihirdetésének pillanatában Dora teljes vagyona átszállt az államra.
A vagyont egyébként már az eljárás során zárolták, habár Dora ez ellen sikeresen élt panasszal. Így az ítélet kihirdetéséig szabadon rendelkezhetett a vagyonával, 2022. július 11-étől viszont nem volt hozzáférése ahhoz.
Sikertelen árverések
A Zsolnai Járásbíróság az ítélet alapján 2022 decemberében csődeljárást hirdetett Dora vagyonával szemben. Elkezdődött a volt polgármester vagyonának felszámolása, amivel először Marianna Demčákovát bízták meg, akit nem sokkal később Lenka Maďarová váltott.
A felszámoló az, aki értékesíti az elkobzott vagyont – összegzi azt, értesíti az érintett személy hitelezőit, pénzzé teszi a vagyont, majd az így befolyt összegből kielégíti a hitelezőket, a többi pénz pedig az államé lesz.
Maďarová összesítette Dora vagyonát, és indította el a felszámolást. Kiderült, hogy az alsóhatári luxusvilla mellett, amely feltűnően kilóg a község szerény házai közül, Doráé volt a környékbeli telkek jelentős része is.
A családi házat, a hozzá tartozó 56 áras telekkel együtt, 713 ezer euró értékűre becsülték fel, és Maďarová kihirdette az árverést. Az első két körben senki nem jelentkezett, a harmadik kört pedig, amelyben már féláron kínálták az ingatlant, idén január végén kellett volna hogy tartsák. Erre viszont már nem került sor, mert közben a Specializált Büntetőbíróság helyben hagyta Dora védőügyvédjének perújítási kérelmét.
Árverés alá kerültek már Dora szántóföldjei is, a vagyonnak ezt a részét 245 ezer euróért kínálták, itt szintén sikertelen volt az első forduló. Ez a vagyonrész szintén visszaszáll a volt polgármesterre.
Ha a csődeljárások befejeződtek volna, Dora nem kapja vissza a vagyont, így viszont örülhet.
Minek köszönheti?
A Specializált Büntetőbíróság tavaly novemberben kapta kézhez Dora kérvényét a vagyonelkobzásról szóló ítélet újratárgyalására. A kérelem nem az egész ítéletre vonatkozott, hanem csak a vagyonelkobzási részre.
Nem Dora volt az első, aki sikeresen próbálkozott a vagyona visszaszerzésével. Tavaly decemberben a pozsonyi Városi Bíróság hasonlóképp helyben hagyta Ladislav Bašternák, az adócsalásért elítélt, Smerhez közeli oligarcha kérelmét, és megszüntette az ellene szóló ítélet vagyonelkobzásra vonatkozó részét.
A bíróság az Alkotmánybíróságnak arra a tavaly szeptemberi határozatára reagált, amelyben a kassai testület alkotmányellenesnek mondta ki a kötelező vagyonelkobzást egyes konkrét bűncselekmények esetén.
Az Alkotmánybíróság ebben a határozatban kimondta, hogy egyes esetekben a vagyonelkobzás aránytalanul szigorú büntetésnek számíthat – nem vetette el ugyanakkor teljesen ennek a büntetésnek a létjogosultságát. A határozat annak a képviselői beadványnak volt az eredménye, amelyet 2020-ban nyújtott be parlamenti képviselők egy csoportja, akiket a smeres Robert Kaliňák képviselt. A vagyonelkobzás egyébként 2011 óta a szlovák jogrend része, de a smereseket 2020 után kezdte zavarni, amikor sorra indultak ellenük a büntetőeljárások.
Ítélet törölve
A Specializált Büntetőbíróság háromtagú, Rastislav Stieranka – Roman Púchovský – Igor Králik összetételű tanácsa április 19-én döntött Dora kérelméről nyilvános tárgyaláson. A határozatban – amelyhez a Napunk az infótörvény alapján jutott hozzá – a bíróság az Alkotmánybíróság említett határozatára hivatkozik.
Mivel a csődeljárást nem fejezték be, hanem időközben felfüggesztették, a bíróság szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy a vagyonelkobzásról szóló ítéletet megszüntessék. A bíróság hangsúlyozza, hogy az ítéletnek csak ezt a részét szüntetik meg, és csak erre a részre szorítkozott az elítélt kérelme is.
A különleges ügyészség ügyésze a nyilvános tárgyaláson szólt hozzá a javaslathoz, és ő sem emelt ellene kifogást.
A tanács egyhangúlag fogadta el a határozatot.
Mi következik ebből?
Volt olyan része Dora vagyonának, amelyet már nem kap vissza – ilyen például az a telek, amelyen az alsóhatári községháza áll. Ez is Doráé volt ugyanis, az elítélése után pedig az államé lett. A község viszont 2023 novemberében megvásárolta a telket, 11 800 euróért két parcella került Alsóhatár birtokába. Így a községháza most ismét a község telkén áll.
A községházával közvetlenül szomszédos telek is Doráé volt, és az önkormányzat idén ennek a megvásárlására is talált forrást. Mire viszont megköthették volna a szerződést, a vagyonelkobzásról szóló ítéletet törölték.
A felszámolási eljárást még januárban felfüggesztették, vagyis még a bíróság döntése előtt, tudta meg a Napunk Lenka Maďarovától. Dora házára az árverés harmadik, január végére tervezett fordulójában már lett volna jelentkező, erősítette meg a felszámoló, de mivel a Specializált Büntetőbíróság felfüggesztette a felszámolást, a január 30-ra tervezett árverést lefújták.
Dora részéről egyébként már korábban is voltak próbálkozások a vagyona átmentésére vagy a családtagjainak való átjátszására. Ezek eddig nem jártak sikerrel, ám a bíróság döntése nyomán most már a többszörös gyilkos polgármester ismét önállóan rendelkezhet a teljes vagyona felett.
A kormány szentesítette
Az Alkotmánybíróság tavalyi határozatát időközben magáévá tette a negyedik Fico-kormány is. Ficóék a Büntető törvénykönyv sokat bírált módosítása keretében eltörölték azt a korábbi szabályt, amely kötelezővé tette a vagyonelkobzást körülbelül negyven bűncselekmény esetében. Továbbra is elkobozhatja a vagyont a bíróság, de már nem lesz kötelező ez a büntetés.
A bíróság úgy dönthet, hogy az elítélt vagyonának bizonyos részeire nem vonatkozik az elkobzás. A jogalkotó ezzel elvileg az elítélt hozzátartozóit akarta megóvni a büntetés következményeitől.
Az új törvény szerint továbbá, ha az elkövető megtéríti a teljes kárt vagy kiadja a rendőrségnek azt a vagyont, amelyet bűncselekmények által szerzett, nem róható ki rá a vagyonelkobzás.
A Btk.-nak ezt a módosítását az Alkotmánybíróság viszont felfüggesztette, így egyelőre nem lépett hatályba, vagyis továbbra is a korábbi szabályozás hatályos.
