Miért vesztették el a magyar pártok Komáromot?
Komárom az a város, ahol legelőször és a leglátványosabban futott zátonyra a szlovákiai magyar politika. Az elmúlt tizenöt évben ez a város hozta a legnagyobb felsüléseket a pártok számára, és ennek a folyamatnak nem látszik a vége.
- Komárom és környéke a Napunk fókuszában. A szlovákiai magyarok történeteiről és problémáiról írunk, egyenesen a régiókból. Ezeket a dél-szlovákiai sztorikat csak nálunk találod meg.
Komárom afféle laboratóriuma a szlovákiai magyar politikának. A pártszakadások, összefogási kísérletek, nagy ideológiai viták és kicsinyes személyes csaták terepe volt ez a város az elmúlt tizenöt évben.
A nagy 2009-es pártszakadás után itt lehetett a leggyorsabban észlelni az ezzel járó veszteségeket. Az MKP sziklaszilárdnak tűnő regionális berendezkedése itt ingott meg először látványosan, és itt láttuk először a gyakorlatban megbukni a Híd–MKP-együttműködést is.
Komárom máig rendszeresen szolgál meglepetésekkel, legyen szó parlamenti, helyhatósági vagy államfőválasztásról. Cikkünkben annak jártunk utána, hogyan és miért vesztette el ezt a várost, a szlovákiai magyarok egyik kulturális és közéleti központját a szlovákiai magyar pártpolitika, és vajon visszaszerezheti-e.
Forrónak sem sikerült
Az idei államfőválasztás első fordulóját meglepetésre Ivan Korčok, az ellenzéki pártok által támogatott jelölt nyerte, és a régiók szintjén is számos meglepetés született.
Az egyik legkirívóbb eset Komárom volt, ahol Korčok 33,4 százalékkal nyerni tudott, és 25,6 százalékkal csak a harmadik helyre futott be Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke. A második fordulót már Pellegrini nyerte 55,6 százalékkal, mert neki jobban sikerült a mozgósítás a két forduló között, de Korčoknak is sikerült növelnie a táborát több mint 1800 szavazóval.
Az, hogy a Magyar Szövetség jelöltje ilyen gyengén szerepelt a városban, nem különösebben meglepő, ha arra gondolunk, hogy a magyar pártokhoz kötődő jelöltek az elmúlt 15 évben rendszeresen leszerepelnek Komáromban.
Habár a tavalyi parlamenti választáson győzni tudott Komáromban a Szövetség, de a 37 százalékos eredménye nem mondható különösebben kiemelkedőnek egy többségében magyarok lakta városban.
A nevető harmadik: Anton Marek
A pártok komáromi sikertelenségét viszont azok a választások mutatják meg igazán, amikor egyéni jelöltek szálltak versenybe a szavazatokért.
Elsősorban a polgármester-választások. Komáromban már a 2009-es országos pártszakadás előtt elkezdődtek a gondok: a helyi MKP már 2006-ban meghasonlott, és a 2002-ben még MKP-sként győző Bastrnák Tibor 2006-ban függetlenként indult – és nyert. Ekkor viszont még sikerült stabilizálni a helyzetet, és az MKP-s képviselők (akik akkor még többséget szereztek a testületben) kiegyeztek Bastrnák csapatával, az együttműködés pedig 2010-ig fenntartható volt.
A 2009-es pártszakadás okozta politikai válság, amely bizonyos értelemben máig tart, épp Komáromban éreztette először igazán a hatását. 2010-ben a függetlenként indult Anton Marek alig több mint 200 szavazattal megelőzte az MKP színeiben indult Stubendek Lászlót. Bastrnák csak a harmadik helyre futott be.
Az etnikai politizálás súlyos válságát mutatta, hogy a magyar jelöltek kiütötték egymást, és egy független szlovák jelölt került a város élére.
Ekkor viszont még viszonylag kiegyensúlyozott volt a verseny, és kevésen múlott az MKP sikere. Ráadásul az MKP-s képviselők kiegyeztek Marekkel, így maradt hatásuk az önkormányzatban.
A következő években egyszerre volt jelen a szlovákiai magyar közéletben a két tábor közötti, gyakran vulgáris ellenségeskedés, illetve a kiegyezés igénye. Ez utóbbinak látszólag sikerült felülkerekedni Komáromban, amikor 2014-ben a Híd és az MKP itt tesztelte az összefogást: Czíria Attila személyében közös jelöltet indítottak. Az összefogás viszont csúnyán megbukott, és az ezúttal függetlenként induló Stubendek László most már fölényesen, több mint 800 szavazat különbséggel nyert.
Keszegh színre lép
Így aztán a pártok feladták a közösködést, és mintegy lemondtak Komáromról, aminek 2018-ra meg is lett az eredménye. Ekkor már lesöpörte a színről a pártjelölteket a függetlenként indult Keszegh Béla, több mint 3700 szavazattal előzve meg az MKP-s Knirs Imrét, és több mint 3800 szavazattal a hidas Héder Ágnest.
Keszegh menetelése 2022-ben folytatódott, amikor még a korábbinál is nagyobb csapást mért a pártokra. Ekkor már ugyanis a Szövetség jelöltje indult vele szemben Bauer Ildikó személyében, aki masszív kampányt is folytatott a városban. Keszegh mégis növelni tudta fölényét, most már több mint 6000 szavazattal verte meg a pártjelöltet. Ráadásul a képviselő-testületbe is csak három jelöltet sikerült bejuttatni a pártnak, ami tovább erősítette a Szövetség helyi kudarcát. Keszegh saját csapata leuralta a testületet: a 25 helyből 19-et foglalt el.
A viszálykodók címkéje
Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója, aki 1998 óta komáromi helyi képviselő, azt mondja, a szlovákiai magyar politika első nagy stratégiai hibája, vagyis a 2009-es pártszakadás után röviddel Komáromban eldurvult a helyzet. Habár próbálkoztak kibékülésekkel, de a hidasokon és az mkp-sokon rajta ragadt a viszálykodók címkéje.
Ami 2009 környékén elkezdődött. 2022-re érett be, mondja Andruskó, arra utalva, hogy most csak három Szövetség-képviselő jutott a testületbe. „Hiába békültünk ki, az itt élő polgárok nem hitték el, hogy ez egy valós kibékülés.” Andruskó szerint pedig ezúttal jól működött az együttműködés a helyi Szövetségen belül, csak most már senki nem hitt nekik.
A hitelvesztés folyamatának része volt, hogy az MKP helyi szervezetét többször is feloszlatták. Először 2015 elején, a 2014-es sikertelen polgármester-választás után.
Habár a szervezetet újjáalakították, a helyzet nem javult: a Fekete Ferenc vezette helyi szervezetnek súlyos konfliktusai támadtak az országos vezetéssel, aminek az lett a vége, hogy 2017 végén megint feloszlatták a komáromi MKP-t. Ezután Kocur László pártigazgatót bízta meg Menyhárt József akkori elnök azzal, hogy szervezze újjá a komáromi csapatot. Ezt Kocur végrehajtotta, de a sikerek a későbbiekben is elmaradtak.
Beletörött a bicskája
„Nekem beletörött a bicskám” – mondja a komáromi helyzetről Menyhárt. A fő probléma szerinte azt volt, hogy a helyi szervezetben sok olyan egyéniség találkozott, aki nem tudott együttműködni. Nem volt viszont közöttük igazi vezéregyéniség, teszi hozzá.
Pedig ekkoriban még egy olyan kérés is volt a helyi szervezet részéről, vigyék le a pártközpontot a városba Pozsonyból – ezt viszont a pártvezetés elutasította.
A pártvezetés azt is kifogásolta, hogy a komáromi helyi szervezet nem hozott eredményeket. „A járás nagyobb települései hozták a számokat, Komárom pedig soha” – magyarázza Menyhárt. Amikor pedig ezzel szembesítették a helyieket, annak sértődés lett a vége.
Menyhárt elismeri, hogy Komáromban bukott meg először a Híd–MKP-együttműködés, Czíria Attila 2014-es közös indításakor. Később hasonlóan nem sikerült a hidas és MKP-s politikusoknak hosszabb távon együttműködniük országos szinten a Szövetség színeiben.
A volt MKP-elnök arra is rámutat, hogy míg Komáromban a magyar pártok megbuktak, a szlovákok erősödni kezdtek – a Hlasnak parlamenti képviselője is van Erik Vlček személyében. „Amíg mi civakodunk, jön valaki, és azt mondja, csináljuk másképp.”
Andruskó Imre szerint egyébként a június 8-i EP-választás lesz a vízválasztó a szlovákiai magyar politikai életben: ha a párt bejut az EP-be, újra visszakerülhet a köztudatba, ha nem, akkor országos szinten veszélybe kerülhet az etnikai politizálás.
Mi Keszegh titka?
Keszegh Béla egykor Duray Miklós parlamenti asszisztenseként került a politika közelébe, és így lett MKP-párttag is, de 2009-ben kilépett a pártból, aminek komoly médiavisszhangja is volt. „Én alkalmatlan voltam a pártéletre, és ez továbbra is így van” – állítja Keszegh, aki Stubendek László alpolgármestere volt a 2014–2018-as ciklusban. Ebből a pozícióból indulva nyerte meg a 2018-as választást.
Menyhárt József korábbi MKP-elnök azt mondta a Napunknak, az MKP részéről próbálták Keszeghet bevonni a pártpolitikába, és a 2020-as választás előtt a választási listán is helyet kínáltak neki, amit ő nem vállalt. Keszegh is megerősíti, hogy következetesen kerülte a pártpolitizálást.
A pártok komáromi kudarcai mögött Keszegh szerint az van, hogy túl belterjessé vált a működésük, ami már Bastrnák idején elkezdődött. A komáromiak többször is valaki ellen szavaztak: Marek és Stubendek is részben Bastrnákkal szemben érhetett el sikert.
Másrészt pedig a pártelnökök sokáig elhanyagolták a komáromi helyzetet, véli Keszegh, nem mertek belenyúlni a helyi viszonyokba, amelyek ezért eszkalálódtak.
Ehhez jött, hogy a pártok helyi erői egymást akadályozták, ami miatt sokszor álltak a fejlesztések vagy nem tudtak lehívni akár már megnyert pályázati pénzeket, teszi hozzá Keszegh.
Keszegh Béla sikere Andruskó szerint annak is köszönhető, hogy a politikus felismerte, hogy ahogy országosan, úgy helyileg is szitokszóvá vált, ha valaki pártpolitikus. Keszegh ezért függetlenként indult, saját csapattal, ami Andruskó szerint egyébként egy olyan lokális pártként működik, ahogy Matúš Vallo pozsonyi vagy Marek Hattas nyitrai csapata.
Komáromi „kis Híd”?
Vannak, akik Keszegh csapatát „kis Hídként” emlegetik, mivel a polgármester tudatosan működik együtt a komáromi szlovákokkal is, aktívan bevonva őket a helyi politikába.
Keszegh azt mondja, sokan bélyegként próbálják vele szemben használni ezt a „kis Híd” megnevezést. Ő viszont úgy véli, helyi szinten nincs értelme pártszínekben politizálni. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ők nem akarják legyűrni azokat, akik kisebbségbe kerültek a testületben.
Keszegh vállalja, hogy tudatosan választott szlovák alpolgármestert Ondrej Gajdáč, a szlovák tannyelvű Ľ. J. Šulek Gimnázium igazgatója személyében. „Örülünk annak, hogy ez egy kétnyelvű város, látom, hogy vannak, akik a hidas címkével akarják ezt más irányba terelni, de én nem ezt képviselem.”
Keszegh úgy látja, Komárom azért lett a szlovákiai magyar politika állatorvosi lova, mert itt többségben van a magyarság, ezért jobban előjöttek a törésvonalak. Ahol kisebbségben vannak a magyarok, ott összezárnak. Emellett pedig Komáromra mindig nagyobb figyelem irányult, mutat rá Keszegh, aki szerint a szlovákiai magyar politika elfelejtette kinevelni az utánpótlást.
A Magyar Szövetség az utóbbi években fiatalítani próbál, és több olyan politikus is teret kapott, akik egyébként nem komáromi származásúak: a helyi szervezetet vezető Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége elnöke Szepsiből származik, a volt polgármesterjelölt Bauer Ildikó csallóközi.
Andruskó szerint ugyanakkor eddig is számos példa volt arra, hogy nem komáromi születésű politikusok értek el sikereket a városban: Bastrnák, Marek, Stubendek sem volt komáromi származású, és Keszegh Béla is Marcelházáról származik.
„Szinte senki nem maradt”
Komárom a magyarság megosztottságának a levét issza a mai napig – így látja a szlovákiai magyar pártok kudarcainak okát Iván Tamás, a Magyar Szövetség jelenlegi komáromi alapszervezetének elnöke. Iván vezette Bauer Ildikó 2022-es sikertelen kampányát is, és a választás után lemondott a szervezeti elnök posztjáról, de újraválasztották.
„A helyi lakosság saját bőrén érezte, napi szinten látta a testvérharcot, a magyar–magyar küzdelmet. Komárom egy büszke város, művelt, polgári lakossággal, akik a választásoktól való távolmaradással büntették magyar politikusaikat. Közben a szlovákok is rájöttek, hogy ha megszervezik magukat, jelentős szeletet tudnak kikanyarítani maguknak a közös tortából” – írta a Napunknak Iván.
A fiatal politikus azt mondja, a múltbeli problémákat ő is megörökölte. „Azt vettem észre, hogy szinte nem maradt senki, aki a magyar párt stafétabotját átvegye. Én úgy döntöttem, nem futamodom meg.”
Iván elismeri, a választási eredmények azt mutatják, „van még hova fejlődni” Komáromban, de a Magyar Szövetség „létezik, jelen van és dolgozik”. Mindezt már a közelgő EP-választáson bizonyíthatja a párt: a komáromi születésű Orosz Örs, a párt egyik városi képviselője a harmadik a párt EP-listáján, Iván Tamás pedig az ötödik.
