A csehek ki akartak toloncolni egy orosz ügynököt, Szlovákia azonban megmentette és ideiglenes menedéket adott neki
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Most, amikor a Denník N értesülései szerint a nyugati országok már megszűrik a Szlovákiával megosztott hírszerzési információkat, Robert Fico kormányának nemzetközi színtéren tett lépései újra kétségeket ébresztenek.
Ebben az ügyben a Voice of Europe portálról van szó, amely független médiumnak adtak ki magát, valójában azonban a Kreml finanszírozta, hogy oroszbarát nézeteket terjesszen.
A cseh Deník N kiderítette, hogy Pozsony blokkolta a csehek javaslatát, akik fel akarták venni a Voice of Europe portált az Európai Unió szankciós listájára. Věra Jourová uniós biztos szavaiból az derül ki, hogy Szlovákia néhány nap múlva végül visszakozott.
A cseh titkosszolgálati szervek szerint a szóban forgó weboldalt Artyom Marcsevszkij ukrán vállalkozó irányította, aki Prágában élt. A csehek felvették a saját szankciós listájukra és meg akarták fosztani az ideiglenes védelemtől, aminek következtében elvesztette volna az Európai Uniós tartózkodási engedélyét.
A cseh Deník N-nek azonban a tudomására jutott, hogy Marcsevszkij időközben ideiglenes menedéket kapott Szlovákiában, ahol a forrásai alapján jelenleg is tartózkodik.
A Voice of Europe portálon egész Európából feltűntek Nyugat-ellenes politikusok, Erik Kaliňák, a Smer képviselője és a miniszterelnök főtanácsadója, valamint Martina Šimkovičová kulturális miniszter (SNS-jelölt) is adott interjút a portálnak.
Szlovákia dobott neki mentőövet
Marcsevszkij az orosz invázió után Ukrajnából Prágába ment, ahol háborús menekültnek adta ki magát. Ideiglenes védelmet kapott az országban. Amikor fény derült a Voice of Europe portál botrányára, a csehek meg akarták fosztani tőle.
A Deník N-nek két egymástól független forrás megerősítette, hogy az orosz ügynököt Szlovákia mentette meg. „Pozsony így a maga módján egy olyan embernek dobott mentőövet, aki a cseh kormány szerint megpróbált befolyásolni néhány európai országbeli politikust, néhányuknak pedig még pénzt is adott” – írja a cseh újság.
Jelenleg nem tudni, milyen körülmények között kapott Marcsevszkij Szlovákiában védelmet.
Miroslava Mittelmannová, az Emberi jogok ligája (Liga za ľudské práva) jogásza szerint bármikor Szlovákiába jöhetett. „Azzal, hogy Szlovákiában kérvényezte az ideiglenes menedéket, megszűnt számára a csehországi menedék” – magyarázza. Az uniós tagországoknak van egy közös rendszerük, amelyben a háború elől menekülő ukránokat követik figyelemmel.
Az ideiglenes menedékhelyet kérvényezőket az Interpol adatbázisában és a Schengeni információs rendszerben is leellenőrzik. Amennyiben kiderítik, hogy biztonsági kockázatot jelenthetnek, elutasíthatják őket, ami ebben az esetben nem történt meg.
A cseh Deník N információi szerint Marcseszkij csak azután jött Szlovákiába, hogy a cseh hivatalok kiderítették, hogy részt vett az orosz hibrid műveletekben. Elméletileg lehetséges, hogy az ideiglenes menedéket már azelőtt kérvényezte, hogy a csehek március végén hivatalosan is a szankciós listára tették. Ha ez így volt, akkor a szlovák félnek nem kellett, hogy automatikusan minden információja meglegyen Marcsevszkijről.
Az alapvető kérdés azonban, hogy mit csinál most a belügyminisztérium, miután már kitudódtak a csehországi információk.
Mikulec: Szlovákia problémába keveredett
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter (Hlas) nem válaszol az orosz ügynökkel kapcsolatos kérdésekre. A tárcát egyenesen a Deník N információival szembesítettük, a kérdéseinkre azonban csak röviden reagált. Szavaikból az derül ki, hogy az üggyel már régóta foglalkoznak, információkat pedig csak a vizsgálat befejeztével fognak közölni.
Roman Mikulec (Slovensko, volt OĽaNO) volt belügyminiszter azt mondja, hogy „akárhogy is volt”, Szlovákia számára ez egy rossz hír. Amennyiben Szlovákiának információi voltak arról, hogy Marcsevszkij egy orosz ügynök, és annak ellenére is menedéket adott neki, akkor Mikulec szerint hatalmas hibát követett el.
Véleménye szerint azonban az is ugyanolyan negatív lenne, ha a szlovákok semmit sem tudtak volna Marcsevszkijről, mivel az azt jelentené, hogy a csehek nem osztják meg velük a fontos hírszerzési információkat.
„Normális körülmények között az országok ezeket az információkat megosztják egymással” – mondja a volt miniszter.
A Voice of Europe portál egy olyan hibrid művelet része volt, melynek célja a társadalom megosztása és a közvélemény befolyásolása a júniusi EP-választások előtt.
Az egész művelet élén Viktor Medvedcsuk, Vlagyimir Putyin elnök közeli munkatársa állt. A cseh titkosszolgálati szervek szerint Marcsevszkijnek adott ki feladatokat, aki a weboldalt Prágából irányította.
A vállalkozót az orosz agresszió miatt nem lehet kitoloncolni Ukrajnába. Marcsevszkijnek azonban izraeli állampolgársága is van, így oda ki lehet toloncolni.
Mit tehet Šutaj Eštok
Mittelmannová az Emberi jogok ligájából azt mondja, hogy a hatóságaink megszüntethetik az ideiglenes menedéket a vállalkozó számára, amennyiben bebizonyosodik, hogy veszélyt jelent Szlovákiára. Elmondása szerint ehhez szükség lenne legalább az egyik intézmény álláspontjára a három közül: a Szlovák Információs Szolgálatéra (SIS), a Katonai hírszerzésére vagy a Rendőrparancsnokságéra.
A Denník N megszólította a Rendőrparancsnokság Határ- és Idegenrendészet Hivatalának új igazgatóját, Jozef Masnicát is, a kérdéseinkre azonban nem reagált.
A csehek egész Európában szankciókkal akarják sújtani a Voice of Europe-ot, ugyanígy Medvedcsukot és Marcsevszkijt is. A nem formális tárgyalások múlthét hétfőn kezdődtek meg, a Deník N információi szerint Szlovákia az elején épp ezt a javaslatot blokkolta.
„Amikor Szlovákiának kellett volna véleményezni a javaslatot, nem volt egyértelmű a hozzáállásuk, és nem akartak részt venni a cseh javaslat elfogadásában” – mondta egy forrás a cseh újságnak.
Szlovákia azonban végül visszakozott, és Věra Jourová európai biztos időközben kijelentette, hogy a Voice of Europe felkerül az európai szankciós jegyzékre.
A szlovák külügyminisztérium nem válaszol a Denník N szankciókkal kapcsolatos kérdéseire.
Cseh elemző: Szlovákiából trójai faló válik
Mindeközben nem ez az első eset, amikor Robert Fico kormánya magára vonja a figyelmet a szankciók terén. Március közepén sikerült eltávolítania az Európai Uniós szankciós listáról Jozef Hambálek vállalkozót, aki együttműködött az Éjjeli farkasok orosz motorosbandával. A banda tagjai részt vettek ukrán területek elfoglalásában.
Robert Fico ezt akkoriban „diplomácia sikerként” könyvelte el, amiért külön Magyarországnak mondott köszönetet. Emellett pedig kijelentette, hogy segít Orbán Viktor miniszterelnöknek bizonyos személyek listáról való levételében, akiknek a neveit azonban nem konkretizálta.
„A szlovák kormány jelenleg talán a magyarral együtt a legoroszbarátibb az egész Európai Unióban. Itt nem csak Ukrajnáról van szó, hanem további kijelentésekről és gyakorlati lépésekről is“ – mondja Grigorij Mesežnikov politológus.
Nem lepte meg, hogy Szlovákia védelmet nyújt egy orosz ügynöknek, és hogy kezdetben blokkolta a Voice of Europe portál szankcionálását. Azt mondja, hogy a jelenlegi koalíció politikusai „nem látnak semmilyen problémát” ezekben a dolgokban „és nem érzik úgy, hogy ellentétben lennének a NATO-val vagy az EU-val”.
„Marcsevszkij több menekülthöz hasonlóan ideiglenes menedéket kapott, szerintem azonban ezt felül kellene bírálni. Csakhogy egy olyan emberről van szó, akinek a véleménye közel áll a szlovák államéhoz” – állapítja meg.
Mesežníkov úgy gondolja, hogy ezek a lépések is azt erősítik meg, hogy Fico kormánya „noha nem akarja kiléptetni Szlovákiát az Európai Unióból, de azt szeretné, ha a tagságunk csak formális lenne – tehát, hogy továbbra is kihasználjuk az előnyöket, de hogy azon a véleményen maradjunk, hogy Oroszország nem agresszor és Ukrajna pedig egy fasiszta állam”.
Jakub Jana az Európai értékek (Európske hodnoty) think-tankjének cseh elemzője hozzáteszi, hogy „ez annak egy további példája, hogyan válik a Fico-kormány Oroszország trójai falovává az Európai Unióban és a NATO-ban”.
„Ezért logikus, hogy Szlovákia szövetségesei ma már nem osztanak meg vele kényes információkat, mert nem bíznak benne” – állapítja meg Janda.
Mit mond Fico az ukrajnai háborúról
A nyugati országok már megszűrik a kényes és hírszerzési információkat, mielőtt Szlovákiának adnák tovább őket, Robert Fico kormányával pedig már nem osztanak meg minden anyagot és részletet, mint ahogyan azt a előző kormányokkal tették. Ez az Oroszországot és az Ukrajnát illető hírekre is igaz.
A nyugati országokat elsősorban a szlovák kormány és Robert Fico retorikája döbbenti meg, aki kijelentette például, hogy az Európai Unió az ukrajnai fegyverszállítmányokkal a „szlávok öldöklését” támogatja. Többször is azt hazudta, hogy a 2014-es konfliktust az „ukrán fasiszták” robbantották ki a Donbaszban, noha valójában Oroszország volt az, aki elindította az inváziót.
Ľuboš Blaha, a parlament alelnöke és pártbéli kollégája múlt héten a Russia Today propagandatelevíziónak adott interjút, amelyben szintén azt hazudta, hogy a háborút a NATO terjeszkedése okozta. Még azt is hozzátette, hogy az amerikai képviselőház április 20-án, tehát Adolf Hitler születésnapján hagyta jóvá az Ukrajnának nyújtott segítséget.
Mindezek mellett azonban Fico a Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel való találkozón aláírt egy olyan dokumentumot, amelyben arra kötelezte magát, hogy tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét, az orosz háborúról pedig kijelentette, hogy nem kiprovokált és törvényellenes.
Filip Orsolya fordítása
