Az ötszázalékos küszöb elérése sem lehet elég a mandátumhoz az Európai Parlamentben. A Magyar Szövetség és az SNS is pórul járhat egy apró hiba miatt

Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!

Öt évvel ezelőtt a Lexmann-ügy kavart nagy port. A KDH politikusánál maradt az európai parlamenti választások után a Fekete Péter, annak ellenére, hogy a kereszténydemokraták több szavazatot kaptak, mint az SaS. A KDH-nak be kellett érnie egy képviselői hellyel az EP-ben, míg az SaS-nek kettő jutott.

Annak a mandátumnak a várományosa lett Miriam Lexmann, amelyet Szlovákiának az Egyesült Királyság kilépése után kellett megkapnia.

Ebből azért keveredett botrány, mert ha a jogszabály tiszteletben tartaná a választók akaratát, a Fekete Pétert Eugen Jurzyca SaS-es képviselőnek kellett volna megkapnia.

További paradoxon volt az is, hogy ha a KDH 371-gyel kevesebb szavazatot kapott volna, akkor megmenekült volna a Fekete Pétertől.

Az idei EP-választások is okozhatnak meglepetést.

Andrej Danko sem biztos, hogy eljut Brüsszelbe, még akkor sem, ha az SNS megszerzi az öt százalékot.

Elméletileg a Magyar Szövetség, az SaS, a KDH, a Slovensko vagy a Demokrati is hasonló sorsra juthat.

Öt százalék ≠ mandátum

Miről van szó? Nem a törvény hibájáról, mint öt éve.

A nyilvánosság és gyakran a politikusok vagy a pártok stratégiái is úgy értelmezik a választási küszöböt, hogyha átlépik azt, akkor biztosak a mandátumok. Tehát az európai parlamenti választások esetében legalább egy brüsszeli szék.

Erről azonban a választási törvény nem ír.

Ha tehát nagyon leegyszerűsítenénk, a törvény a választási küszöböt illetően csak azt írja, hogy a mandátumok elosztásánál azokkal a pártokkal kell számolni, amelyek öt százalékot kapnak. Azt azonban nem garantálja, hogy az átszámítás után kapnak is mandátumot.

A választásokról szóló tanulmányokban különbséget tesznek a természetes vagy implicit kvórum és a mesterséges vagy explicit kvórum között. Az előbbi az, amely az újraszámlálási mechanizmus természetéből adódik, az utóbbi pedig az, amelyet a törvény határoz meg. Az európai választások esetében ez öt százalék.

Annak kockázata, hogy a természetes választási kvórum magasabb lesz, mint a mesterséges, akkor merül fel, ha a mandátum költsége magasabb, mint az ötszázalékos párt szavazatnyeresége.

Erre akkor fog sor kerülni, ha a júliusi választásokon csak kevés szavazat vész el. Tehát ha a választók leginkább azokra a pártokra fognak szavazni, amelyek biztosan bejutnak vagy ha sok párt átlépi az ötszázalékos küszöböt.

Ezt a helyzetet egy konkrét modellen is lehet szemléltetni. Vegyük az AKO ügynökség legutóbbi, a Joj televíziónak készített EP-felmérését. 

Az eredményeket egy kicsit módosítottuk. Tegyük fel, hogy a PS 28 százalékot szerez, a Smer és a Hlas 16,5 százalékot és az SNS-nek, élén Andrej Dankóval is sikerül átlépnie az ötszázalékos küszöböt.

Ezek csak apró változtatások. Az, hogy a tényleges eredmények tized- vagy százalékpontos eltérnek a közvélemény-kutatási becslésektől, nem szokatlan dolog.

Továbbá tételezzük fel, hogy a részvétel az európai parlamenti választásokon magasabb lesz, és több mint 1,2 millió választó járul az urnákhoz.

A szavazatok mandátumokra való átszámolása a következőképpen nézne ki.

1. példa

A modellpélda esetében a kontingens 68 775. Ennyi szavazatot „vásárolhatnak” meg a pártok egy képviselői helyért. Sem a Magyar Szövetségnek, sem az SNS-nek, annak ellenére, hogy átlépték az öt százalékos küszöböt, nincs elég szavazata ahhoz, hogy akár egy mandátumot is „megvásároljon”.

Indulhatnak a fennmaradt mandátumokért, de ezekért a legnagyobb szavazataránnyal rendelkező pártok kapnak elsőbbséget. Ebben az esetben a PS, a Smer és a Hlas. Az azonos eredményt elérő SNS-nek és a Magyar Szövetségnek egy fennmaradt mandátumon kellene osztoznia.

Az SNS-nek és a Magyar Szövetségnek a modellpéldában ugyanannyi szavazata van, így sorsolás döntene. A valóságban azonban rendkívül valószínűtlen, hogy két párt azonos számú szavazatot kapna, így a mandátumot a nagyobb szavazatszámmal rendelkező párt kapná.

A régi módszer

Szlovákiában a parlamenti és az európai parlamenti választásokon a mandátumok elosztására a Hagenbach-Bischoff-féle módosított Hagenbach-Bischoff-kvóta pontatlan rendszerét alkalmazzák kombinálva a legnagyobb maradék módszerével.

A választási jogszabályokban ezt a szabályozást még az első köztársaság idejéből örököltük, amikoris Dr. Bedřich Bobek cseh tisztviselő Svájcból elhozta Csehszlovákiába.

A probléma az, hogy látszólag egyszerűnek tűnik, mégis paradox helyzeteket okoz. Ezt a paradox helyzetet a modellpéldán is láthatjuk. Konkrétan, ha Szlovákia egy mandátummal kevesebbet szerezne, tehát 14-et 15 helyett, az SNS szerezne egy mandátumot.

2. példa (14 szék kerülne szétosztásra)

Pontosan azért, mert ezt az elavult és pontatlan újraszámítási rendszert alkalmazzák, a belügyminisztérium öt évvel ezelőtt képtelen volt észszerű és egyszerű módon megoldani a brexit-mandátum problémáját.

Vladimír Dančišin politológus és választásirendszer-szakértő már 2012 óta figyelmeztet erre a problémára. Ezért azt javasolta, hogy térjenek át egy osztórendszerre, konkrétan a Sainte-Laguë-i osztóra.

A választási törvény 2014-es kodifikációja során Martin Poliačik és Radoslav Procházka  elfogadták a javaslatát és ellenzéki módosító indítványként be is nyújtották, sikertelenül.

Ha az európai parlamenti helyeket ez alapján a módszer alapján osztanák szét, a modell szerint az SNS kapna egy helyet. És gyakorlatilag az összes olyan párt számára garantálva lenne legalább egy mandátum, amely átlépi a küszöböt.

Öt évvel ezelőtt is megbirkóztunk volna a brexit-mandátummal nemzetközi figyelem és bírósági ügy nélkül.

A helyzet, hogy a küszöb feletti párt szék nélkül marad, inkább kevésbé valószínű, de közel sem annyira valószínűtlen, hogy ne kelljen róla beszélnünk már a választások előtt, és a pártoknak is foglalkoznia kellene vele.

Filip Orsolya fordítása