Szlovákia 12 helyet esett vissza a sajtószabadság rangsorában. Az újságírók helyzete Fico alatt minden mutató tekintetében romlott

A világ 180 országa közül Szlovákia a 29. helyen áll, szemben a tavalyi 17. hellyel. „Ezzel az Európai Unió országainak jobbik feléből a rosszabbik felébe került” – mondta Pavol Szalai, az RSF EU-s és balkáni részlegének vezetője.

Összehasonlításképpen, a 180 ország közül Csehország a 17. (-4), Lengyelország a 47. (+10), Magyarország pedig a 67. (+5) helyen áll.”

Szalai szerint Szlovákiában a sajtószabadság mind az öt mutatójánál – politikai, jogi, gazdasági, szociális és biztonsági – visszaesés tapasztalható.

RSF szakértő: a Fico-kormány névjegye

„Leginkább a politikai mutató romlott, ami nagyrészt Robert Fico kormányának névjegye. Az új kormánytöbbség 30 százalékkal csökkentette a közmédiának az állami költségvetésből tervezett finanszírozását, és korlátozta némely magánmédiumok információhoz való hozzáférését. Ahelyett, hogy a közérdekű témákban válaszolnának a kérdéseikre, a kormány tagjai támadják a kritikus újságírókat” – magyarázza Szalai a rangsorban bekövetkezett gyors visszaesést.

Miközben a felmérés még nem tükrözi a Fico-kormány azon törekvéseit, hogy egy új törvény révén az ellenőrzésük alá vonják az RTVS-t. Szalai szerint ez a köztévét a kormány politikusai által terjesztett propaganda eszközévé teheti, beleértve az orosz propagandát is.

„Azt, hogy a közmédia dezinformációt terjesztene, jelzi a kulturális minisztérium egyik képviselőjének nemrég tett kijelentése, miszerint a Föld laposságáról szóló véleménynek helye van benne” – reagált Szalai Lukáš Machalának, a kulturális minisztériumi hivatalvezetőjének szavaira, aki megkérdőjelezte, hogy a Föld kerek.

Az RSF szakértője szerint a sajtószabadság gazdasági mutatójának jelentős visszaesése tükrözi a legnagyobb napilapnak, a Nový Časnak a Penta pénzügyi csoport általi átvételének következményeitől való félelmet, és az állami hirdetések önkényes megvonását a kritikus magánmédiától.

Újságírókból célpontokat csináltak

A szólásszabadság szakértője szerint még rosszabb, hogy a szlovák politikusok az újságírókat tettek támadásaik célpontjává. „Ez azt eredményezte, hogy az online térben fenyegették őket, különösen a parlamenti választások körüli időszakban. Bár a társadalom egy része kiállt a sajtószabadság mellett, de összességében nagyon polarizált. Mindez a sajtószabadság társadalmi mutatójának csökkenéséhez vezetett”.

Az újságírókkal szembeni kedvezőtlen légkör a biztonság terén is megnyilvánult. Az újságírók és az újságírónők zaklatása mellett ezt súlyosbítja az igazságszolgáltatás késlekedése Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásának ügyében.

„A gyilkosság megrendelésével megvádolt Marian Kočnert másodszorra is felmentették. A gyilkosság hatékony kivizsgálását veszélyezteti a különleges ügyészség felszámolása” – mondja Szalai, aki méltatta a Jan Kuciak Nyomozóközpont Bezpečná.Žurnalistika.sk platformjának létrehozását. Véleménye szerint ez segített megállítani az újságírók biztonsági környezetének jelentős romlását.

Laboratórium az álhírek számára

Szalai arra is figyelmeztet, hogy Szlovákia a demokratikus választások befolyásolására irányuló deep fake világviszonylatú laboratóriumává vált, amikor Monika Tódová, a Denník N újságírója is hamis felvétel áldozata lett.

Egy fiktív interjúról volt szó Tódová és a PS elnöke, Michal Šimečka között, amelyet a mesterséges intelligencia hozott létre szintetikus hangtechnológia segítségével. A felvétel célja az volt, hogy a parlamenti választások előtt több százezer embert befolyásoljanak, és a rendőrség kezdetben nem volt hajlandó vizsgálódni, mondván, hogy értelmes ember ennek nem dőlhetett be.

A választási moratórium alatt a Štefan Harabinhoz közelálló Telegram-csatornákon jelent meg. Ezt követően az emberek megosztották a Facebookon, az Instagramon, a TikTokon és a YouTube-on.

Idén az ügyész utasította a rendőrséget, hogy vizsgálja felül a hamis hangfelvételt, ezt a lépést az újságírószervezet pozitívan értékelte. Szerinte a szlovákiai választás volt az első a demokratikus világban, amelyet egy hamisított felvétel befolyásolt.

Rekordszámú áldozat a Gázai övezetben

A sajtószabadság romlása nem csak szlovákiai jelenség. Ahogy az RSF jelentésében írja, a helyzet világszerte romlik, különösen azok számára, akiknek garantálniuk kellene a szabadságot – a politikai vezetők számára.

A rangsor öt mutatója közül a romlás a politikai skálán a legjelentősebb.

Mivel 2024-ben a világ lakosságának több mint fele járul az urnákhoz, a Riporterek Határok Nélkül aggasztó tendenciára figyelmeztet. „Az államok és más politikai erők egyre kisebb szerepet játszanak a sajtószabadság védelmében. Pozíciójuknak ez a gyengülése néha ellenséges akciókkal jár együtt” – áll a jelentésben.

A Gázai övezetben, ahol az Izrael és a Hamász közötti háború már hetedik hónapja tart, nyilvánult meg leginkább az, hogy a nemzetközi közösségeknél nincs elégséges politikai akarat az újságírók védelmére. Mint az RSF rámutat, a konfliktus rekordszámú áldozatot követelt az újságírói oldalon.

„Több mint 100 palesztin riportert ölt meg az izraeli hadsereg, közülük legalább 22-t munkája végzése közben.”

Miközben a 2024-es év a világtörténelem legnagyobb választási éve, az RSF rámutat, tavaly is voltak olyan kulcsfontosságú választások, amelyeken olyanok győztek, akik a „sajtószabadság ragadozója” címmel büszkélkedhetnek. Az újságírószervezet különösen Argentína új elnökére, Javier Mileire utal, akinek országa 26 helyet esett vissza a rangsorban, a 66. helyen állnak. Többek között például bezáratta az ország legnagyobb hírügynökségét.

Az RSF szerint a választásokat gyakran kísérte újságírók elleni erőszak, akár Nigériában, akár a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Még Recep Tayyip Erdoğan török elnök újraválasztása sem ad okot optimizmusra az ország médiahelyzetét illetően. Törökország csak a 158. helyen áll a rangsorban.