Napunk newsfilter: Ficónak az emberek megtakarításaira fáj a foga és már az uniós pénzek nélküli világra érzékenyít

1. Fico benézett egy újabb minisztériumba és megint van egy veszélyes terve. 2. A Magyar Szövetség most már tényleg bedobja a gyeplőt a lovak közé. 3. Budapesten megint megrendezték az újjobboldali safe place-t.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A híreket válogatta és kommentálta Renczes Ágoston
1. Fico benézett egy újabb minisztériumba és megint van egy veszélyes terve
Robert Fico ezúttal a beruházási minisztériumban tartott ellenőrző napot, és természetesen itt is sikerült olyat mondania, ami kiborította az ellenzéket, és valóban felvet pár kérdést.
A kormányfő arról beszélt, hogy kérdés, hogyan lehetne beruházásokra használni az emberek bankoknál lévő betéteit és a nyugdíj-megtakarításaikat.
Az ilyesmi egyáltalán nem újdonság. Emlékezzünk arra, hogy a 2010 után az Orbán-kormány egyik első lépése a magánnyugdíjpénztári megtakarítások lenyúlása volt, hogy ezzel csináljon magának mozgásteret az akkori nagyon nehéz gazdasági helyzetben. Fico ötlete nem ennyire radikális – Magyarországon gyakorlatilag visszacserélték a nyugdíjreformot –, és a magánmegtakarítások állami célokra való felhasználása sem ördögtől való, hiszen aki állampapírban tartja a megtakarításait, az tulajdonképpen az államot finanszírozza.
Az ötlet azért meredek, mert itt olyan megtakarításról van szó, aminek nem az állam finanszírozása a célja – vagy hát közvetve mégis az, mert az államról vesz le terhet, ha az emberek maguk spórolnak a nyugdíjukra. Pont ezért lenne visszás, ha ezekre a pénzekre rárakná a mancsát az állam.
Egyúttal tipikus jellegzetessége a rossz kormányzásnak, hogy a költségvetésből hiányzó pénzeket az állam mindenféle kreatív eszközökkel másoktól veszi el. Példának megint Magyarországot hozhatnánk fel a különféle szektorális különadóival. Emögött általában ott van a „gonosz multik”-féle ideológia, amit Fico is megpendített, amikor azt mondta, hogy az emberek bankokban tartott megtakarításai „többnyire az USA-ban végzik”, pedig itthon lenne rájuk szükség.
Michal Šimečka, a PS elnöke úgy reagált Fico ötletére, hogy ha a kormány hozzányúl a nyugdíjrendszer második pillérében lévő pénzhez, emberek tízezreit fogja az utcára vinni, és ha kell, minden nap tüntetni fognak.
De még a kormányhoz egyre közelebb kerülő KDH is felemelte a hangját, mondván, hogy legfeljebb önkéntes alapon lehetne elképzelhető, hogy valaki a nyugdíj-megtakarítását állami beruházásokba forgassa.
A szlovák költségvetés nincs túl jó állapotban, az államadósság is elég magas, közben a kormány olyan populista húzásokkal kedveskedik a lakosságnak, mint a 13. havi nyugdíj, ami újabb terhet rak a költségvetésre. Ráadásul Brüsszel az uniós források visszatartásával fenyegetőzik. Ilyen helyzetekben jönnek az említett kreatív megoldások, na meg az érzékenyítés, hogy az uniós pénzek nem is lesznek annyira fontosak.
Fico is ezt pedzegeti: szerinte ha Ukrajna EU-tag lesz, Szlovákia nettó befizetővé válik, azaz többet fog beleadni az uniós büdzsébe, mint amennyit onnan visszakap. Hagyhatjuk is ezeket a forrásokat, hisz tudunk szerezni máshonnan. És ez az érzékenyítés is ismerős lehet valahonnan: természetesen Magyarországról.
2. A Magyar Szövetség most már tényleg bedobja a gyeplőt a lovak közé
Azt írja az Új Szó, hogy éles ellentét alakult ki a Szövetségben Forró Krisztián elnök személye körül: Gyimesi György alelnök a távozását követeli, de mások szerint sincs helye Forrónak a párt élén. Mózes Szabolcs például már korábban távozó elnöknek nevezte Forró Krisztiánt, amikor az a párttal való egyeztetés nélkül beállt Pellegrini mögé az elnökválasztás második fordulója előtt.
Forró eljárása tényleg nem volt korrekt a párt szempontjából, a sajátjából viszont annál inkább, hiszen ezzel megelőzte a Smerrel való együttműködést és Pellegrini támogatását régóta szorgalmazó Gyimesi Györgyöt.
De nem is ez a kis marginális kremlinológia a kérdés, hanem az, hogy a Szövetség már megint egy választás előtt áll, és nagyjából ugyanazt csinálja, mint a parlamenti választás előtt: nem képes házon belül tartani a konfliktusokat és egy valamennyire épkézláb párt képét mutatni a választók felé, akiknek a szavazataira igényt tart.
Az EP-választásnak persze nem akkora a súlya, mint a parlamenti választásnak, ugyanakkor alkalmas a párt láthatóvá tételére, ezért érdemes lenne energiát fektetni az egységes kampányba – de ez már Forró elnökválasztási kampányából is látványosan hiányzott.
Így azonban, hogy az egységnek még a látszata sincs meg, az EP-választás tényleg csak egy-egy politikus személyi ambíciójáról szól: arról, hogy a listavezető Berényi Józsefnek sikerül-e egy brüsszeli irodával megkoronáznia a pályafutását, vagy esetleg a lista harmadik helyén álló Orosz Örs keresztülhúzza-e ezt a szándékát.
A párton belüli helyezkedéssel és versengéssel semmi gond nincs, csak ha így csinálják, tényleg nem fog látszani, hogy van-e értelme építkezni a romokon, amelyek ezután maradnak, még ha az EP-választás átrendezi is az erőviszonyokat, és a választás napján esedékes tisztújítás komoly változásokat hoz. Persze, a folyamat addig jutott, hogy már mindenki kényszerpályán mozog, amiben ezúttal nem Gyimesi György, hanem a tulajdonképpen megbukott Forró Krisztián diktálja az iramot. Ami egyébként sejtet Forró részéről valamirevaló politikusi képességeket, csak azokat a párt érdekében kellett volna kamatoztatni.
3. Budapesten megint megrendezték az újjobboldali safe place-t
Csütörtökön és pénteken újra összegyűlik Európa és valamennyire a világ újkonzervatív-populista krémje, hogy a legszebb woke-hagyományoknak megfelelően lipsimetes safe place-ben hallgassa meg és rajongja körül egymást.
Az immár budapesti CPAC a mainstream nyugati politikában elszigetelődött Orbán-kormány azon külpolitikai sikere, amit nem zsarolással ért el – ha egyáltalán sikernek lehet nevezni az Oroszország elleni szankciókban kialkudott kisebb-nagyobb kompromisszumokat meg azt, hogy az uniós partnerek kénytelenek időnként udvarolni Orbánnak, ha már a klubból – egyébként helyesen – nem tudják kihajítani.
A főszónok Orbán Viktor volt, aki egyfajta sztárstátuszba emelkedett a trumpista republikánusoknál, és a CPAC-nak az adhat különös aktualitást, hogy a világban egy csomó helyen lesz idén választás, amik közül a legjelentősebb az EP- és az amerikai elnökválasztás.
Orbán már március 15-én Brüsszel elfoglalását tűzte ki célul, azaz szeretne egy újjobboldali fordulatot, de valószínűleg ő is látja, hogy erre azért annyira nagy esély nincs. Így a mai beszédében inkább azt méltatta, hogy Magyarország konzervatív sziget tud lenni a progresszív-liberális óceánban. Persze a gyakorlat évéről beszélt, meg arról, hogy a progresszív-liberális világszemlélet elbukott, de az EP-beli újjobboldali fordulatnál reálisabb lehetőség Trump visszatérése – ami természetesen nagy győzelem lenne Orbán számára is, legalábbis itthon.
Bár a CPAC-re nem engedték be a nem baráti sajtót, a közvetítéseket lehetett nézni, és kétségkívül szórakoztató rendezvény ez a konferencia. A magyar kormányfő például nem önreflexív módon beszélt a gondolatok állami eszközökkel való terjesztéséről meg a célzott sajtóhadjáratokról. Szánthó Miklós, a budapesti CPAC-et rendező, közpénzzel alaposan kitömött Alapjogokért Központ vezetője pedig azzal a kapásból klasszikussá vált aranyköpéssel gazdagította a világot, hogy „a cél megszervezni az antiglobalista erők globális koalícióját”.
Hírek egy mondatban:
4. A szlovák gazdaság növekedése idén 1,9 százalékra gyorsul a tavalyi 1,6 százalékról hat hazai kereskedelmi bank elemzőinek előrejelzése szerint, amit a Szlovák Nemzeti Bank megbízásából készítettek. Az előrejelzés szerint az infláció idén 3,1 százalék lesz. A kereskedelmi bankok pesszimistábbak, mint az állami intézmények. A pénzügyminisztérium, a Költségvetési Tanács és a Nemzeti Bank is 2 százalék feletti gazdasági növekedést jelez előre 2024-re.
5. Az RTVS dolgozói ma feketében mentek munkába, hogy így tiltakozzanak, amiért a kormány szerdán elfogadta a közmédia átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot. Művészek és több média szerkesztősége – többek között a Denník N és a Napunk újságírói is – így tettek, hogy kifejezzék a támogatásukat és a szolidaritásukat.
6. Csalók próbálják kihasználni, hogy sokan támogatják a munícióra való gyűjtést Ukrajnának. Létrehoztak egy weboldalt, ami nagyon hasonlóan néz ki, mint a Munícia pre Ukrajinu kezdeményezés oldala, a webcíme is csak egyetlen betűvel különbözik a valós oldalétól. A rendőrség már nyomoz az ügyben. (tasr)
7. A bíróság május 2-ra halasztotta a döntést arról, hogy feltételesen szabadlábra helyezzék-e az életfogytiglani büntetését töltő Mikuláš Černákot. Az egykori maffiavezért még 1997-ben vették őrizetbe, azóta kisebb megszakításokkal rács mögött van. Eddig 16 gyilkosságot ismert be. A szabadlábra helyezését nem ő, hanem egy polgári társulás kérvényezte.
8. A WWF Szlovákia természetvédő civil szervezet petíciót indított „A hiúz nem jelent veszélyt” címmel. A szervezet az ellen a törvénymódosítás-javaslat ellen tiltakozik, ami a medve mellett a hiúz, a farkas és az aranysakál kilövését is megkönnyítené. A módosító javaslat ezen része az ellenzéki, de a kormánnyal több témában is együttműködő KDH-tól származik, amely párt visszautasítja, hogy a javaslatuk visszaélésekre adna alkalmat és valóban megkönnyítené ezen védett állatok kilövését.
9. Május 8. és 10. között Magyarországra látogat Hszi Csin-ping kínai elnök – erősítette meg a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. A miniszter szerint vannak ideológiai különbségek a két ország között, de a kereskedelmi kapcsolatokat nem szabad ideológiai alapon megítélni.
10. Havonta több mint 6600 eurót keresnek idén a parlamenti képviselők, és több mint 7000 eurót azok a képviselők, akiknek nem Pozsony megyében van az állandó lakhelyük – derül ki a szlovák parlament honlapján közölt adatokból. (tasr)
A nap idézete:
Itt minden híresztelés ellenére jogállam van.
Orbán Viktor a budapesti CPAC-en.
A nap videója:
81 éves korában elhunyt András Ferenc filmrendező. Legismertebb műve a Cserhalmi György főszereplésével készült, már jó ideje kultikus státusznak örvendő Dögkeselyű.
Olvasásra ajánljuk:
Az Egyesült Államok és Kína az elmúlt évtizedben elkezdte gazdasági partner helyett elsősorban szuperhatalmi riválisként kezelni egymást, Oroszország pedig az Ukrajna elleni agresszióval leválasztotta magát a Nyugatról és Kínára akaszkodott rá. Mivel ez a három ország a három legnagyobb űrhatalom, ez az űrkutatásra is rányomta a bélyegét. A globális együttműködés kora leáldozott, és újra két tömb versengésének időszaka köszöntött be – hasonlóan az 1950-es és 1960-as évek űrversenyéhez.
Laky Zoltán recenziója Tim Marshall űrversenyről szóló könyvéről (valaszonline.hu)
Még több cikk előfizetőinknek:
A losonci Winkler Oszkár Építőipari Szakközépiskola komoly múltra tekint vissza, építészeket, tervezőket, geodétákat képez. A legmodernebb eszközökkel van felszerelve, a munkáltatók rendszeresen érdeklődnek az iskolában a végzős diákok iránt, nem egyszer konkrét állásajánlattal. Ennek ellenére az iskola óriási harcok árán tud csak magyar osztályt nyitni. Néha gond Ipolyságtól Királyhelmecig tíz diákot találni a magyar osztályba.
Ibos Emese a magyar középiskolákat sújtó diákhiányról
Molnár elmondta, a Pátria munkatársai is kiveszik a részüket a fekete napból, vagyis feketében jönnek munkába, és kimennek délben a rádió épülete elé. A Pátria részéről nem szervezett, egységes fellépésről van szó, de többen közülük csatlakoznak a demonstrációhoz.
Szalay Zoltán az RTVS átalakítása ellen tiltakozó pátriásokról
Orbán elmondta, hogy míg a korábbi években inkább elméleti kérdésekről beszélt a konferencián, a 2024-es év a gyakorlat éve, választások lesznek szerte a világban, és ezeket meg kell nyerni. Úgy véli, hogy ezek a választások a geopolitikai trendek változásai között zajlanak, a progresszív liberálisok pedig érzik a veszélyt.
Hegedűs Norbert cikke Orbán Viktor CPAC-en tartott beszédéről
Hasonló problémákkal küzd Szlovákia több mint 1,5 millió lakosa, mert a település, ahol élnek, nincs rákötve a közcsatorna-hálózatra. Néhány község sosem volt rákötve, mások pedig olyan gyors ütemben növekednek, hogy az önkormányzatok nem tudnak lépést tartani az új kapacitások kiépítésével.
Denisa Funtíková a szegényes csatornahálózatról





























