A nyugati szövetségesek már nem osztanak meg minden hírszerzési információt Szlovákiával. A csehek kezdettől fogva nem bíztak Ficóban

A nyugati országok már nagyon alaposan meggondolják, hogy milyen információkat osztanak meg Szlovákiával. A Denník N-nek ezt több forrás is megerősítette a közép- és nyugat-európai hírszerzési szolgálatok közül, de egy, a NATO székhelyén dolgozó magas rangú tisztviselő is.

Magas rangú cseh állami hivatalnokok azt állítják, hogy a szövetségesek megszűrik a Szlovákiának eljuttatott kényes és titkos információkat.

A cseh biztonsági közösség tagjaival folytatott beszélgetésekből az derül ki, hogy Robert Fico kormányával szemben már az elejétől fogva szkeptikusak voltak. A bizalmatlanság azonban a szlovák kormányfő oroszbarát retorikája miatt további országokban is növekedett.

Ennek eredménye pedig, hogy a nyugati biztonsági közösségben romlott Szlovákia hírneve.

„A nyugati kémelhárítási szervek most átértékelik a szlovák kollégáikkal való együttműködést, mert ennek egyre kevesebb értelme van, ha az információkat kiszivárogtatják a másik oldalnak” – magyarázza Edward Lucas titkosszolgálatokra szakosodott újságíró.

A NATO-t egy több fedélzeti osztállyal rendelkező repülőhöz hasonlítja, ahova az emberek az első osztálytól kezdve az turistaosztályig is foglalhatnak jegyet. „Szlovákia azt kockáztatja, hogy a neki nyújtott szolgáltatások minősége ezen repülőn csak egy üveg vízre és egy zacskó csipszre csökken” – állapítja meg.

Hogyan lépte túl Fico a tisztesség határait

Egy magas rangú cseh hivatalnok megerősítette a Denník N-nek, hogy a nyugati partnerek már nem osztanak meg Szlovákiával minden anyagot és részletet, mint ahogyan azt Eduard Heger, vagy Ódor Lajos kormánya alatt tették.

„Itt mindig az egyes tagállamok egyéni döntéséről van szó” – fogalmaz a prágai forrás. Elmondása szerint a Nyugat leginkább azokat az információkat szűri meg Szlovákia számára, amelyek Oroszországot és Ukrajnát illetik. „El kell döntenie, milyen részletes információt oszt meg” – állítja a hivatalnok.

Egy szintén névtelenséget kérő cseh tisztviselő azt emeli ki, hogy Prága már a kezdetektől fogva megbízhatatlannak tartotta a szlovák kormányt. „Egy épeszű ember sem adna ki olyan információkat egy olyan embernek, mint Robert Kaliňák, amelyek veszélyeztethetnék a polgáraink biztonságát” – mondja a Smer védelmi miniszteréről.

A miniszter többek között még belügyminiszterként egy vietnámi állampolgár Szlovákián keresztül történő elrablásának ügyével szerzett hírnevet a Nyugaton, egy olyan üggyel, amivel a német bíróságok is foglalkoztak.

A fordulópontot több más ország számára, amelyek kezdetben hajlandóak voltak esélyt adni az új szlovák kormánynak, Robert Fico Ukrajnába küldendő külföldi katonákról tett kijelentései jelentették.

A prágai forrás arra utal, hogyan állt ki Fico február 26-án a sajtó elé és jelentette ki, hogy több európai ország is Ukrajnába akarja küldeni a katonáit. Közben pedig csak azon számos alternatíva egyikéről volt szó, amelyről az európai vezetők a párizsi nem formális csúcson beszéltek volna Emmanuel Macron francia miniszterelnök meghívására.

Fico egy titkosított dokumentumból indult ki, amely a Denník N információi szerint Párizsból érkezett a szlovák belügyminisztériumba, a miniszterelnöknek pedig Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter továbbította.

Annak ellenére, hogy bizalmas információkról volt szó, a szlovák kormányfő elárulta őket és hazai célokra használta fel őket, hogy félelmet keltsen az emberekben, hogy Szlovákiából katonákat akarnak küldeni Ukrajnába. Egy francia külügyi forrás a Denník N-nek megerősítette, hogy Fico tette sokkolta őket, nem vártak ilyen viselkedést egy szövetségestől.

A következő párizsi tárgyalásra, amelyet március elején rendeztek meg, a franciák már senkit sem hívtak meg a Fico-kormányból. Szlovákia mellett pedig Magyarország székei is üresek voltak.

A cseh hivatalnok szerint senkinek nem jutott volna eszébe, hogy valaki képes lenne közzétenni egy ilyen titkosított információt. A titkos információk megosztása nagymértékben a kölcsönös bizalmon alapul. „A vezetőkről senki sem feltételezi, hogy kiadnák ezeket az információkat, de Fico ezt megtette, és nagyon mellélőtt” – állapítja meg. A dokumentumban közben csak azokról a lehetőségekről volt szó, hogyan lehetne reagálni az ukrajnai háborúra.

A Petr Fiala kormányából megszólított harmadik magas rangú forrás azt mondja, hogy politikai szempontból Fico Ukrajnába küldött katonákról tett kijelentései jelenthették a fordulópontot. A hírszerzési információcsere tekintetében azonban – mint mondta – több ország hozzáállása már akkor megváltozott, amikor Fico „őrült érvelése egyre erősebbé vált”.

Fico például ismételten azt hazudta, hogy az ukrajnai háború „2014-ben kezdődött, amikor az ukrán fasiszták oroszokat kezdtek el gyilkolni a Donbaszban”. Azt állította, hogy a háborúnak „nincs katonai megoldása” és még azt is, hogy a Nyugat támogatja a „szlávok öldöklését”.

Ezek olyan narratívák, amiket az oroszbarát csatornák is terjesztenek.

A kormány alábecsüli a szimbólumok jelentőségét

Miroslav Wlachovský, az Ódor-kormány korábbi külügyminisztere azt állítja, hogy a napirendi pontok párizsi csúcs előtti kiteregetése egy „abszolút faux pas volt, amellyel Fico elárulta a szövetségeseket, akik most a kormányra egy megbízhatatlan partnerként tekintenek, akinek nem lehet hinni”.

„Ezt nem fogják egykönnyen elfelejteni és Ficónak még sokat fog kelleni várnia arra, hogy meghívják Párizsba” – mondja Wlachovský.

A biztonsági szerveket jól ismerő berlini forrás is megerősíti a Denník N-nek, hogy a szlovák miniszterelnök ezzel rendkívül magára haragította a nyugati vezetőket.

Hangsúlyozza azonban, hogy a nyugati katonák Ukrajnába való küldésének témájával más európai vezetőknek is meggyűlt a bajuk, akik felemás nyilatkozatokat adtak ki. Míg Emmanuel Macron azt állította, hogy ez a lehetőség érvényben van, Olaf Scholz német kancellár határozottan kizárta.

Az egyes országok eltérő módon állnak hozzá a Fico-kormányhoz. A berlini forrás szerint a német kormány engedékenyebb, mint a cseh. Elmondása szerint a németek jobban figyelembe veszik azt, hogy a Fico-kormány az erős orosz retorika ellenére is tovább támogatja Ukrajnát.

Valójában éppen ez Fico nagy problémája. „Jelentősen alábecsüli a szimbólumok jelentőségét, amik ma sokkal többet jelentenek, mint öt évvel ezelőtt” – állapítja meg. Úgy gondolja, hogy a szlovák kormány leggyengébb oldala az, hogy oroszbarát portálokkal kommunikál.

Ez akkor is megmutatkozott, amikor a smeres Erik Kaliňák interjút adott a Voice of Europe portálnak, amely az orosz titkosszolgálatok hibrid hírszerzési játékának a része volt.

Még nem vagyunk Magyarország

Egy magas rangú, a NATO főhadiszállásán dolgozó forrás is megerősíti, hogy „intézményi szinten” a nyugati szövetségesek már másként tekintenek Szlovákiára. Az orosz invázió kezdete után Szlovákia a kormány intézkedéseinek köszönhetően az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tárgyalásain is fontos pozícióba került.

A NATO-ból származó forrás kiemeli, hogy a hírszerzési információk cseréje továbbra is „személyes vonalon” keresztül zajlik. Egyetért azonban Lucas repülőgépes hasonlatával. „A business osztályról a mosdók melletti utolsó sorokba kerültek” – mondja a NATO magas rangú képviselője.

Szerinte rendkívül fontosak azok a jó személyes kapcsolatok, amelyeket a szlovák képviselők az elmúlt években építettek ki a Nyugattal. Ezt egy másik forrás is megerősítette a Denník N számára. „Azokkal a partnereinkkel, akikben megbízunk, folyamatosan jó kapcsolatokat ápolunk. Nem zártuk el önöket a titkos információktól, de nagyon szoros figyelemmel követjük, hogy ki vette át például az SIS vezetését” – mondta a nyugati titkosszolgálati képviselő.

Elmondása szerint már hozzá vannak szokva ahhoz, hogy a kormányok változnak és ezzel a biztonságpolitikához való hozzáállás is változik. „A partnereink, akikkel együttműködünk és akikben megbízunk, azonban gyakran ugyanazok maradnak” – teszi hozzá.

A szlovák titkosszolgálatban zajló változásokat a Nyugat nagy aggodalommal figyeli, főleg azután, hogy a SIS élére Pavol Gašpar, Tibor Gašpar volt rendőrfőkapitány fia került. Azé a Tibor Gašparé, aki ellen jelenleg büntetőjogi eljárás folyik, és a Smer parlamenti képviselője. „Érdekes azonban, hogy a szlovák partnereink maguk kezdtek el figyelmeztetni minket, hogy legyünk óvatosak az információk megosztásánál” – tette hozzá az egyik nyugat-európai titkosszolgálati forrás.

A Smer és az SNS kormánypártok politikusainak ismételt oroszbarát magatartása sem ad okot bizalomra.

Fico miniszterelnök állandó kapcsolatban van Igor Bratčikov orosz nagykövettel, akit tavaly novemberben fogadott és akivel április elején egy koszorút helyeztek el a Slavínon Pozsony felszabadításának évfordulóján. Fico meghívására a belarusz nagykövet is eljött. Bratčikovval januárban Peter Pellegrini (Hlas) akkori házelnök is találkozott, valamint az SNS képviselői, élükön Andrej Danko pártelnökkel.

Martina Šimkovičová (SNS) kulturális miniszter pedig visszaállította az Oroszországgal és Belarusszal való kulturális együttműködést. Ľuboš Blaha (Smer) és Danko pedig megosztottak egy képet a belarusz nagykövettel történt találkozásról.

Az is kritikát váltott ki, hogy Juraj Blanár (Smer) előzetes bejelentés nélkül találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, aki az orosz-ukrán háború elejétől fogva az EU szankciós listáján szerepel. A találkozó többek között azért is okozott problémát, mert Blanár semmilyen módon nem kommunikált a lépéséről a szövetségesekkel, ezzel pedig egy bizalmatlansági hullámot gerjesztett Szlovákia ellen.

Edward Lucas hírszerzési szakértő és brit újságíró kiemeli, hogy a nyugati kémelhárítási szervek kiemelt figyelemmel kezdték követni a pozsonyi orosz, belarusz és kínai missziókat, és azt, hogy nem bővül-e a missziókban résztvevő személyek köre. „Ausztriával és Magyarországgal már rossz tapasztalataink vannak. Nem csak arról van szó, hogy ezekből az országokból titkos információk szivárognak ki. Ezek az országok a kémek bástyái is egyben, akik más országokban hajtanak végre műveleteket” – magyarázza a brit újságíró.

A rossz hírnév ellenére a szlovák biztonsági közösségből származó forrás szerint még „nem vagyunk olyan rossz helyzetben, mint a magyarok”.

„Fico miniszterelnök retorikája ellenére a gyakorlati életben nem sok minden változott, ami a szlovák és az ukrán kormány közös tárgyalásán is megmutatkozott” – mondja. Arra utal, hogy Fico Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel aláírt egy dokumentumot, amelyben arra kötelezte magát, hogy támogatja Ukrajna uniós tagságát és a területi egységét.

Abban, hogy a szövetségesek ne tekintsék Szlovákiát egy oroszpárti országnak, szerinte sokat segítettek az olyan szlovák civil kezdeményezések, mint a lőszerre vagy a fronton harcoló katonáknak szolgáló mentőautóra való gyűjtések. „A sikeres gyűjtés nagy visszhangot váltott ki Ukrajnában is. Személyes szinten még mindig partnerek vagyunk az Unióban és a NATO-ban is, fenntartjuk a jó kapcsolatokat és folytatódik a hírszerzési információk normális átadása is” – tette hozzá a szlovák forrás.

A szlovákok nyolc nap alatt több mint hárommillió eurót gyűjtöttek össze Ukrajnának tüzérségi lőszerekre egy nemzetközi kezdeményezés keretében.

Filip Orsolya fordítása