Šutaj Eštok veheti át a Hlas vezetését. Fico már tavaly azzal fenyegetett, hogy bekebelezi a pártot

Peter Pellegrini távozásával az elnöki palotába a Hlas is új helyzetbe kerül. A második legerősebb koalíciós pártról van szó, mely a parlamenti választás során a szavazatok 14,7 százalékát szerezte meg és jelenleg 27 képviselője és 7 minisztere van. Pellegrini ráadásul a legmegbízhatóbbnak tartott politikus.

A Hlas ráadásul nézeteiben közel áll a Smerhez és hasonlóan a „szociális demokrácia” jelzőt használja.

Pellegrini egy nappal az államfőválasztás után megerősítette, hogy lemond a Hlasban betöltött tagságáról és az elnöki posztról is. A TA3-ban azt mondta, hogy egyelőre nem tudja, ki fogja őt váltani, és feltételezi, hogy a párt csak egy jelöltet indít, akit aztán a Hlas kongresszusán megválasztanak. A lehetséges utódként a párt alelnökeit nevezte meg, akik Richard Raši, Denisa Saková, Erik Tomáš, Zuzana Dolinková, illetve a pártigazgatót, Matúš Šutaj Eštokot.

Az RTVS-ben Pellegrini azt mondta, hogy a Hlas „elnöki párt” ami inkább erősítheti, mint gyengítheti őket. Állítólag már van jelöltje, de a nevét nem árulta el.

Az új államfőt június 15-én iktatják be.

Šutaj Eštok lehet a befutó

A Denník N információi szerint a legvalószínűbb, hogy Pellegrinit a párt igazgatója, Šutaj Eštok váltja majd, aki egyben belügyminiszter is, és a házelnök valószínűleg vagy Raši beruházásokért felelős miniszter, vagy Saková gazdasági miniszter lesz. A pártban már tárgyalnak róla, a hivatalos fórumokon, mint az elnökség, még nem tűzték napirendre a pontot.

„Megbékéltem azzal, hogy 3000 tagunk van, természetes, hogy Peter Pellegrini államfővé történő beiktatása előtt tartunk egy nagy kongresszust, ahol megválasztják a párt új elnökét” – mondta Šutaj Eštok a választási éjszakán a TV Joj kérdésére, hogy megbékélt-e azzal, hogy ő az első számú jelölt a elnöki posztra.

„Meglátjuk, hogy alakul” – mondta Šutaj Eštok, aki azt állította, hogy a Hlas nem egyesül a Smerrel. „Épp ellenkezőleg. A Hlas pártnak azzal, hogy Peter Pellegrini 1,4 millió ember támogatását szerezte meg, növekedési potenciálja van” – állította.

Peter Pellegrini is azt mondta az RTVS vasárnapi műsorában, hogy nem tart az egyesüléstől.

Tomáš Drucker elnökségi tag és oktatási miniszter sem tart attól, hogy a Hlas preferenciái csökkenni kezdenek, miután Pellegrini távozik az elnöki palotába. „Ettől biztosan nem tartok. Inkább akkor félnék, ha Ivan Korčok győzött volna. Akkor a Hlas sokkal rosszabb pozícióban lenne, mint most” – mondta a Denník N-nek.

Drucker azt mondja, hogy a pártban még nem beszéltek a további lépésekről, mivel az csak időpazarlás lett volna.

Denisa Saková gazdasági miniszter azt gondolja, hogy a Hlas a koalícióban sem fog meggyengülni Peter Pellegrini távozása után. „Minimum azt a helyet megőrizzük a koalícióban, amivel rendelkezünk.”

A Hlasban különböző vélemények vannak arról, hogy kell a pártnak viselkedni. Az, hogy Šutaj Eštok lehet a pártelnök, azt jelzi, hogy nem feltétlenül fogják képviselni azt a békülékeny politikát, amit Ficóhoz képest Pellegrini képviselt. Éppen Šutaj Eštok volt az, aki kompromisszummentesen állt a rendőrség vezetésében lezajlott tisztogatásokhoz és ugyanígy védelmezte a büntető törvénykönyv módosítását, mely megszüntette a különleges ügyészséget és drasztikusan csökkentette a tolvajok, csalók és korrupcióval vádolt személyek büntetését.

A kampány során Pellegrini azon munkatársai közé tartozott, akik gyakran támadták Ivan Korčokot, háborús jelöltnek nevezve őt. Március végén Šutaj Eštok Daniel Bombic szélsőséges antiszemitával beszélgetett.

Bekebelezi a Hlast Fico?

Kérdéses a Hlas létezése is, bár a politikusai arról beszélnek, hogy nem egyesülnek a Smerrel.

A Smer elnöke, Robert Fico már tavaly novemberben, mindössze két nappal a koalíciós szerződés aláírása után jelezte, hogy szeretné beolvasztani a Hlast. „Különböző megfontolások vannak, a koalíciós partnereink soraiban is. Amennyiben ezek megvalósulnak – remélem, tudatosítják – alapvetően megváltoztatják a szlovákiai politikai térképet” – figyelmeztette Fico pártbéli társait a Smer kongresszusán nyilvánvalóan arra célozva, hogy Pellegrini államfő lehet.

„És ezért nincs bátorságom tovább menni 2024 decemberénél, mivel az államfőválasztás azt okozhatja, hogy a 2024-es évben rendkívül nehéz feladatok előtt állhatunk, melyek a baloldal szerepét érintik a szlovákiai politikai térképen” – mondta a Smer elnöke a pártkongresszus delegáltjainak.

Fico tudja, miről beszél. A Smer már több politikai konkurenst magába olvasztott: Strana demokratickej ľavice, Sociálnodemokratická strana Slovenska, Sociálnodemkratická alternatíva, Stred, Strana občianskeho porozumenia, Ľavicový blok. Ez azonban olyan időben történt, mikor ezek a pártok már rég túl voltak a zenitjükön – ellentétben a Hlasszal, mely fél évvel van a választások után és hét minisztere van.

A Denník N a Smer és a Hlas több politikusával is beszélgetett erről a témáról. Ők egyetértenek abban, hogy a két párt összeolvadása minimum az elkövetkező néhány hónapban nem fenyeget. Kérdéses az, mi történne, ha a Hlas hirtelen elkezdene meredeken veszíteni a támogatottságából a felmérésekben. Ebben az esetben is lenne azonban ellenállás ezzel a megoldással szemben.

A Smer alelnöke és Robert Fico kormányfő tanácsadója, Erik Kaliňák vasárnap a Joj tévében megemlítette azt a lehetőséget is, hogy a Smer és a Hlas a következő parlamenti választásokon közösen indulhatna egy koalícióban. Hozzátette azonban, hogy ezt csak úgy belengette. Denisa Saková a Markízában később úgy reagált a felvetésre, hogy a Hlasban egyelőre nem gondolkodnak egy ilyen megoldáson.

A legközelebbi parlamenti választásig három és fél év van hátra és a Hlasban meg vannak győződve arról, hogy Pellegrini nem tér vissza a pártpolitikába az ötéves államfői mandátum kitöltése után. Már most azt feltételezik, hogy 2029-ben megpróbálja megvédeni a funkciót.

A múltban azok a pártok, melyek az államfőválasztás során elvesztették a vezetőjüket lassan, vagy gyorsabban elsorvadtak. Rudolf Schuster megválasztása után a pártja, a Strana občianskeho porozumenia Mikuláš Dzurinda koalíciójának része maradt 1999 után. Fokozatosan elveszítette azonban a képviselőit és a preferenciái is csökkentek, majd 2003-ban egyesült a Smerrel.

A kis parlamenten kívüli párt, a Hnutie za demokraciu Ivan Gašparovič 2009-es megválasztása után megszűnt és ugyanúgy bekebelezte a Smer.

Nem volt sikeres a Vlasť párt sem, melyet Štefan Harabin alapított azután, hogy a 2019-es államfőválasztáson megszerezte a szavazatok több mint 14 százalékát. A párt az egy évvel későbbi parlamenti választáson nem volt sikeres, nem egész három százalékot szerzett és adósságot halmozott fel.