Nem lehet a magyarokat hibáztatni Pellegrini győzelme miatt, véli Hangácsi István politológus
Hangácsi Istvánt, a Méltányosság Politikaelemző Műhely szakértőjét arról kérdeztük, hogyan sikerült Peter Pellegrininek ennyi szavazót mozgósítani, hogyan folytathatja Ivan Korčok, milyen elnök lesz Pellegrini, és milyen hatással lesz a szlovákiai magyar politikára, hogy a Magyar Szövetség a kormány jelöltjét támogatta.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Önt meglepte ez az eredmény?
Az előrejelzések alapján szorosabb eredményre számítottam. Öt százalékponton belüli különbséget vártam, mert Korčok nagyon megnyerte az első fordulót. Sokáig nem lehetett tudni, a Harabin-támogatók elmennek-e választani, és turbulens kommunikációt láttunk Harabin stábjából is. Harabin nem mondta ki, hogy Pellegrinit fogja támogatni, inkább azt mondta, hasonlóan vélekedik róla, mint Korčokról. Harabin szavazói mellett viszont Pellegrini mellé álltak a teljes kormányoldal szavazói.
Összegyűlt mindenki, az ĽSNS-esek, a republikások, a Harabin-pártiak, az SNS-esek, a smeresek és a hlasosok. Pellegrini így a valaha volt második legtöbb szavazatot kapta, Rudolf Schusternek volt csak több. Ez egy komoly eredmény. Ráadásul ez volt a második fordulóban a második legnagyobb aktivitást mutató államfőválasztás 61 százalékos részvétellel.
Hogyan sikerült ilyen jól mozgósítani, elsősorban Pellegrininek?
Az, hogy Korčok nyerte az első fordulót, meghökkenthette azokat, akik a kormánnyal szimpatizálnak. Ez olyan hatást váltott ki, hogy a második fordulóban elmentek szavazni, ez egy pszichikai dolog. Pellegrininek a kampányban a támogatói meghagyták a kevésbé konfrontatív témákat. A Smer, a Hlas és az SNS mint pártok vitték a konfrontatív témákat, mint például az RTVS-törvényt vagy a civil szervezetekkel kapcsolatos törvényt. Így ezeket nem kötötték össze Pellegrinivel, direkt módon nem hatottak rá. Pellegrini ugyanazt csinálta, amit eddig. Nagyon pragmatikus, koherens üzeneteket fogalmazott meg. Korčokot negatív szerepbe állította be, ő maga pedig igyekezett ezzel szemben távolságot tartani – ő a béke pártján áll, a szociális állam pártján, mások pedig bele akarják vinni az országot a háborúba.
Tehát Korčok első fordulós győzelme jobban mozgósította az ellenfele táborát, mint a sajátját?
Korčokra azok mentek szavazni, akik meg akarták mutatni, márpedig ez az ország nem úgy néz ki, ahogy a kormány akarja fazonra szabni. Korčok viszont gyakorlatilag húsz járást elvesztett a második fordulóban. A Vág mente középső részén, Miavától Trencsénig szinte az egész északot elvesztette, csak Alsókubin és Poprád maradt meg neki. Ez egy nagy visszaesés, dacára annak, hogy Korčok is növelni tudta a szavazatait, 276 ezer fővel. Pellegrini viszont több mint félmillióval. Ez egy nagyon jelentős ugrás.
Ebből látszik, hogy az emberek számára fontos, hogy a kormányoldal stabilitást nyújtson, ne veszekedjenek úgy, mint korábban Matovičék, Hegerék. Ezért is akarták, hogy Pellegrini legyen az államfő, hogy ne olyan legyen, aki ekézné a kormányt. Pellegrini bevallotta az egyik vitában, hogy ennek a szociális és nemzeti kormánynak lenne az államfője, és azt akarja, hogy az országban stabilitás uralkodjon. Azért is lehetett sokak számára meglepő ez az eredmény, mert november óta rendszeresen tüntetések voltak, a kormány ellen és Korčokért is. Úgy gondolhatta a kívülálló, hogy ezek mozgósíthatnak. Igen, ez részben igaz volt, mert Korčok tényleg nagyon sok szavazatot kapott. Kérdés, mit fog ezzel kezdeni.
Mi a legvalószínűbb?
Ma ezt nagyon nehéz látni. Ha pártot alapítana, annak mi értelme lenne? Lenne egy újabb ellenzéki párt, amely Korčok mögé állna be, egy személy mögé. Ő azért érhette el, amit elért, mert beállt mögé három párt, a PS, az SaS és a KDH, illetve Matovičék. Utóbbi az utolsó pillanatig tartogatta a csodafegyvert, amely Pellegrini képmutatása felé irányult, de nem jött be. Ez nem tudott eleget ártani Pellegrininek és mobilizálni Korčok mellett. Matovič egy nagyon népszerűtlen politikus, és nem tudjuk, mennyire hathatott most elrettentő erőként.
Ami még érdekes, hogy Danko nem jelent meg Pellegrini és Fico közös sajtótájékoztatóján. Fico pedig ezt próbálta a saját győzelmének beállítani, amiben van is igazság, hiszen Pellegrini nem tartana ott, ahol, ha nem lenne Fico. Ebben neki is része volt. Mondta is a beszédében Pellegrininek, hogy neked most úgy álltak a csillagok, mint nekem nem.
Mi lesz most a Hlasszal?
Ez ugye egy alig négyéves párt. Kérdés, azzal, hogy Pellegrini az államfői székbe távozik, Ficónak tálcán kínálja-e a Hlast, hogy valamilyen úton-módon kannibalizálja. Vagy hogy van olyan erős az a vonal, hogy képes ennek ellenállni. Kérdés, hogy a Hlas miniszterei el tudják-e látni a pártelnöki feladatot, és hogy hogyan fogja ezt a párt túlélni. Az, hogy Pellegrininek a csillaga most magasan van, az egy kicsit a pártra is ki fog hatni. Az EP-választáson meglátjuk, ez tartósabb dolog lesz-e.
Pellegrini mennyire lesz önálló köztársasági elnök?
Ő maga azt mondta, ha szükséges, a kormánnyal szemben képes ellenpólusként funkcionálni.
Gondolom, ez egy kötelező kör volt, hogy ezt kimondta.
Ez egyértelmű. Nem mondhatta azt, hogy mindent alá fog írni. Biztos nem fog annyiszor az Alkotmánybírósághoz fordulni, mint Čaputová, de ha egyes törvényeket vissza fogja küldeni a parlamentnek módosításra, az azt mutatná, azért mégsem táskahordozó.
Nagy téma volt a kampányban a külpolitika, és egyes nyugati lapokban már azt írják, egy oroszbarát populista nyerte az elnökválasztást.
Ezt meglehetősen elnagyolt véleménynek tartom, mint ahogy az egész nemzetközi populista-oroszbarát narratívát is. Nem az államfő, hanem a kormányfő és a külügyminiszter határozzák meg a szlovák külpolitikát. Fico az ország egyik legtapasztaltabb politikusa. Habár nem ő vezette be az országot az EU-ba és a NATO-ba, de nem áll szándékába egyikből sem kiléptetni. Eddig szinte minden EU-s orosz szankciós csomag és ukrajnai segélyt megszavazott.
Annak a veszélye tehát nem áll fenn, hogy Pellegrini elnökként kifejezetten oroszpárti álláspontot fog képviselni, orosz narratívákat terjeszteni? Harabin erősen oroszpárti narratíváit, amik a kampányban elhangzottak, ő azért nem cáfolta.
Nyilván nem is fog azokhoz a választókhoz kritikusan viszonyulni, akik 11 százalékban támogatták Harabint, hiszen javarészt e csoport jelentette a döntő különbséget. Amit Harabin képvisel, az a klasszikus mečiarista és Nyugat-kritikus vonal: semlegesség, kilépés az EU/NATO-struktúrákból, minden globális közösségtől független kül- és gazdaságpolitika. Ez nagyon távol áll Pellegrinitől, aki elmondta magáról, hogy egy européer szociáldemokrata vonalat képvisel. Arra aligha számíthatunk, hogy azonnal valamilyen ellenpólust fog képezni az őt csúcsra juttató pártokkal szemben. Külpolitikai térben az előfordulhat, hogy Pellegrini esetleg orosz diplomatákat fogad, vagy velük külföldön találkozik, ahogy az Orbán-kormány is teszi. De ennél nagyobb változásra nem számítok.
Pellegrini eredményváróján ott volt Forró Krisztián, Gyimesi György és más magyar politikusok is. Pellegrini külön köszönetet is mondott nekik. Mit jelent ez a szlovákiai magyar politika szempontjából?
A magyar járások továbbra is alulteljesítettek. Körülbelül tíz-húsz százalékpont közötti különbség volt az országos átlaghoz képest, a legrosszabbul a Komáromi járás teljesített, aztán jön Rimaszombat, Tőketerebes, Dunaszerdahely. Nagyon függ majd minden attól, mennyire lesz hajlandó a kormány beváltani az ígéreteit, akár a hivatalos, akár a nem hivatalos ígéreteket. És attól, mennyire tudják ezeket Forró Krisztiánék számonkérni. Másrészt hozzátenném, ha most Pellegrinitől levonnánk azt a 65 ezer szavazatot, amit Forró Krisztián kapott az első fordulóban, és hozzáadnánk Korčok szavazataihoz, akkor sem tudott volna Korčok nyerni. Nem a magyarokon múlott.
Délen is nőtt viszont a részvétel.
Mivel több mint félmillió szavazattal kapott többet Pellegrini, ez nem a magyarokon múlott. Ezt fontos hangsúlyozni. Az utolsó pár napban Korčok is nagyon ráállt a magyar vonalra, még egy magyar mondatot is megtanult, amit senki az elmúlt harminc év alatt nem mondott el. Ez egy szép gesztus volt, kár, hogy ezt nem hét hónapon keresztül gyakorolta. Nem az utolsó két napban kellett volna ezzel előhozakodni. Nem gondolom, hogy Pellegrini győzelme miatt a szlovákiai magyarokat lehetne hibáztatni. Ha tíz– vagy húszezer szavazat különbség lett volna, talán akkor igen, de most 165 ezerről beszélünk.
Nyilván a magyarok hozzátették a magukét a Pellegrini győzelméhez. A városlakó magyar szavazók szavaztak inkább Korčokra, akik a PS-re és korábban a Hídra voksoltak. Habár az exhidas szavazók között voltak Pellegrini-támogatók is, ismerek ilyeneket. Ez egy nagyon vegyes környezet lett. Ez viszont egy győzelem a Szövetség számára, amire már nagyon rég nem volt példa. A pártegyesítésből kudarc lett, volt egy leszereplés a parlamenti választáson, és egy másik az elnökválasztás első fordulójában. Most úgy tűnik, nyerhet azzal a Szövetség, hogy beálltak Pellegrini mögé.
Ez segíthet a pártnak?
Ezt a párt most nyilván megpróbálja minél inkább sikerként kommunikálni. De tegyük hozzá: ez egy nagyobb dolog része. Kondicionálják, azaz átirányítják a szlovákiai magyar választót, hogy nem csak az eddig évtizedeken át preferált a jobboldali-liberális-konzervatív oldallal lehet együttműködni. Ezt a folyamatot meglehetősen direkt módon és viszonylag gyorsan hajtják végre, gyakorlatilag Gyimesi csatlakozásától számíthatjuk a Smer–Hlas–SNS felé való nyilvános nyitást.
A Magyar Szövetség azt próbálja megvalósítani, amit az RMDSZ alkalmaz már évtizedek óta: hogy koalícióképes legyen egyik-másik politikai tömb felé egyaránt, mivel csak a kormányon tud igazán eredményt elérni a magyar közösség számára, ellenzékből alig. Lehet, már Gyimesi csatlakozása előtt is volt erre való szándék a Magyar Szövetségen belül, de egyértelműen ennek ő lett az arca és csatornája a közösségi felületeken. Kérdés, hogy ez a közvetett siker elég lesz-e Forró Krisztiánnak, hogy megőrizze a pártelnöki pozícióját a következő időszakban.
Mi dönthet erről?
Ebből a szempontból fontos lesz a közelgő EP-választás is, mert ha ott is alulteljesítene a Magyar Szövetség, az nagy valószínűséggel Forró Krisztián pártelnöki székébe kerülne. És további kérdések vetődnének fel a lehetséges utódról: Gyimesi-e vagy más, és folytatódna-e ez a hintapolitika, hogy mindkét oldal felé elfogadhatónak próbálna maradni a párt.
Az is érdekes lesz, a szlovák jobboldali-liberális szcéna ezt hogyan fogja értékelni: elfogadják-e, hogy a magyar közösségnek nemcsak felületes ajánlatokat kell tenni, hanem meg kell győzni, célokkal, stratégiával, szimbolikus és gyakorlati téren is, vagy elkönyvelik őket mint a Smer egy hadoszlopát.
