Čaputovával egy erős zöld hang is távozik. Korčok nem nagyon emlegeti a természetet, Pellegrini hagyja, hogy a koalíciós partnerek tönkretegyék azt
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Zuzana Čaputová 2016-ban San Franciscóban átvette a Goldman Environmental Prize nemzetközi díjat, amit a „zöld Nobel-díjként“ tartanak számon. A díjat a bazini szemétlerakó ügyében tanúsított, közösségi és jogi vezetőként betöltött szerepéért ítélték neki oda.
Čaputová a Via Iuris civil szervezet jogászaként Bazin város lakosait képviselte és a Skládka nepatrí do mesta (A szemétlerakónak nincs helye a városban) nevű polgári kezdeményezés egyik vezéralakja is volt. Velük szemben Ján Man vállalkozó és fia, ifj. Ján Man állt, aki a Smer jelöltjeként a megyei építési hivatalt vezette. Emellett Marián Kočner is a befektető oldalán állt.
A könnyen érthető és happy enddel végződő autentikus történet valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Čaputová megnyerte az elnökválasztást, legyőzve Maroš Šefčovičot, a Smer jelöltjét.
A környezetvédelemmel a hivatali ideje alatt is foglalkozott. A hivatalos weboldalán három olyan dolgot tüntet fel, amelyekkel kiemelten foglalkozik. Ide tartozik az igazságszolgáltatás, a szociális politika és a környezet. A környezetvédelem a politikában szerinte már nem szorulhat a perifériára.
Mi lesz ezekkel a témákkal, ha Ivan Korčokot, vagy Peter Pellegrinit választják meg köztársasági elnöknek? És mit tudunk a zöld programjaikról?
Pellegrini hagyja, hogy az SNS tisztogasson, de a Hlasnak is vannak természetpusztító ötletei
Peter Pellegrini házelnök, aki Čaputovát követheti az elnök hivatalban, csak nagyon ritkán beszél a természet és a környezet védelméről. Egy 2019-es nyilatkozata szerint egy komoly témának tartja a klímaváltozást, amely „egyre sürgetőbbé válik, és óriási felelősséget követel a világ minden országától és azok vezetőitől“.
Ennek kapcsán az akkori miniszterelnök felsorolta azokat az intézkedéseket, amiket a kormány elfogadott. Ide tartozik az Envirostratégia 2030 elfogadása, a 2050-ig elérendő karbonsemlegesség, vagy a kitermelés fokozatos leállítása a felső-nyitrai régióban.
Ez a stratégia nem egy kötelező érvényű jogi dokumentum. A kormányhatározat arra utasítja tagjait, hogy a stratégiák készítésekor tartsák tiszteletben, de a törvényjavaslatok elkészítésekor nem, tehát egy meglehetősen erőtlen dokumentumról van szó, amelyet Pellegrini jelenlegi koalíciós partnere a környezetvédelmi minisztériumban szinte WC-papírrá változtatott.
Kimondja például, hogy rendet kell tenni a védett területek tulajdonviszonyaiban, és fokozatosan minél több védett területet kell az állam tulajdonába és kezelésébe adni, cserék, kivásárlások, hosszú távú bérletek vagy szerződéses gondozás révén. A valóságban Tomáš Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszter azonban leállította a nemzeti parkokban a földterületek állami tulajdonba vételét, pedig a helyreállítási tervből volt rá pénze.
A környezetvédelmi stratégia továbbá előírja, hogy a beavatkozásmentes területeken lépjen érvénybe a fakitermelés és a fafeldolgozás abszolút tilalma (ez a feleslegessé vált faanyagra is érvényes). Taraba jelenleg azt tanácsolja Filip Kuffa (SNS) államtitkárnak, hogy „vágasson ki minden, betűzőszú által megtámadott fát”, és ezt rendelje el a nemzeti parkokban is.
A környezetvédelmi minisztérium jelenlegi vezetése a Szlovák Köztársaság történetében a legkiterjedtebb tisztogatást hajtja végre a tárcában. Már több tucatnyi szakértőt elbocsátottak, és túlnyomó többségükben tapasztalat nélküli, párt által kinevezett emberekkel, vagy olyanokkal váltották fel őket, akik a természetvédelem érdekeivel szöges ellentétben beszélnek és cselekszenek.
Peter Pellegrini ezek kapcsán egyszer sem szólalt meg.
A parlamenti választások előtt a TA3-ban előhúzta a Zólyom melletti Slatinka víztározó megépítésének megosztó tervét, amit most Tomáš Taraba is szorgalmaz. A víztározóra valójában senkinek nincs szüksége és senki nem is akar fizetni érte.
A Hlas a választások előtt ugyanígy támogatta a Polonyinák Nemzeti Park területrendezése ellen irányuló petíciót és azt próbálta elérni, hogy a nemzeti parkban található összes földterület, amelyek a Starinai-, az Uličská-, és a Pčolinská-völgyben találhatók és magántulajdonban vannak, kerüljenek második fokozatú védelem alá. A Starina víztározó viszont egy fontos ivóvízforrás. A második fokozatú védelmi körzetben az erdészek gyakorlatilag korlátozások nélkül gazdálkodhatnak.
A Hlas a beruházók számára előírt engedélyezési folyamatokat is egyszerűsíteni akarta, különösen a környezeti hatásvizsgálati (EIA) eljárást. Az építési jogszabályok reformja során ezt az eljárást már jelentősen megnyirbálta a Sme rodina – eltörölte a második értékelési fordulót, és jelentősen korlátozta a nyilvánosság, a hatóságok vagy az önkormányzatok részvételének lehetőségét a folyamatban.
Mindeközben a környezetvédelmi minisztérium egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely még szigorúbb. Ha a parlament megszavazza, akkor a nyilvánosságnak és a településeknek nem áll módjában véleményt nyilvánítani az olyan projektekhez, mint a szemétlerakók, a síközpontok, a víz- vagy szélerőművek.
Korčok bírálta az orvvadászt a TANAP élén, a természetet csak érintőlegesen említi
Pellegrini ellenfele a második fordulóban Ivan Korčok lesz, az ő kampányának prioritásai között sem szerepel a környezetvédelem.
Diplomáciai pályafutása során és most is a közösségi médiakampányában találunk említéseket a klímaváltozásról.
2021-ben például azt írta, hogy az uniós tagságnak köszönhetően nem tesszük tönkre a környezetünket, és nem hagyunk pusztaságot a gyermekeinkre, ezen kötelezettségek nélkül már autópályákon mennénk keresztül a védett területeken.
Ugyanebben az évben azt is mondta, hogy a koronavírus-járvány és az éghajlatváltozás által fenyegetett világnak modernizálnia kell a nemzetközi intézményeket, és új, a technológiai fejlődésre reagáló normákat kell felállítania.
Bírálta a Tátrai Nemzeti Parkot vezető orrvadászt, a jelenlegi Smer–Hlas–SNS koalíció másik jelöltjét.
Aktív államfő: vétót emelt az EIA törvénnyel szemben, Huliakot nem engedte a minisztériumba
Zuzana Čaputová mandátuma végéig nagy hangsúlyt fektet a zöld témákra.
A 2023-as őszi parlamenti választásokat követően elutasította, hogy az SNS által jelölt Rudolf Huliakot nevezze ki környezetvédelmi minisztérium élére. Azt mondta, hogy többek között régóta negálja az ország környezetvédelmi politikáját és a nemzetközi kötelezettségvállalásainkat. Rámutatott, hogy Huliak tagadja a klímaválságot, ezért nem vezethet egy olyan minisztériumot, amelynek fő feladata éppen a természet és a vidék, valamint a Föld éghajlati rendszerének védelme.
Felrótta neki azt is, hogy nézetkülönbségekből fakadó ellenfeleivel nyilvánosan és erőszakosan konfrontálódik. Kijelentette, Rudolf Huliak esetében „alkotmányos okok állnak fenn, méghozzá olyan intenzitásúak, hogy nem töltheti be a környezetvédelmi miniszter posztját, a rábízott feladatok és a minisztérium küldetése miatt. Kinevezése nem garantálná ennek az alkotmányos szervnek a megfelelő működését”.
A környezet veszélyeztetésében az államfő a korábbi kormányokat is akadályozta. 2023-ban megvétózta a környezeti hatásvizsgálati törvényt. Az Peter Kremský és Milan Kuriak akkori OĽaNO-s képviselők javaslata volt, akik nagyszabású módosító javaslat formájában terjesztették elő, néhány perccel az utolsó szavazás előtt.
Az elnök szerint az elfogadott törvény számos olyan rendelkezést tartalmazott, amely az alkotmányos és nemzetközi jogi követelményeknek, valamint az uniós jogból eredő követelményeknek sem felelt meg. Azt is kifogásolta, hogy a javaslat nem a hagyományos jogalkotási folyamaton ment végig, és hogy „kimerítő nyilvános és szakmai vita” nélkül fogadták el. Hangsúlyozta, hogy a módosítás „korlátozhatja a nyilvánosságnak a környezeti ügyekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban való részvételi jogát”.
A parlament megtörte vétóját, az államfő pedig az Alkotmánybírósághoz fordult. Utóbbi még nem döntött az ügyben.
Zöld iroda, elektromos autók, méhek és figyelmeztetések az erdőkért
Az államfő honlapján arról ír, hogy az erdők vannak a legnagyobb veszélyben. „Az eddigi kormányok engedélyezték az erdők tömeges és gyakran illegális fakitermelését szűk üzleti csoportok javára. Az érzéketlen fakitermelés már sok értékes ökoszisztémát végleg elpusztított, még a nemzeti parkokban is”.
Emlékeztett, hogy az erdőirtás az árvizek kockázatának növekedéséhez is vezet. „Az erdőirtás mellett a vízkészleteket fenyegető veszély is komoly problémát jelent. Ez nemcsak a régi környezeti terhek elhanyagolásának, hanem a veszélyes növényvédő szerek használatának, és mindenekelőtt annak a hulladékmennyiségnek az eredménye, amelyet a vállalatok és magánszemélyek a vízbe engednek”.
Az államfő azt szorgalmazta, hogy az ökológiailag legértékesebb területek legalább 5 százalékát tartsák meg no-go zónaként. Ez magában foglalja a mai nemzeti parkok és nemzeti vadrezervátumok területének 75 százalékát. Kérte, hogy Szlovákia határozottan és keményen lépjen fel a növekvő hulladéktermelés ellen, és léptessen életbe szigorúbb szabályozást a potenciálisan veszélyes hulladéklerakókkal szemben.
Támogatta továbbá a PET palackok kötelező betétdíjas rendszerét, és minden olyan kezdeményezést, mely a körforgásos gazdaság felé való elmozdulást célozza meg. A Szlovák Köztársaság Elnöki Hivatala kötelezettséget vállalt arra is, hogy 2030-ra Szlovákia első klímasemleges közintézménye lesz. A belső égésű motorral hajtott autókat elektromos és hibrid autókra cserélték, és kerékpártárolókat szereltek fel.
A Grassalkovich- és a Karáčoni-palotában energiaauditot végeztek, zöld tetőt és két fotovoltaikus erőművet telepítettek. Éves faültetéssel igyekeztek ellensúlyozni a légi közlekedésből származó kibocsátásokat. A hivatal nem vásárol egyszer használatos műanyagokat, méheket tart és Nyári Klímaakadémiát szervez.
Filip Orsolya és Ibos Emese fordítása
