Napunk

Ha innen kijutnak, magukra maradnak. Milyen az élet egy szegregált magyar alapiskolában?

Gyermeknap a tallósi magyar alapiskolában. Fotó - az iskola archívuma
Gyermeknap a tallósi magyar alapiskolában. Fotó – az iskola archívuma

A tallósi alapiskola pedagógusai úgy látják, hiába tesznek meg mindent a gyerekekért, a kilencedik osztályból kikerülve magukra maradnak. Riport egy nyolcvan százalékban romák látogatta magyar alapiskolából.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A galántai járásbeli Tallós község szinte azonos távolságra fekszik Galántától és Dunaszerdahelytől. A helyi alapiskola az Esterházy-kastéllyal szemben, két pavilonból és egy tornateremből álló épületkomplexumban működik. A parkosított udvar mellett futballpálya és műfüves pálya is van.

Kedden reggel, amikor néhány perccel az első óra kezdete előtt belépek az épületbe, minden gyerekzsivajtól hangos, a folyosón felhőtlenül nevető és beszélgető diákok álldogálnak a kidíszített ablakok előtt. Ez az iskola semmiben nem különbözik más környékbeli alapiskoláktól. Színes szekrények sorakoznak a folyosón, feldíszített terek, modern padok és székek, interaktív tábla, a tantermek falain pedig rengeteg módszertani segédanyag sorakozik. A szaktantermek mellett szenzomotoros fejlesztő szobája és tankonyhája is van az iskolának, legutóbb pedig egy kis könyvtár kialakítására pályáztak sikeresen.

Betűországban az elsősökkel

Becsengettek. Kicsik és nagyok a tantermekbe igyekeznek, az elsősöknek olvasásórájuk lesz Nagy Éva tanító nénivel. Először az utóbbi napokban megtanult betűket ismétlik át, a rövid versikéket el is mutogatják. Elismétlik az ábécé már ismert betűit is, a magánhangzókat külön is felsorolják. A közös mozgás, a koordinációt fejlesztő gyakorlatok után szavakat olvasnak az elsősök, és mondatot alkotnak velük. Ezt követően a szótagolást gyakorolják, átismétlik a legutóbb átvett betűt, majd ötfős csoportokban szókeresőt játszanak.

Nagy Éva rendkívül sok aktivitást és mozgást sűrített az olvasásórába. A gyerekek nem képesek hosszan koncentrálni, felgyorsultabb világban élünk, ezért folyamatosan váltogatni kell a tevékenységeket az órán. „Harminc éve tanítok, tíz év alatt is rengeteget változtak a gyerekek, már megszoktam, hogy folyamatosan figyelni kell őket, ha lankad a figyelmük, más feladatot csinálunk. Igyekszem olyan mozgásgyakorlatokat is bevinni az órába, amellyel a koncentrációt, a koordinációt, a finommotorikát fejlesztjük” – magyarázza Nagy Éva, hogyan szervezi és építi fel az óráit. Rengeteg ötletet és feladatot merít az internetről, hogy minden elsőst bekapcsoljon minden tevékenységbe.

Nagy Éva korábban egy évig tanította a nulladik osztály tanulóit, elmondása szerint a korábbiakhoz képest ma már sokkal több magyar szót ismernek a gyerekek. Általában véve nagyon nagy hangsúlyt kell fektetniük a kommunikációra, egyszerűen beszéltetni kell a gyerekeket. Arra is ügyelniük kell, hogy a gyerekek megtanulják a rövid és a hosszú magánhangzók közötti különbséget, mert a roma nyelvben nincs ilyen különbség.

A Tallós melletti Jegenyés telep. Fotó – Cséfalvay Á. András

Saját tempóban fejlődni

A tallósi magyar tannyelvű alapiskola a járás egyetlen olyan iskolája, melyben nyolcvan százalék körül mozog a hátrányos helyzetű gyerekek száma. 2017-ig az iskola nem volt szegregált tanintézmény,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Galántai járás

Hátrányos helyzetűek

Kisebbségek

Oktatás

Romák

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak