Napunk

Minden, amire nem akarsz emlékezni a szocialista húsvétból, de amúgy is túl fiatal vagy hozzá

Régi húsvéti képeslapok részletei. Kollázs - Napunk
Régi húsvéti képeslapok részletei. Kollázs – Napunk

A szocializmus éveiben szelídült meg a locsolkodás, az ünnep vallási hátterével pedig nem tudott túl sok mindent kezdeni a hatalom.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A diktatúrák kivételesen erős vizualitása nagy hatással volt a popkultúrára, és talán a popkultúra visszahatása az oka, hogy amikor felmerült bennem: cikket írok a szocializmus ideje alatti csehszlovákiai magyar húsvétról, vörös csillagos hímes tojások jelentek meg a képzeletemben, valamint ünneplőbe öltöztetett, felsorakoztatott munkásnők, diák- és pionír lányok, akiket az iskolákban, a vállalatoknál és a szövetkezetekben vastag keretes szemüvegű vagy egyenruhás elvtársak locsolnak meg sorban, miközben mozgalmi indulók szólnak a háttérben.

A valóság azonban sokkal prózaibb: a szocialista húsvét, vagy legalábbis a ’80-as évek húsvétja nem nagyon különbözött attól, mint amire én is emlékszem a ’90-es évekből, legfeljebb nem volt még Kinder-tojás. Meg persze a „régen minden jobb volt” jegyében akkor még a locsolkodás sokkal élőbb jelenség volt, mint ma. Már ha az ember nem egy majorban lakott, hanem bent a faluban vagy a városban – erre később még visszatérünk.

Persze valójában nem is igazán lehet „a szocialista húsvétról” beszélni, mert egy 1948-tól 1989-ig tartó, több évtizedet átívelő korszakról van szó, ami alatt nagyon sok változás történt. Ráadásul ezt a témát komplex módon még nem kutatta nálunk az etnológia, így csak részinformációink vannak arról, hogy egy-egy vidéken miképpen alakultak át a húsvéti szokások a szocializmus idején – mondja a Napunknak L. Juhász Ilona etnológus.

Párhuzamos külön idejűség

Ezek alatt az évtizedek alatt nagyon sok népszokás megszűnt vagy háttérbe szorult – attól függően, hogy egy település mennyire volt elzárt, mennyire modernizálódott. Volt, ahol korábban kikopott a locsolkodás durvább formája, amikor a lányokat kicipelték a patakhoz vagy a kútra, és vödörrel leöntötték őket, volt, ahol ez tovább fennmaradt. A szakirodalom párhuzamos külön idejűségnek nevezi azt, amikor az ilyen változások nem egy időben mennek végbe – magyarázza az etnológus.

A kútra vagy a patakra kicipelést idővel felváltotta a fürdőkád, de hogy mikor, az attól függött, hogy egy-egy településen mikor terjedt el, hogy már fürdőszoba is volt a házakban. Ha ez megtörtént, a fiúk a lányokat már a kádba állították bele és úgy locsolták le őket.

Aztán ez a szokás is tovább szelídült, és elterjedt a kölnivel locsolás – miközben az L. Juhász Ilona által említett párhuzamos külön idejűségnek megfelelően még én is emlékszem a ’90-es évek elejéről olyan fiúkra, akik a locsolás radikálisabb formáját választották, és berángatták a lányt a fürdőszobába vagy flakonból öntöttek rá annyi vizet, hogy át kellett öltöznie.

Újjáéledő és „új” szokások

Az otthon készített húsvéti tojások fokozatosan háttérbe szorultak, és felváltották őket a színes csomagolású csokitojások, amikből a szocializmus vége felé már egyre nagyobb volt a választék a boltokban, persze messze nem akkora, mint ma – folytatja L. Juhász Ilona. És az is átalakult, hogy mit vártak a fiúk a locsolásért. Az etnológus emlékszik olyanra, hogy egy fiú mérgében földhöz vágta a festett főtt tojást, mert ő pénzt szeretett volna kapni. A húsvéthétfői csokitojás- és csokinyúlgyűjtést fokozatosan a kisebb fiúk között is felváltotta a pénzgyűjtés.

Az olyan népszokások, mint

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Csehszlovákia

Húsvét

Szlovákiai magyar

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak