Napunk

Groteszk vígjáték és megrendítő társadalomkritika elegye a komáromi Úri muri

Fotó - Komáromi Jókai Színház
Fotó – Komáromi Jókai Színház

A társadalom elé tartott görbe tükörnek köszönhetően az Úri muri jóval több, mint egy zenés vígjáték, bár éppenséggel annak sem utolsó.

Nem szokványos a Komáromi Jókai Színház Úri murija. Móricz Zsigmond regénye és későbbi, a szerző által többször átdolgozott színpadi változata, amely a dzsentri, az úri középosztály züllését, talajvesztését és pazarlását állította pellengérre, a dualizmus korában, annak is a csúcsán, a millennium évében játszódik. A nagyot álmodó, de pénztelen, különc kisbirtokos, Szakhmáry Zoltán történetét Bagó Bertalan rendező és Tucsni András dramaturg most a rendszerváltást követő kaotikus időkbe, az 1990-es évekbe álmodta újra.

Mintegy száz év a különbség, a merész korszakváltás ellenére mégsem hat idegenül a történet, a karakterek, sőt az ábrázolt társadalmi visszásságok sem. A magyar vidéken, az alföldi tanyavilágban megállt volna az idő? Lehet, de nemcsak ott.

A provincializmus, az urambátyám viszonyok, a stiklik és kisstílű csalások, a hőbörgő magyarkodással és nagyzolással leplezett szellemi tespedés és kilátástalanság mind-mind ismerős a határon túli ugaron is.

Fotó – Komáromi Jókai Színház

Ahogy a puritán, minimalista színpadi teret benépesítő alakok nagy része is. A legyek röptébe belebambuló, borhangú szeszkazánok, a burleszkszerű mozdulatokkal rozsdás biciklit toló, szaggatottan beszélő, lassú gondolkodású, „monterkás” csugariak, a csetlő-botló, majdnem értelmiségi Kismérnök, a színes cicanadrágban, walkmenről Zámbó Jimmyt hallgató, pletykafészek kapás asszonyok egytől egyig mintha csak egy Soóky László-drámából igazoltak volna át az Úri muriba.

Van persze olyan karakter is, akit az alkotók a megváltozott korhoz, az új közeghez igazítottak. A korábbi verzióban tohonya, disznóit imádó és rájuk hasonlító Csörgheő Csuli ebben a változatban, Gál Tamás dinamikus alakításában gátlástalan macsóvá lényegül át, aki a legkisebb lelkiismeretfurdalás nélkül csinál balekot mindenkiből, végső soron régi barátjából, Szakhmáryból is. Sőt, egy rosszindulatú megjegyzésével közvetve ő idézi elő a tragédiáját.

Fotó – Komáromi Jókai Színház

Szakhmáry Zoltán (Szabó Viktor) a merész, korát megelőző ötleteivel, a biogazdaságával és a vegán parfümével a világ szerencsésebb felében jól menő üzletemberré vált volna, itt viszont

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Komárom

Komáromi Jókai Színház

Kultúra

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak