A magyar adás sem ússza meg: a Magyar Szövetség befolyást szerezne a Pátria Rádióban

„Üdvözölném, ha ez a törvény garantálná, hogy a közszolgálati rádió és televízió objektívebb és kiegyensúlyozottabb legyen. A saját példánkból tudjuk, hogy problémáink voltak az objektivitással. Többször nem kaptunk teret olyan témáknál, amelyek számunkra fontosak voltak, amelyek minket érintettek, és mások nyilatkoztak ezekről a témákról, nélkülünk” – mondta Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke a szlovák köztelevízió elnökjelölti vitájában a közmédia átalakítására vonatkozó koalíciós törvényjavaslattal kapcsolatban.

Politikai mozgolódás a Pátria körül

A tárcaközi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat, amelyet Robert Fico gyorsított eljárásban akar elfogadtatni (habár a kormányfő eredeti tervéről, hogy már a szerdai, galántai kormányülésen átnyomják, letettek), első pillantásra nem hozna jelentős változást a nemzetiségi adásokra nézve, vagyis a magyar nyelvű Pátria Rádió és a köztévé magyar adása is a mai formájában folytathatná.

Háttér-információk szerint ugyanakkor a tervezett átalakítás a Pátria függetlenségét is veszélyezteti. A Napunk több, egymástól független forrásból úgy értesült, a Magyar Szövetségen belül egészen konkrét tervek születtek arról, hogyan szerezhetnének befolyást a Pátria Rádióban.

Hivatalosan meg nem erősített információk szerint a Pátria Rádió politikai megszállása a Magyar Szövetség és a Fico-kormány közötti párbeszéd tárgyát képezte. A Napunknak mikrofonon kívül a Magyar Szövetség több politikusa is megerősítette, hogy a pártnak vannak szándékai a Pátriával.

Nem ez lenne az első konkrét eredménye a magyar párt és a kormány közötti együttműködésnek. Ficóék mindjárt a legelső kormányülésen leváltották a kisebbségi kormánybiztos pozíciójából Bukovszky Lászlót, akit 2016-ban a Híd javaslatára nevezett ki a harmadik Fico-kormány. Helyére a Magyar Szövetség jelöltje, Horony Ákos került.

Tegnap pedig Forró Krisztián, aki részt vett a kormány galántai kihelyezett ülésén is, bejelentette, hogy Peter Pellegrinit, a koalíció jelöltjét támogatja az elnökválasztás második fordulója előtt.

A Napunk információi szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a nemzetiségi adások jelenlegi igazgatójának, Lovász Attilának a pozícióját megszüntetnék, és a jelenleg egyesített igazgatás alatt működő nemzetiségi adásokat felosztanák, így több, alacsonyabb fokozatú vezetői pozíció jönne létre. Ezek élére háttér-információk szerint már castingolják a potenciális jelölteket, akik közel állnak a párthoz.

Az új törvény keltette aggályok

Lovász Attila, aki 2011 óta vezeti a nemzetiségi adásokat a közmédiánál, a Napunk megkeresésére azt mondta, az RTVS-ről szóló törvénytervezetnek van néhány olyan hibája, ami aggályos. Ezek elsősorban a közmédiát felügyelő tanácsok megválasztása és összetétele, illetve a vezérigazgató függése a tanácsoktól.

„Az új törvény tulajdonképpen nem egy új intézményt hoz létre, hanem módosítja a jelenlegi szabályozást. Más volt a helyzet 2010-ben, amikor két intézmény megszűnt, és alakult egy harmadik. Most viszont nem jön létre teljesen új intézmény” – magyarázza Lovász.

Az RTVS munkáját a jelenlegi szabályozás szerint az RTVS tanácsa felügyeli. Ennek a tanácsnak a tagjait úgy választják meg, hogy a tanács tagjainak egyharmada kétévente lecserélődik. Ez a mechanizmus azt szolgálja, hogy ne legyen egyszínű dominancia a tanácsban, és a kormányzati ciklusok ne essenek egybe a szerv tagjainak a mandátumával.

„Ez nem garancia arra, hogy a szerv jól fog működni, de a feltétele annak, hogy jól működhessen. Az új szabályozásban nem látjuk ezt a rotációs mechanizmust, vagyis mindig az aktuális hatalom ültetheti be a saját embereit” – mondja Lovász Attila.

A másik aggályos momentum, hogy a vezérigazgató bármikor, bármilyen indokkal visszahívható, teszi hozzá Lovász, aki szerint az RTVS-nek jót tett, amikor két vezérigazgató egymás után ki tudta tölteni a mandátumát.

Lovász: A munkánk minőségét nem vonhatják kétségbe

Ami a nemzetiségi adások szabályozását illeti, abban az új törvény nem hoz semmilyen változást, mondja Lovász. Az egyetlen különbség, hogy a nemzetiségi adások kaptak egy saját paragrafust, vagyis hangsúlyosabb helyet kaptak a törvényben.

A Magyar Szövetség berkein belül ugyanakkor elégedetlenek a Pátria teljesítményével és azzal, ahogy a szlovákiai magyar politikával foglalkozik. A politikusoknak nem tetszett, hogy az elmúlt időszakban nem vagy nem elég gyakran szólaltatták meg őket olyan témákban, amelyeket ők fontosnak tartottak.

A Pátria jelentősége a szlovákiai magyar mediális térben nem elhanyagolható: a Medián felmérései alapján naponta kb. negyvenezer embert ér el a rádió, hetente pedig 80–100 ezer embert, vagyis a szlovákiai magyar népesség húsz százalékát.

Arról, hogy a Pátriát a politikai befolyásolás veszélye fenyegeti, Lovász Attila nem akart nyilatkozni. „Lehet minket szidni és elégedetlennek lenni a műsorunkkal, de azt a mennyiségű jó minőségű tartalmat, amit a Pátria Rádióban a munkatársaim előállítanak, sokan nem tudnák megcsinálni azok közül, akik újságíróknak nevezik magukat a szlovákiai magyar szférában” – közölte az igazgató.

Lovász azt is kiemelte a Napunknak, az RTVS átalakítása elleni tiltakozást a közmédia több mint 1200 munkatársa írta alá, a kormány viszont nem foglalkozik ezzel. „Mégiscsak aggályos, hogy egy önmagát szociáldemokratának nevező párt elnöke, aki éppen kormányfő, kétségbe vonja azokat az alkalmazotti jogokat, amelyekért szociáldemokraták és szakszervezetisek 120-130 éve harcoltak” – mondja az igazgató.

Odadobják koncnak?

A Napunknak több forrás is arról beszélt, a Pátriát Ficóék „odadobhatják koncnak a Magyar Szövetségnek”. Szó van különféle listákról is, amelyeken állítólag az elbocsátandó alkalmazottakat írták össze, ezeknek az információknak a valóságtartalmát viszont nem sikerült igazolni.

A Napunk megkérdezte a pártot, meg tudják-e erősíteni, hogy részt vesznek az RTVS nemzetiségi adásai tervezett átalakításának előkészítésében. Arra is kíváncsiak voltunk, meg tudják-e erősíteni, hogy konkrét személyeket kerestek meg, akiknek vezetői pozíciókat ajánlottak a Pátriánál, illetve hogy valóban megszüntetnék-e Lovász Attila pozícióját.

Azt a kérdést is feltettük a Magyar Szövetségnek, tárgyaltak-e a kormánnyal az RTVS átalakításáról, és milyen álláspontot képviselnek az ügyben.

Forró Krisztián pártelnök választ ígért a kérdéseinkre, de ezeket cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg a párttól. Ha reagálnak, közzétesszük.

A Pátria struktúraváltására vonatkozó kérdéseket elküldtük a kulturális minisztériumnak is. Arra is rákérdeztünk, együttműködnek-e a témában a Magyar Szövetséggel vagy a magyar kisebbség más képviselőivel. Ha válaszolnak, az ő válaszaikat is közölni fogjuk.

Visszalépés lenne

Ha Lovász Attila pozícióját a nemzetiségi adások élén megszüntetnék, az tulajdonképpen a jelenlegi és a leendő szabályozás szerint is jogszerű lépés lenne. A nemzetiségi adások gyártására a törvény szerint külön egységeket kell létrehozni, de azt nem szabályozza a törvény, hogy mennyit. Jelenleg egy kézben tartják a nemzetiségi adásokat, de ezt feloszthatják a nemzetiségek között vagy akár városok között is – Kassán gyártják ugyanis a nemzetiségi adások jelentős részét.

Ha felosztanák a nemzetiségi adásokat, az azt jelentené, hogy nem lenne egységes nemzetiségi szekció a közmédiánál, ami tulajdonképpen visszalépésnek volna tekinthető, nehezíthetné ugyanis a gyártási folyamatot – itt elsősorban adminisztratív, logisztikai nehézségekre kell gondolni, amelyek viszont egy ilyen szervezet esetében nem elhanyagolhatóak.

Háttér-információk szerint a Magyar Szövetség részéről Molnár Juditot, a magyar kormány által finanszírozott, a Magyar Szövetséghez és a Fideszhez közel álló Ma7 hírportál és hetilap főszerkesztőjét kérték fel vezetői pozíció betöltésére a Pátriában. A Napunk megkereste Molnár Juditot, aki kérdésünkre sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta ezt az információt. Molnárnak van rádiós múltja, 1994-től 2010-ig dolgozott a Pátriában különböző pozíciókban, köztük főszerkesztő-helyettesként is.

Egy másik meg nem erősített információ szerint a Kossuth Rádió szlovákiai tudósítója, Haják Szabó Mária is kapott hasonló megkeresést. Haják Szabó a Napunknak cáfolta ezt az információt, szerinte kacsáról van szó.