Forróra még Bugárnál is kevesebben szavaztak az elnökválasztás első fordulójában
Bárdos Gyula tíz évvel ezelőtti eredményét Forrónak egyik járásban sem sikerült elérnie.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Az önálló Szlovákia történetében eddig három magyar nemzetiségű jelölt mérettette meg magát államfőválasztáson: 2014-ben az MKP támogatásával Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke és a párt elnökségi tagja, 2019-ben a Híd támogatásával Bugár Béla pártelnök, a parlament alelnöke és 2024-ben a Magyar Szövetség támogatásával Forró Krisztián pártelnök.
Öt évvel ezelőtt Menyhárt József, az MKP akkori elnöke is jelöltette magát, de végül még az első forduló előtt visszalépett Robert Mistrík javára (aki pedig egy héttel később Zuzana Čaputová javára lépett vissza).
Az alábbi grafikonon látszik, hogy hármuk közül messze Bárdos Gyula érte el a legjobb eredményt: csaknem százezer voksot, az összes leadott szavazat 5,1 százalékát sikerült megszereznie. Forrónál még Bugár is jobban szerepelt öt éve, nagyjából ezerrel több voksot sikerült begyűjtenie. Forró most a szavazatok 2,9, Bugár Béla 2019-ben 3,1 százalékát szerezte meg. Az egyik MKP-hez közeli portál akkor Bugár Béla megbukott! Azonnal távoznia kell! című cikkel reagált a Híd elnökének nem túl fényes, a közvélemény-kutatások által mérthez képest jóval gyengébb eredményére.
Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy Bugár Bélára a déli járásokban öt éve jóval kevesebben szavaztak, mint most Forró Krisztiánra. A Híd elnöke Dél-Szlovákiában nem egész 47 ezer, Forró Krisztián ellenben 16 ezerrel több, csaknem 63 ezer voksot zsebelt be. A Bugárra leadott szavazatok nem egész kétharmada érkezett a déli régiókból, míg a Bárdosra és Forróra leadott voksok túlnyomó többsége déli volt.
Jól látszik ez járási lebontásban is. Bugár a déli járások közül csak a Nyitrai, Nagyrőcei és Nagymihályi járásban szerzett több szavazatot, mint Forró. Ez arra utal, hogy Bugár nagyobb arányban tudta megszólítani a szlovák, illetve a nem magyar kisebbségekhez tartozó választókat. Bárdos Gyula tíz évvel ezelőtti eredményét Forrónak egyik járásban sem sikerült túlszárnyalnia, megközelítenie is csak egy-kettőben.
Érdekesség, hogy Bárdos indulásakor, 2014-ben szinte az összes déli járásban alulmaradt a részvétel a 2019-es és 2024-es részvételhez képest az elnökválasztás első fordulójában.
Az idei állámfőválasztás első fordulójában a Komáromi járásban volt a legalacsonyabb részvétel, a 34 százalékot sem érte el. A magyarlakta járások közül Dunaszerdahely, Losonc, Rimaszombat, Nagyrőce, Rozsnyó és Tőketerebes sem érte el a 40 százalékos voksolási hajlandóságot.
A választási részvétel a déli, magyarok lakta régiókban ugyanakkor nemcsak most, hanem öt és tíz éve is csaknem mindenütt az országos átlag alatt maradt az első fordulóban. 2019-ben a Komáromi járásban például csak a választásra jogosultak nem egész 28 százaléka, a Dunaszerdahelyiben 34 százaléka járult az urnákhoz.
Ami a járási szintű eredményeket illeti, Forrónak csupán kettőben, a Komáromiban és a Dunaszerdahelyiben sikerült maga mögé utasítania a két továbbjutó jelöltet, Ivan Korčokot és Peter Pellegrinit. Korčok két dél-szlovákiai, magyarlakta járást is megnyert, a Galántait és a Vágsellyeit, előbbi ráadásul Forró Krisztián saját járása. A Dunaszerdahelyi járásban Korčok csaknem 33 százalékot szerezve csak fél százalékponttal maradt el Forró Krisztiántól. Forró egyedül a Komáromi járásban győzött magabiztosan.
Bárdos Gyulának a 2014-es elnökválasztás első fordulójában négy járást, a Dunaszerdahelyit, a Komáromit, az Érsekújvárit és a Rimaszombatit is sikerült behúznia. A Dunaszerdahelyiben és a Komáromiban ráadásul fölényesen nyert a második helyezett Andrej Kiskával szemben, a voksok több mint 50 százalékát gyűjtve be.
Ami a nagyobb magyarlakta településeket illeti, Forró csak négyben, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Gútán és Királyhelmecen szerzett többséget. Hat déli városban Pellegrini, kilencben Korčok nyert.
Somorján Forró csak a harmadik helyre futott be Korčok és Pellegrini mögött. Párkányban is harmadik lett Forró, Pellegrini és Korčok mögött.
Forró Krisztián más fontos, magyarlakta városokat is elveszített: saját járási székhelyén, Galántán mindössze 711 szavazatot szerzett, és csak a harmadik helyet szerezte meg Korčok és Pellegrini mögött. De például Nagykaposon is csak a második tudott lenni Pellegrini mögött, mindössze 435 szavazattal, Királyhelmecen pedig alig húsz szavazattal sikerült Forrónak megelőznie a második helyezett Pellegrinit.
A többségében magyarok lakta Komárom városában Ivan Korčok nyert 33,4 százalékkal, Peter Pellegrini lett a második és Forró Krisztián csak a harmadik. Dunaszerdahelyen alig száz szavazat választotta el egymástól az első helyezett Forró Krisztiánt a második Ivan Korčoktól. Bárdos Gyulának tíz éve Dunaszerdahelyen több mint 1100-zal, Komáromban több mint 1600-zal több szavazatot sikerült bezsebelnie. Bugár Béla ugyanakkor öt éve még Forróhoz képest is eléggé leszerepelt a két legnagyobb, többségében magyar városban.
























