Gyorselemzés: Miért nyerhette meg Korčok az első fordulót, hova tűnt Pellegrini népszerűsége, miről árulkodik Forró szereplése
Hatalmas meglepetést hozott az elnökválasztás első fordulója: Ivan Korčok meggyőző fölénnyel nyert Pellegrini előtt. Ez viszont még mindig nem kell hogy elég legyen Korčoknak a végső győzelemhez.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Öt pontban gyűjtöttük össze az elnökválasztás első fordulójának legfontosabb eredményeit.
Nézzük először a tényeket: Ivan Korčok meglepetésre 42,51 százalékkal, 958 393 szavazattal megnyerte az első fordulót, Peter Pellegrini 37,02 százalékkal, 834 718 szavazattal a második helyen végzett, a harmadik helyre 11,73 százalékkal futott be Štefan Harabin, a negyedik helyen pedig 2,90 százalékkal végzett Forró Krisztián. A további részletek hírfolyamunkban.
1. Ivan Korčok váratlan győzelme
Az első forduló előtti felmérések gyakorlatilag egyhangúlag Peter Pellegrini győzelmét jelezték előre az első fordulóban, habár Ivan Korčok olyannyira felzárkózott, hogy a két jelölt közötti különbség inkább a statisztikai hiba kategóriájába esett. Épp ezért nem volt kizárható, hogy Korčok behúzza az első fordulót, arra viszont senki nem számított, hogy ilyen egyértelmű és fölényes győzelmet tud aratni. Az előrejelzések ennél szorosabb eredménnyel számoltak.
Korčok eredménye hatalmas meglepetés. Mik lehetnek ennek az okai?
Korčok jól tudta mozgósítani az ellenzéki szavazókat, ezt mutatja a viszonylag magas, 51 százalék feletti részvétel: 50 százalék feletti részvétel az első fordulóban nem volt 1999, vagyis az első közvetlen elnökválasztás óta.
Működött az, hogy Korčokot a koalícióval szembeni ellensúlyként fogták fel a szavazók. Így Ficóék tulajdonképpen maguknak köszönhetik, hogy az első forduló után hátrányból indulnak: a koalíciós gőzhenger nagyobb hatással volt az ellenzéki szavazókra, mint amire számítottak, a koalíció szavazói pedig nagyobb arányban bizonytalanodtak el, mint amit bekalkuláltak.
2. Pellegrini nem tud győzni a szélsőségesek szavazatai nélkül
Hiába az ország legnépszerűbb politikusa Peter Pellegrini, már másodszor számolta el magát: a tavalyi előrehozott parlamenti választás előtt sokáig úgy tűnt, Pellegrini sima győzelmet arathat, és ő fogja osztani a lapokat. Végül a Hlas stagnálni kezdett, és Pellegrini csak a harmadik helyre futott be. Most Pellegrini ismét megbotlott: túl magabiztos volt, és azt hitte, népszerűsége kitart az elnökválasztási kampány végéig. Nem jött be.
Pellegrini végső győzelme ugyanakkor még mindig elég valószínű: elég meggyőznie kellő számú Harabin-szavazót, akiket most könnyebb lehet mozgósítania. Elég lesz azt hangoztatni, ha nem támogatják Pellegrinit, a Nyugat-párti Korčok kerül az elnöki palotába.
Pellegrini jelezte is szombat éjjel, hogy tárgyalni fog Harabinnal.
3. A Harabin-hívők és a szélsőségesek gyengültek
Öt évvel ezelőtt Harabin több mint 300 ezer szavazattal lett harmadik, több mint 14 százalékot szerezve, miközben Marian Kotleba szintén 10 százalék felett végzett, több mint 200 ezer szavazóval. Kotleba idén nem rúgott labdába, egy százalék alá süllyedt, Harabin pedig szintén jelentősen meggyengült: nem tudta magához csábítani Kotleba szavazóit, mélyen 300 ezer szavazó alatt végzett. Vagyis több mint 200 ezerrel kevesebben szavaztak szélsőjobbos jelöltekre most, mint öt évvel ezelőtt.
Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy a Smer és a Hlas sikeresen csatornázta be a korábbi Kotleba-szavazókat, a „békepárti” retorika működik, nem hiába ijesztgetett Pellegrini az utolsó tévévitában azzal, hogy a nyugati szövetségesek háborúba akarhatnak sodorni bennünket.
4. Forró Krisztián súlyos vereséget szenvedett
Forró Krisztián minden szereplésében arról beszélt, a négy százalék feletti eredménnyel lenne elégedett. Ehhez képest 2,91 százalékon végzett, 65 588 szavazattal. Bárdos Gyula 2014-ben 5,1 százalékot szerzett, 97 035 szavazattal, Bugár Béla 2019-ben 3,1 százalékot szerzett, 66 667 szavazattal. Forró tehát minden eddigi magyar elnökjelöltet alulmúlt. Miért történhetett ez?
A szlovákiai magyar választók kiábrándultsága már egy régóta tartó jelenség, ezt mutatja, hogy a részvétel a déli járásokban volt a legalacsonyabb. Az elnökválasztás esetében ráadásul a választók értették, hogy Forrónak nincs esélye továbbjutni a második fordulóba, ezért nem tulajdonítottak akkora jelentőséget a választásnak.
Másrészt viszont Forró szereplése azt is mutatja, hogy az az irányvonal, kommunikáció, amit képvisel, aminek része a Smerrel és a Fidesszel való azonosulás, nem győzte meg a szlovákiai magyar szavazók nagy többségét.
Különösen érdekes, hogy a legnagyobb arányban magyarok lakta Dunaszerdahelyi járásban Forró szoros versenyt futott Ivan Korčokkal: mintegy hatszáz szavazat különbséggel győzött a járásban Korčok előtt. Ez azt is mutatja, a szlovákiai magyarok között továbbra is nem elhanyagolható számban vannak olyanok, akik a demokratikus, nyugatos, Európa-párti politikát részesítik előnyben.
5. Mi várható a két forduló között?
Peter Pellegrinire nehéz feladat vár: úgy kell meghódítania nagy számban a szélsőséges szavazókat, hogy nem szabad elidegenítenie a mérsékelteket. Sokkal több Harabin-szavazóra van szüksége a győzelemhez, mint eddig tűnt.
Mi lehet számára a megoldás? Egyrészt meg kell fogalmaznia konkrét üzeneteket a szélsőségesebb szavazók irányába. Másrészt: valószínűleg az eddigieknél nagyobb erővel fogja bevetni a Smer-féle lejárató gépezetet. Amiben persze megvan a kockázat, hogy így kritikus számú mérsékelt szavazót veszíthet, és ezzel elbukhatja a választást.
Pellegrini és Korčok is többször emlegették az éjszaka folyamán a magyar szavazókat. Korčok ráadásul magyarul is köszönetet mondott választóinak. Mindketten sokkal aktívabban fognak fellépni a magyar szavazók irányába, mint az első forduló előtt, és Forró Krisztiánéknak is hevesebben fognak udvarolni.
