Orbán szövetségese, Fico segít a szankciós listáról eltávolítani a magyar kormányfőnek fontos személyeket
Jozef Hambálek szlovák állampolgár levétele a szankciós listáról egy nagyobb játszma része, mely egy olyan személyt is érinthet, akit az EU Putyin oligarchájának tart.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Amikor Robert Fico kormányfő csütörtökön bejelentette Jozef Hambálek nevének eltávolítását az EU szankciós jegyzékéről, Magyarországnak és Romániának is köszönetet nyilvánított. Elmondta, hogy segítettek meggyőzni az európai partnereket arról, hogy Putyin motoros bandájának (Éjjeli farkasok) volt szlovák szövetségesének már nincs keresnivalója ezen a listán.
„Szeretnék köszönetet mondani Magyarország és Románia képviselőinek, akiknél ez a törekvés megértésre talált” – mondta a szlovák kormányfő.
Külön kiemelte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, akivel elmondása szerint egyezséget kötött, melynek alapján a szlovák diplomácia viszonzásképpen az Orbán számára fontos személyek törléséért fog lobbizni.
„Orbán Viktorral megegyezés alapján mindketten kölcsönösen támogattunk bizonyos neveket, amelyeket szerintünk törölni kellene. Az első lépést sikerült is megtennünk, Hambálek urat ugyanis eltávolították” – tette hozzá Fico.
Azt azonban már nem tette hozzá, kiről van még szó.
Egy fontos név: Uszmanov
A nyilvánosan hozzáférhető információkból kiderül, hogy az Orbán-kormánynak hatalmas érdekeltsége van abban, hogy töröljék a listáról Aliser Uszmanov orosz milliárdost, aki a fémiparban is vállalkozik, a szankciós listára pedig nem sokkal az ukrajnai invázió kezdete után került fel.
„Egy Kreml-barát oligarcháról van szó, aki közeli kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és aki aktívan támogatta az Ukrajna destabilizációját előidéző politikát” – olvasható az Európai Unió hivatalos indoklásában.
Ha valakit felvesznek a szankciós listára, az azt jelenti, hogy befagyasztják a vagyonát, a bankszámláit vagy azokat a részvényeit, amelyekhez az európai szervek hozzáférnek, de ugyanúgy azt is, hogy kitiltják az EU területéről.
A magyar kormány már 2022 szeptemberében megpróbálta eltávolítani Uszmanovot a szankciós listáról, majd 2023 januárjában is. A Reuters szerint idén is megpróbálkoztak vele, ám eddig sikertelenül.
Az Aktuality.sk a külügyi tárcához közel álló forrásra hivatkozva azt írta, hogy a végső fázisban a magyaroknak már az új Fico-kormány is segített.
A szlovák miniszterelnök Uszmanovról sohasem nyilatkozott. Csupán annyit mondott, hogy azokból a nevekből, amelyeket Orbánnal együtt szívesen eltávolítanának a listáról, több is van.
„Sokat beszéltünk erről Magyarországon, mert további olyan nevek vannak, amelyeknek semmi keresnivalójuk ezen a listán” – mondta Fico már január végén, miután visszatért az első hivatalos magyarországi útjáról.
A kisebb halak is számíthatnak
A Reuters forrásai szerint Orbán megpróbálja elérni, hogy újabb két orosz nevét húzzák ki a listáról: Nyikita Mazepin volt Forma 1-es versenyzőt, aki az Uralkali orosz műtrágyagyártó tulajdonosának a fia és Vjacseszlav Kantor orosz milliárdost, aki az Acron műtrágyagyártó cég tulajdonosa.
A többi európai ország még ezeknek a neveknek az eltávolításával sem értett egyet.
Ehelyett azt a javaslatot támogatták, hogy más oroszokat húzzanak ki a listáról, akik múlt héten Hambálekkel együtt kerültek le. Közéjük tartozik például Arkadij Volozs, a Yandex alapítója, aki tavaly elítélte az Ukrajna elleni inváziót és Szergej Mndojanec is, aki az AFK Sistema telekommunikációs cég korábbi vezető menedzsere.
Azt nem tudni, hogy az Orbán-kormányt nyomást gyakorolt-e ezen személyek kihúzására is, Uszmanovval ellentétben az esetükben ugyanis nincs látható magyarországi szál.
Ha Orbán Viktor és szövetségesei lobbiztak ezekért az emberekért, az taktikai okokból történhetett. A magyar elemzők szerint rajtuk keresztül tudta megmutatni, hogy legalább valakit képes levenni a szankciós listáról.
„Ebben a játszmában nemcsak a konkrét személyek a fontosak, hanem az a tény is, hogy a magyar kormány fel tudjon mutatni valamilyen eredményt – konkrétan azt, hogy sikerült elérnie, hogy legalább néhány embert kihúzzanak a listáról” – nyilatkozta a Napunknak Takácsy Dorka, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) Oroszország-szakértője.
Hambálek nem olyan fontos személy
Egy teljesen más történet Uszmanov, Orbánnak ugyanis rendkívül fontos. Néhány évvel ezelőtt kis híján a magyar acélgyártás egyik kulcsszereplőjévé vált, amikor az általa vezetett Metalloinvest vállalat a magyar Dunaferr acélgyár megvásárlásáról tárgyalt.
A magyar kormánypárti médiumok még nem sokkal az invázió előtt is egy fontos, több mint négyezer személyt foglalkoztató magyar vállalat megmentőjeként emlegették Uszmanovot. Az ukrajnai orosz háború azonban ezt a felvásárlást leállította.
Miért nem sikerült eddig Uszmanovot levetetni a szankciós listáról?
Ennek első oka lehet az, hogy Hambálekkel és más, már eltávolított személyekkel ellentétben, Uszmanov „nagy hal”.
„Amennyiben az európai államok beleegyeznek abba, hogy törlik a Putyinhoz közel állónak mondott orosz oligarchát, akkor az egész szankciós lista elkezdhet szétesni“- véli Milan Nič, a Német Külpolitikai Társaság elemzője.
A második ok jogi eredetű lehet. Uszmanov az EU Bíróságán is kérvényezte az eltávolítását, amely azonban február elején elutasította a kérelmét. Az európai országok kormányai így egy bírósági határozatot is kaptak arról, hogy Uszmanov a szankciós listára tartozik.
Hogyan végződött volna a bírósági per?
A jogi vitáktól való félelem lehetett az egyik oka annak, hogy az európai államok, élükön Németországgal, beleegyeztek abba, hogy töröljék Hambáleket.
Ezen kívül Hambálek meggyőzhette őket arról, hogy már nem dolgozik együtt az Éjjeli Farkasokkal és sehogyan sem segíti Vlagyimir Putyin rendszerét.
Ezzel egyúttal azonban Nič szerint a németek tarthattak attól, hogy esélye lett volna megnyerni a pert az Európai Unió Bírósága előtt. Az eredményhez ugyanis hozzájárulhatott volna a Fico-kormány hozzáállása.
„Ha a szlovák hatóságok nem lennének hajlandóak kiadni a dokumentumokat arról, hogy miért került Hambálek a szankciós listára, akkor gondot okozhatna ott tartani a nevét“ – mondja Nič.
Hambálek többek között azért került fel a szankciós listára, mert az Alsókorompa (Dolná Krupá) melletti birtokán építette ki az Éjjeli Farkasok – egy orosz motoros banda, amely nemcsak propagandát terjesztett, hanem zsoldosokat is toborzott az ukrajnai harcokhoz – „európai központját“.
Hambálek ezen tevékenységei késztették arra a német kormányt 2022 nyarán, hogy egy szlovák állampolgár felvételét is kezdeményezze a listára, annak ellenére, hogy azt elsősorban oroszok, fehéroroszok és a Putyin rendszerével együttműködő ukránok számára hozták létre.
Nič szerint nem igaz, hogy az akkori külügyminiszter, Ivan Korčok tehetett volna Hambálek felvételéről a szankciós listára, mint ahogyan azt Fico állítja az elnökválasztási kampány alatt.
„A német kormánytagok egyszerűen észrevették, hogy ez a szlovák állampolgár egy fontos szövetségese volt az Éjjeli Farkasoknak, ezért vették fel a listára” – magyarázza Nič.
Hambálek listára való felvétele az Európai Unió Tanácsának hivatalos döntése volt, a szlovák szervek pedig csak alkalmazták ezt a döntést a gyakorlatban.
Berlinben észrevették a változást
Más dolog az, hogy a szlovák diplomácia nem ellenkezett a döntéssel és nem is fejezte ki támogatását Hambálek felé. Például Martin Klus külügyminisztériumi államtitkár, aki Korčokhoz hasonlóan az SaS jelöltje volt, akkor azt írta, hogy Hambáleket már korábban szankciókkal kellett volna sújtani.
„Jozef Hambálek, egy európai kirendeltség vezetője, aki egyben szlovák állampolgár is, így végül ráfizet a Szlovákia és az EU érdekeit is sértő hosszú távú oroszbarát tevékenységeire“ – posztolta akkor Klus a Facebookon.
A 2023-as szlovákiai parlamenti választások után azonban Nič szerint Berlinben észrevették, hogy a szlovák szervek hozzáállása teljesen megváltozott. Ezért már a németek sem tartottak ki annyira Hambálek bűnössége mellett.
Azt, hogy éppen a német kormányé volt a döntő szó, múlt héten Fico is megerősítette. Megjegyezte, hogy személyesen lobbizott Hambálekért, amikor találkozott Olaf Scholz német kancellárral.
„Megmondtam Olaf Scholznak, hogy az Isten szerelmére térjen már észhez, gondolkozzon el rajta, mit csinál egy közönséges állampolgárral, aki senkinek sem ártott és soha nem támogatta azokat a dolgokat, amik miatt a szankciós listán lenne a helye” – mondta Fico.
A szlovák miniszterelnök egy közönséges üzletembernek festi le Hambáleket, aki csak az oroszokkal együtt motorozott.
Azt elhallgatja, hogy az Éjjeli Farkasok elit tagjaival dolgozott együtt, akik már 2014-ben részt vettek a Krím elfoglalásában, és egyenesen az orosz állam pénzeli őket. A birtokán orosz diplomatákat is fogadott és a Slovenskí branci félkatonai szervezet számára is megengedte a gyakorlatozást, miközben nem világos, hogy egy esetleges háborúban ez a szervezet kinek az oldalára állna.
