Napunk newsfilter: Orbánékat nem érdekli a szlovákiai magyarok egysége
1. A Magyar Szövetség egységről beszél, de töredezettebb még nem volt a szlovákiai magyarság. 2. Magyar kontra magyar kormány. 3. Danko visszalépett, de elérte álmát.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt
1. A Magyar Szövetség egységről beszél, de töredezettebb még nem volt a szlovákiai magyarság
Ma megjelent egy elemzés a Napunkon arról, hogy a szlovákiai magyarokat milyen szokások jellemezték az utóbbi évtizedekben a köztársasági elnöki választások során. Az elemzés emellett rávilágít arra is, hogy mennyire töredezetté vált a szlovákiai magyar társadalom azóta, hogy az MKP, majd a Magyar Szövetség a nemzeti gondolat mentén egységessé próbálja tenni.
Pedig minimum a Híd megalakulása és sikerei óta nyilvánvalónak kellene lennie, hogy ez a társadalom nem ugrik egy emberként erre a hívó szóra. De erre mutatnak az MKP és a Szövetség azóta történt választási kudarcai is, mely pártok sem a Híd ellenében, sem annak eljelentéktelenedése után nem rúgtak labdába.
A Szövetség sikereként szokták felhozni a 2022-es önkormányzati választást, de az két okból sem vethető össze a kudarcokkal.
Egyrészt a helyi érdekek általában felülírják az ideológiai kérdéseket, másrészt akkor egy olyan párt indult a választáson, amely integrálni tudta a szlovákiai magyar kötődésű pártok jelentősebbjeit, és bár a szavazók nem minden esetben lelkesedtek az egységért, mégis sikerült egy nem kiugró, de jó eredményt elérni.
Ha megnézzük a hivatkozott cikkben elemzett adatokat, visszaemlékezve a tavalyi parlamenti választásokra is, egy erősen töredezett szlovákiai magyarságról beszélhetünk.
A parlamenti választáson egy exit poll szerint a szlovákiai magyar választók körében a Szövetség 60 százalékot kapott, de mellette a Smer (10 százalék), a PS, az OĽANO (7-7 százalék) és a Hlas (5 százalék) is jól szerepelt. Az otthon maradók aránya is magas volt.
Most, az államfőválasztás során a Magyar Szövetség jelöltje, az elnök, Forró Krisztián Peter Pellegrinivel fej-fej mellett harcol a magyarok szavazataiért. Kénytelen így tenni, mert a magyar és a szlovák kormánypárt „történelmi jó” viszonya olyan helyzetbe hozza a smeres és a párt által támogatott jelölteket a szlovákiai magyarság körében is, hogy kritikus mennyiségű szavazat veszik el.
Ahogy a parlamenti választáskor a Smer és Robert Fico, jelenleg az általuk támogatott, hlasos Peter Pellegrini élvezi a magyar kormány támogatását. Nem sokszor fordul elő olyan például, hogy kampány alatt egy jelölt a három magyar legfőbb közjogi méltósággal is találkozzon. Forrónak ma csak egy, Orbán jutott.
Különbség van a két választásban, hiszen 2023 szeptemberében nagyobb volt a tét: hogy bejut-e a Szövetség a parlamentbe, míg most „csak” Forró tisztes helytállása. De úgy tűnik, ugyanaz fogja megakadályozni mindkettőt: a magyar nemzeti kormány politikája megint megosztja a szlovákiai magyarokat, ahogy láttuk, még a vele egy hullámhosszon lévőket is.
A szlovákiai magyarok másik, nem jelentéktelen része Ivan Korčokra szavaz – ez az a rész, amely nagy valószínűséggel nem szavaz majd a Magyar Szövetségre sem a közelgő EP-választáskor, sem máskor, hanem a demokratikus szlovák oldalon keres majd magának pártot.
Ez az a rész, amelyet nem fog meg a nemzeti gondolat, nem mintha nem érezné magát magyarnak vagy magyarnak is. Csak nem véli úgy, hogy ez a gondolat csodaszerként minden mást helyettesíteni tud, például a szakmaiságot, a felkészültséget, a közösségek szempontjainak figyelembe vételét… Ezzel persze nem azt mondtuk, hogy a nemzeti oldalon mindenkiből hiányozna az ezek iránti igény.
És ott van még azok nagy tábora is, akik kiábrándultak a politikából vagy más okból nem szavaznak, illetve azoké, akik inkább már elköltöztek.
A szlovákiai magyar politikai képviseletben mind inkább egyeduralkodóvá válik a „konzervatív” vonal, amely az egységet úgy akarja létrehozni magyarországi mintára, hamis módon, hogy nem veszi figyelembe a társadalom teljes spektrumát. Kisebbségi keretek közt ez sokkal nehezebb feladat.
Ha leuralják is a médiát, a pénzforrásokat, ha megszerzik is a döntő pozíciókat, még mindig ott a többségi demokratikus közösség a másképp gondolkodó kisebbségieknek. Ez pedig nem kevés szavazó, főleg akkor, ha a szlovákiai magyar képviselet irányvonalával egyezők is megosztottak a magyar és szlovák pártok között.
A Magyar Szövetség mostani köldöknézése pedig majd a választások során rendre megbosszulja magát.
2. Magyar kontra magyar kormány
Miután Magyar Péter a március 15-ei ünnepségén feltűnően sok embert mozgósított, és bejelentette, hogy pártot alapít, úgy látták az Orbán-kormány propagandistái, hogy eljött az ideje a karaktergyilkosságnak.
A legrosszabb filmek cselekménye számítható ki ennyire. Aki abban bízik, hogy a kiszámíthatóság halálos unalma vet véget a Fidesz hatalmának Magyarországon, most felkaphatta a fejét. De hát ez nem a vásznon történik, húsba vág a tapasztalat.
Rogán Antalék azt a pontot célozták, ami a leginkább fontosak közé tartozik az új ellenzéki erőt váróknak: a családon belüli erőszak témáját vették elő. Az identitáspolitikák, vagyis másként: a kulturális kérdések azok, amelyek mentén a legtöbb konfliktus kialakult a kormány és az ellenzék közt.
A migránsok, az LMBT+-közösség, a nőjogok… és emlékezzünk, a kormány a kegyelmi botrány megoldását is efelé próbálja terelni, mikor a gyerekotthonok személyzetét álságos módon át akarja világítani az ott dolgozók nemi identitását firtatva.
Magyar Péterről tehát azt kezdték terjeszteni korábban, megint csak a megszokott susmus csatornákon, hogy többször megverte exfeleségét, Varga Juditot. De kiderült az is, hogy egy titkos rendőrségi jelentés is létezik az egyik ilyen esetről, amit Magyar szavai szerint március 15. után eljuttattak egy újsághoz.
Élesebbé vált tehát a helyzet, és Magyar Péter, hogy elébe menjen az eseményeknek, maga tette témává mindezt, figyelmeztetve arra Rogánt, hogy az ilyen gyanúsítgatásokra válaszul jogi lépéseket tesz. És tagadva a tettlegességet, a gyerekei védelmét hangsúlyozta.
Most jön a lövöldözés – gondolhatta az imént említett film nézője. És jött is: Varga Judit egy családon belüli erőszakról szóló videót posztolt Facebookon, „Mindig van kiút” szavakkal. Amin azért elgondolkodhatott mindenki, főleg azok, akik Szlovákiából nézik az eseményeket, és rögtön Boris Kollár esetére asszociáltak, aki szintén úgy érvelt, hogy a gyereke védelmében ütötte meg akkori élettársát.
Gomolyogni kezdett tehát az a köd, ami ahhoz kell, hogy senki ne lásson tisztán, mert innentől szinte minden felmentés, szinte minden vád megkérdőjelezhető a másik oldalról, de akár a sajátról is.
A munka elvégezve, dőlhetne hátra a propagandaminiszter.
Csakhogy érezve a csapdát, Magyar előre menekült, nekiment egyenesen Rogánnak és társainak. Megírta Facebook-posztjában, hogy bizonyítékai vannak arról, hogy „Schadl György, a Végrehajtó Kamara korrupt vezetője, elsőrendű vádlott, Rogán Antal embere volt”. S ezt csütörtökön elmondja a Központi Nyomozó Ügyészségek. Addig is elfogadta, hogy 24 órás személyi védelmet kapjon.
És itt már a történet remélhetőleg elválik a halálosan unalmas film cselekményétől, és valóban húsba vág.
3. Danko visszalépett, de elérte álmát
Andrej Danko elérte álmát. Minden választó polgár eggyel többször olvashatja majd a nevét a szombati választásokon, mint a többi jelöltét. S ez minden bizonnyal nemcsak az ő keblét, hanem reményei szerint a nemzetét is dagasztja, hiszen nemzeti jelöltről van szó.
Danko ma bejelentette, hogy visszalép az államfőjelöltségtől, s így, mivel a szavazólapokat már előkészítették, azokon szerepel majd a neve, de minden szavazóhelyiség elé ki kell majd írni, hogy rá nem lehet szavazni. Mesterterv.
A Szlovák Nemzeti Párt vezére indulásának ennél több értelme nem nagyon volt, s ezt már látni lehetett a bejelentéskor is. Hacsak az nem, hogy abban az időben elterelje a figyelmet a szemaforral történt karamboljáról – amit az egyszerű állampolgárokkal ellentétben minden bizonnyal meg fog úszni.
Ahogy várni lehetett, a visszalépés kedvezményezettje Štefan Harabin lett. Mert Danko szerint ő a legmegfelelőbb jelölt, s így nem oszlik meg a nemzeti erő sem. Bár még akadnak olyan jelöltek, akik nem követték a példáját, pedig megtehetnék az egység érdekében.
Hogy mit kell érteni nemzeti erőn ebben a kontextusban, annak tisztázásával még adós maradt Danko, de az elhangzottak szerint köze van valamiféle képzelt egységhez, és Harabin megnyilvánulásaiból az is kiderül, hogy jó pár összeesküvés-elmélethez is.
A Legfelsőbb Bíróság egykori, járványtagadó elnöke lényegében arra a vonatra szállt, ami Ficóék számára is sikert hozott, nem kell migráns, úgy igazából LMBT+-emberek sem, és Ukrajnának egy töltényt sem.
Ennek ellenére csak 10 százalék körüli támogatottságot tud felmutatni, bár ez nem meglepetés, hiszen az ezekben a témákban nagymester Ficónak megvan a saját embere Pellegrini személyében, aki Harabin szemszögéből nézve progresszív.
Viszont a realitásérzéke olykor cserben hagyja „Harabin doktort”, például akkor, amikor az államfői posztért való versengésben Pellegrinit nevezi meg valódi ellenfeleként, átnyúlva a jóval támogatottabb Ivan Korčok feje felett.
„A béke jelöltje vagyok” – mondja magáról. S talán ennyi elég is egy (két) portréhoz.
És ahhoz is, hogy megint rálássunk azokra a történetekre, amik abszurditásuk ellenére, puhább vagy keményebb formában, de mégiscsak eldöntik a választásokat az utóbbi időben Szlovákiában.
Hírek egy mondatban:
4. Maroš Žilinka úgy osztotta be a Különleges Ügyészség ügyészeit, hogy nem kaphatnak majd jelentősebb ügyeket. A Ján Kuciak ügyét felügyelő két szakembert elválasztotta egymástól, és bár kérték, nem engedte meg nekik, hogy Zsolnára térjenek vissza. Daniel Lipšic, a Különleges Ügyészség korábbi vezetője egyszerű ügyészként folytatja a törvényhozás részlegén. (Denník N)
5. Az Ipsos felmérése szerint továbbra is a Smert választaná a legtöbb ember (23,4%), második helyen a Progresszív Szlovákia végzett (20,8%), harmadik a Hlas (17,1%), negyedik az SaS (6,3%), majd a KDH (6,2%), a Slovensko mozgalom (5,6%), a Republika (5,3%). Az SNS 4,2 százalékkal a parlamenten kívül maradna csakúgy, mint a Magyar Szövetség 3,6 százalékkal.
6. Júliustól tizenöt gyerek részére létesített elsősegély szűnik meg szakorvosok hiányában. Zuzana Dolinková egészségügyi miniszter szerint lehetséges, hogy ún. kiegészítő elsősegélyt lehetne nyitni a helyükön rövidebb rendelési idővel.
7. Az évközi infláció a januári 3,1 százalékról 2,8 százalékra esett februárban az Európai Unióban, adta hírül az Eurostat.
8. A bíróságok átalakítását nem tudják 2025 végéig befejezni, ezért Szlovákia 300 millió eurótól eshet el a Helyreállítási Tervből. Boris Susko igazságügyminiszter szerint most az időkorlátok eltolásáról, illetve a Helyreállítási Terv revíziójáról tárgyalnak.
9. Rekordot jelentő 77 százalékos részvétel mellett, több mint 87 százalékkal választották meg újra Putyint Oroszország elnökévé. A nyugati országok szerint nincs szó szabad választásról.
10. Az EU-tagállamok ötmilliárdos hadi támogatást hagytak jóvá Ukrajnának. Az Európai Békekeret részeként egy erre a célra szolgáló külön alap létrehozásáról a külügyminiszterek döntöttek.
A nap idézete:
Tudom, hogy a maffia hasonlóan működik, Palermo-ban és Budapesten és ahogy Paolo Borsellino és Giovanni Falcone maffia ellenes olasz vizsgálóbírók elleni gyilkosság is mutatja, a politikai háttérrel rendelkező szervezett bűnözők támadásai ellen sajnos nincs biztos védelem. De legalább megpróbáltuk.
Magyar Péter azt indokolja ezekkel a szavakkal, hogy elfogadta a szakemberek tanácsát és a családja kérését, hogy 24 órás személyi védelmet kapjon
A nap videója:
Ez maradt Avgyijivka városából
Olvasásra ajánljuk:
Amennyiben Balog Zoltán az isteni irgalomban bízik, azonosítania kell, hogy mi volt a bűn, kikkel szemben követték el (többen, köztük ő maga is), és kiktől kell bocsánatot kérnie. Egyelőre azonban úgy fest, hogy nem az égig, hanem csak a Karmelitának nevezett műintézményig emeli a tekintetét, amikor bűnbocsánatot remél.
Hargitai Miklós Balog Zoltánról (nepszava.hu)
Ukrajna elvesztése csak egy olyan országot nem zavarna, amely hosszú távon, politikai szövetségesként és gazdasági kliensként elköteleződött Oroszország mellett.
Széky János Orbánról, Trumpról és Ukrajnáról (parameter.sk)
Még több cikk előfizetőinknek:
A Luftwaffe magasrangú tisztjei WebEx-en keresztül folytatott videóhíváson beszéltek a lehetséges ukrajnai szállítmányokról és a potenciális céljaikról. A beszélgetés kiszivárgása után a német kancellár nyomás alá került, azzal vádolták, hogy a Taurus rakétákat illetően nem mondott teljesen igazat, és a szövetségeseket is elbizonytalanodtak, hogy megoszthatnak-e Németországgal érzékeny információkat. Arról, hol követték el a német tisztek a legnagyobb hibát és arról, hogyan kerülhetőek el a hasonló incidensek, egy etikus hekkerrel és egy online biztonsági szakértővel beszélgettünk.
Mirek Tóda a kommunikáció biztonságáról
Radikális változás állhatott be a szlovákiai magyarok választási viselkedésében, és ez kihatással lehet a közelgő államfőválasztásra is. Elemzésünkben arra kerestük a választ, hogyan és miért pártolhatott át a szlovákiai magyar választók jelentős része a jobbközép, liberális, Nyugat-barát oldalról a nacionalista-populista oldalhoz, és mit jelent ez a választások kimenetelére nézve.
Szalay Zoltán, Papp Attila és Daniel Kerekes a szlovákiai magyarok választási szokásairól
A közvélemény-kutatások azt mutatják, a szlovákiai magyar szavazók jelentős része a nyugatos, Európa-párti, liberálisabb jelöltek helyett a nacionalista-populista jelöltek felé fordulhat. Körkérdésünkben nem ezt a hipotézist akartuk mindenképp alátámasztani, hanem arra voltunk kíváncsiak, hogyan gondolkodnak a témáról a véletlenszerűen kiválasztott a szlovákiai magyar választópolgárok.
Szalay Zoltán és Hegedűs Norbert körkérdése az államfőválasztásról
