Forró Krisztián: Eddig egyik szlovák elnök sem állt ki a felvidéki magyarok mellett
A kérdésre, ki tekinthető példaképnek a szlovákiai magyarok számára, Orbán Viktort említi, Ivan Korčoknak szerinte voltak olyan kijelentései, amelyekből arra lehet következtetni, hogy magyarellenes, Čaputová pedig állítása szerint sokszor megfeledkezett a magyarokról. Forró Krisztián államfőjelölttel beszélgettünk.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke egyetlen magyar nemzetiségű jelöltként indul a köztársaságielnök-választás március 23-i első fordulójában. Forrónak a közvélemény-kutatások szerint három százalék körüli a támogatottsága, de az országos felmérések a magyar választók preferenciáit gyakran pontatlanul mérik.
Forrót egyebek mellett arról kérdeztük,
- ki a példaképe;
- miért elégedne meg kevesebb szavazattal, mint amennyit Bárdos Gyula kapott 2014-ben;
- mit gondol Ivan Korčokról és Peter Pellegriniről;
- ki volt szerinte a legjobb szlovák elnök.
Mivel az elnökválasztáson indul, ami egy egyszemélyes funkció, kezdjük személyesebb kérdésekkel. Ön Nagymácsédról származik, és itt is él máig. Hogyan írná le azt a közeget, amelyikből érkezik?
Inkább azt mondanám, mátyusföldi vagyok, mert édesanyám galántai, apukám vágai, és én Nagymácsédra nősültem, ott élek a családommal. De éltem Galántán, Vágán, Szereden, Taksonyban, Tósnyárasdon. Ami a nagymácsédi közeget illeti, az egy összetartó, erős közösség, egy végvár, hiszen körülötte nagyon sok a szlovák nemzetiségű település. Nagyon örülök neki, hogy a magyar iskola működik, a fiaim is oda jártak-járnak.
A családi közegnek, ahonnan érkezik, van köze a politikához?
Különösebben nincsen. Apukám mindig is aktív volt a közösségi életben, édesanyám Tósnyárasdon alpolgármester. Apukám párttag volt az MKP-ban, de nem volt funkcionárius, helyi szervezeti elnök volt.
Tatabányára járt főiskolára, ez a döntés hogyan született?
Mindig is vonzott a menedzsment, a közgazdaságtan. Ez egy kihelyezett tagozat volt Dunaszerdahelyen, és amikor hallottam erről a lehetőségről, jelentkeztem. Részben Dunaszerdahelyen, részben Tatabányán végeztem ezt a főiskolát.
Szlovákiai egyetemben nem gondolkodott?
De gondolkodtam. Előtte jogra jelentkeztem, és közgazdaságtanra. Akkor nem sikerült bejutnom az egyetemre, aztán felépítményire jártam, a katonai szolgálat után, majd elkezdtem vállalkozni, és utána kezdtem főiskolára járni.
2004-ben lépett be az MKP-ba, 28 éves korában. Nem volt ez már egy kicsit későn?
Addig az egzisztenciánkat teremtettük meg a feleségemmel. Azon dolgoztunk, hogy meglegyen a stabil hátterünk. Amikor már úgy éreztem, sikerült elindítanunk az életünket, kerestem a lehetőséget, hogy a közösségi életben is aktívabb legyek. Az első években inkább csak megfigyelő voltam a pártban, helyi szervezeti tagként. A 2010-es választás után kezdtem igazán aktív lenni, amikor járási elnökké váltam.
Miért kezdett el politizálni?
Nem azzal a szándékkal léptem be a pártba, hogy funkcióim legyenek, hanem hogy tudjam segíteni a közösséget. Ez motivált.
Önt Berényi József közeli embereként szokták emlegetni. Mióta ismerik egymást Berényi Józseffel?
Akkor ismertük meg egymást jobban, amikor járási elnök lettem a Galántai járásban. Egy járásból vagyunk, megyei képviselők vagyunk, a kapcsolat innen indult, úgy, ahogy sok más politikustársammal a Galántai járásból.
Közeli barátjának tekinti Berényi Józsefet?
Szakmai kapcsolat van köztünk, kirándulni nem szoktunk együtt járni. Ő megyei alelnök, én megyei képviselő vagyok, előtte a párt alelnöke volt, amikor én voltam a pártelnök.
Politikai mentorának tekinti Berényi urat?
Kollégának tekintem.
Van politikusként példaképe?
Több politikus van, akinél egy-egy tulajdonságot elismerek, amire követendő példaként tekintek, de egyetlen olyat nem tudnék mondani, aki kimondottan példaképem.
Például kiket ismer el?
Nem akarok senkit sem kihagyni, ezért inkább ne menjünk bele részletekbe. Nemcsak a politikusok közül vannak példaképeim, hanem azok között is, akik kitartással példát mutattak, nehéz pillanatokban odatették magukat, és nem adták fel, küzdöttek a közösségükért. Ezek a példák inspirálnak és erősítenek.
A szlovákiai magyarok számára ön szerint ki az a személyiség, aki a leginkább példaképnek tekinthető?
Hogyha figyelembe vesszük a jelenlegi körülményeket, semmiképp sem tudjuk kihagyni Orbán Viktort, aki nagyon nagy hatással van nemcsak a magyarországi és a közép-európai, hanem az európai politikára is. A magyarok körében is népszerű, és egyre inkább azt látjuk, hogy a szlovák közösség részéről is sokan példaként tekintenek arra, ahogy végzi a munkáját.
Ön is felnéz Orbán Viktorra?
Elismeréssel adózom az előtt, amit csinál az országért, hiszen a polgároktól 2010 óta rendszeresen bizalmat kap, és nem is kis fölénnyel. Ez is azt mutatja, hogy amit az országért tesz, azt a közösség és a polgárok elismerik. Egy méltán elismert politikus.
Ön 2020-ban lett az MKP, majd később a Szövetség, illetve a Magyar Szövetség elnöke. Nem bánta meg, hogy elvállalta ezt a tisztséget?
Nem bántam meg, sőt. Nagyon sok kihívással találkoztam. Amikor 2020-ban az MKP elnöke lettem, azt a célt tűztem ki, hogy próbáljuk meg a három pártot egyesíteni. Nagyon örülök neki, hogy ez sikerült, létrehoztunk egy egységes pártot. Azt sajnálom, hogy utána néhányan távoztak, illetve néhányan nem csatlakoztak. Senki fejéhez nem tarthatok pisztolyt, hogy a közösség érdekében megtaláljuk a kompromisszumokat.
Azokra próbálok összpontosítani, akik itt maradtak, akik csatlakoztak, és akikkel együtt tudjuk építeni a felvidéki magyar egységet. Ha a közösségünk erősödni akar, a politikai képviseletre szükség van. Nemcsak helyi és regionális, hanem országos szinten is, ehhez pedig társak kellenek. Minél erősebbek vagyunk, annál komolyabban fognak bennünket venni.
A köztársaságielnök-választás is erről szól, hogy megmutassuk az erőnket. Hogyan akarjuk, hogy komolyan vegyenek bennünket, ha egy majdnem tíz százalékos közösség nem tudna saját köztársaságielnök-jelöltet állítani?
Több helyen elmondta, hogy az indulásával az volt a célja, hogy megmutassa, hogy a magyarok itt vannak és nem lehet őket félreállítani, másrészt pedig hogy rámutasson a szlovákiai magyarok problémáira. A kampány végéhez közeledve hogy látja, mennyire sikerült teljesíteni ezt a célkitűzést?
Úgy érzem, és a számok is azt mutatják, hogy egyre többen érzik, hogy szükség van az összefogásra és az összetartásra. Ha valaki gólt akar rúgni, a pályán kell focizni, nem elég a lelátón szotyolázni. Minden alkalmat ki kell használni, hogy szem előtt legyünk.
A tévévitákban is igyekszem felhívni a figyelmet arra, hogy vannak lezáratlan részei a múltunknak, hogy vannak régiók, amelyek nem fejlődnek, infrastrukturális hiányosságok, csatornahálózatok hiányoznak, Komáromból Pozsonyba két órát tart a vonatút, pedig egy óra alatt is meg lehetne tenni, ha két sínpár lenne. Az északi autópálya épül, holott drágább és tovább tart, mint ha délen épülne, Zselíz környékén 22 településen sem ivóvíz, sem csatornahálózat nincsen, és tudnám még folytatni.
A múlt lezáratlan problémáival kapcsolatban ott van a kollektív bűnösség elve, ami alapján ma is kobozhatnak el földterületeket. Ott van a kettős állampolgárság kérdése is. Meggyőződésem, hogy ezek a kérdések nem fognak megoldódni, amíg nem lesz erős képviseletünk a parlamentben és a kormányban, de nekünk ezeket a témákat napirenden kell tartani. Örülnék, ha ezekkel a témákkal történészek vagy jogászok foglalkoznának, nekünk, politikusoknak pedig támogatnunk kellene őket.
Amiket felsorolt, ezek már nagyrészt hosszabb ideje ismert tények. Azt nem vettem észre, hogy a kampány során feltárt volna új információkat, sajtótájékoztatókat hívott volna össze, sajtóhíreket küldött volna ki, amivel az országos közvéleményt sikerült volna felrázni. Nem hiányzott ez a kampányból?
Ezzel kapcsolatban sok sajtótájékoztatónk volt már. Mi ezt napirenden szeretnénk tartani, és ezen kívül természetesen dolgozunk azon, hogy a közösségünk számára a lehető legtöbbet el tudjuk érni. Keressük a lehetőséget, hogy tárgyalni tudjunk azokkal, akik dönteni tudnak. Javasoltuk például Horony Ákost kisebbségi kormánybiztosnak, aki felkészült szakértő, hiszen korábban is dolgozott már a kormányhivatal részére tanácsadóként. Örülök, hogy elfogadták erre a pozícióra, és el is kezdte a munkát.
Dolgozunk a kétnyelvű táblák kihelyezésén az elsőrendű utak mentén. A másod- és harmadrendű utak mentén már megjelentek ezek a táblák Nagyszombat megyében, ahol én is képviselő vagyok. Úgy néz ki, Nyitra megyében is meg fognak jelenni, és dolgozunk azon, hogy Besztercebánya megyében és Kassa megyében is megjelenjenek. Igyekszünk elérni, hogy a kisebbségi törvény, amire harminc éve várunk, megszülessen.
Természetesen a régióknak is próbálunk segíteni. Sikerült elérni, hogy egy kihelyezett kormányülés lesz a Galántai és a Dunaszerdahelyi járásban március végén. Megyei és helyi szinten erősek vagyunk, 263 polgármesterünk van, amivel a második legerősebb párt vagyunk, és a pártok közül a legtöbb, 54 megyei képviselőnk van.
Az elnökválasztási aláírásgyűjtés során önöknek segített a ProRegia Cultura nevű szervezet is. Ez egy viszonylag új, ismeretlen szervezet, amely 700 ezer eurós összegű támogatást kapott a magyar államtól. Nem látja ezt problémásnak abból a szempontból, hogy ez afféle rejtett pártfinanszírozásnak is minősülhetne?
Nagyon sok társulástól kaptunk segítséget. Segített a Csemadok, segített a Megbecsültek Társasága, amelynek az elnöke vagyok, és segített a ProRegia is, de tovább is tudnám sorolni. Nem látok abban semmit, ha a közösségünket erősítő polgári társulások beállnak mögénk. Nagyon sok pedagógus is gyűjtötte az aláírásokat, orvosok, postások. Én mindenkinek nagyon szépen köszönöm azt a munkát, amit beletettek, hiszen ennek köszönhetően a szükséges 15 ezer helyett majdnem 30 ezer aláírás gyűlt össze.
Itt viszont arról van szó, hogy ez a szervezet a szlovákiai magyar kultúrára szánt keretből kapott támogatást, és egy politikai pártot segít. Akármennyire is a szlovákiai magyar közösség érdekeit szeretnék képviselni, de önök is egy politikai párt.
Nem a pártot segítették, hanem a közösségünket. A köztársaságielnök-választás arról szól, hogy a közösségünk megerősödjön. Az, hogy ebben segítkeznek szervezetek és magánszemélyek, ez üdvözlendő, hiszen egymásra vagyunk utalva, a civil szervezetek, a pedagógusok és a politika is. A politika mindenhol ott van, a kutatásban, a fejlesztésben, a sportban.
Abban talán egyetértünk, hogy ön a Magyar Szövetség elnökeként egy pártnak az elnöke, és nem a szlovákiai magyar közösség elnöke.
Ebben egyetértünk, de a kettőt nem kell különválasztani. A felvidéki magyarságot képviselő párt a felvidéki magyarságért dolgozik. Nagyon örülnék neki, ha mindenki tudatosítaná, hogy csak magunkra számíthatunk. Azok a témák, amik nekünk fontosak, másoknak nem fontosak. El tudom fogadni azt is, hogy ez nem szándékos, egyszerűen nem mindenki érti, miért fontos nekünk, hogy anyanyelven tanulhassunk, miért fontos nekünk a magyar kultúra ápolása, de ezeket a dolgokat el kell mondani.
Maradva még a ProRegiánál, az ön szerint rendben van, hogy egy ilyen szervezet, amelynek a tevékenysége átláthatatlan, ekkora támogatásban részesül a szlovákiai magyar kultúrára szánt keretből, miközben a nagy múltú színházaink sem kapnak ennyit?
Tudomásom szerint a színházak is kapnak támogatást.
Csak nem ekkorát…
Ami az ön által említett szervezet illeti, én úgy tudom, hogy nagyon komoly kutatómunkát végeznek. A honlapon is meg lehet nézni a tevékenységet, néha én is meg szoktam nézni, mert kíváncsi vagyok rá. Biztos, hogy a közösséget segítik és támogatják.
Mi ezt egy szociológussal is megnézettük, hogy megfelel-e a szakmai kritériumoknak a ProRegia tevékenysége, és azt az eredményt kaptuk, hogy ez inkább egy amatőr munkának tűnik, amihez képest ez az összeg eltúlzott.
A munkájukat végzik, ha benyújtottak egy pályázatot, akkor valószínűleg azok, akik elbírálják ezeket a pályázatokat, megfelelőnek tartják ezeknek a kritériumoknak a teljesítését.
A párt lobbizott bármilyen formában ezért a szervezetért?
A párt nem lobbizik. A pártnak nincs köze a támogatásokhoz. Természetesen a magyar kormány és az illetékes szervek döntése, hogy melyik szervezet kap támogatást.
Több helyen elmondta, hogy a négy százalék feletti eredménnyel lenne elégedett az elnökválasztáson. Bárdos Gyula 2014-ben öt százalék feletti eredményt szerzett. Ön miért adta alább?
A legutóbbi parlamenti választási eredményből indultunk ki, ami 4,38 százalék volt, ezért ezt a négy százalékos küszöböt mindenképp meg kellene ugranunk. Természetesen örülnék neki, ha ez az eredmény sokkal jobb lenne, mert ez is azt mutatná, hogy erősödik a közösségünk, és ez lenne a cél. Nyolc és fél százaléknyi közösség vagyunk, ezért a négy százalékot illene megugrani, de én bízom benne, hogy több lesz ennél.
Nagyon örülök annak, hogy tíz évvel ezelőtt Bárdos Gyula elvállalta ezt a megmérettetést. Ő is tudta, hogy akkor még nem lesz köztársasági elnöke a közösségnek. De az ő példája is mutatja, hogy sokkal erősebben kerültünk ki ebből, hiszen lélektani hatása volt, hogy megmutattuk, itt vagyunk magyarként, tényezőként szeretnénk szerepelni.
Bízom benne, hogy utánam is lesz valaki, aki folytatja, és vállalja ezt a megmérettetést a legközelebbi köztársaságielnök-választáson magyarként. Ki tudja, valamikor azt mondták, nem lehet hölgy a köztársasági elnök, ezért én bízom abban, hogy egy idő után lehet más mint szlovák nemzetiségű elnöke is Szlovákiának.
Ha nem éri el a négy százalékot, lemond a Magyar Szövetség elnöki tisztségéről?
Nem is gondolkodom ezen, hogy a négy százalékot ne érnénk el. Szükség van arra, hogy a közösségünket erősítsük.
Tehát csak utána fogja mérlegelni, hogy ha nem éri el, annak milyen következményei lehetnek?
Nem is gondolok arra, hogy ne érjük el a négy százalékot.
A párt részéről erős támogatást érez maga mögött?
Az országos elnökség egyhangúlag megszavazta a jelölésemet, és a kongresszus is bizalmat szavazott. A polgároktól a szükséges aláírásokat összegyűjtöttük, tehát igen, érzem a támogatottságot.
A párt egyik alelnöke, Gyimesi György nem túl sűrűn áll ki ön mellett a kampány során. Megnéztem az utolsó ötven politikai tartalmú Facebook-bejegyzését, ebből az ötvenből 24 posztban foglalkozott Ivan Korčokkal, akit folyamatosan nagyon élesen bírál, és egyetlen egy posztot szentelt önnek. Nem furcsa ez?
Ez a poszt azt hiszem, épp tegnapelőtt jelent meg, amikor a támogatásáról biztosított. Kinyilvánította a véleményét, az elnökségen szintén megszavazta, én nem látok ebben kivetnivalót.
Megnéztem a másik alelnök, Orosz Örs legutóbbi ötven Facebook-bejegyzését is, ő szintén egyetlen egy bejegyzést szentelt önnek.
Tehát egy-egy. Orosz Örstől is megkaptam a támogatást az elnökségen, ebből a szempontból a párt részéről és az elnökség részéről a támogatás megvolt és megvan.
A kampány során nem jött volna jól, ha ezek a nagy eléréssel rendelkező politikusok jobban láthatóvá teszik az ön kampányát?
Mindig mindenen lehet javítani és mindenből lehet tanulni.
Gyimesi György stílusa önnek személyesen mennyire tetszik? Az elnökválasztási kampány során volt például egy olyan bejegyzése is, csináljunk a Soros-palotából ismét Grassalkovich-palotát.
Egyes kérdésekkel kapcsolatban másként fogalmaz, mint én. Esetenként nem egyforma a véleményünk, de a Magyar Szövetség egy gyűjtőpárt. Ebben a gyűjtőpártban vannak különböző nézetek. Abban biztos vagyok, hogy akik a Magyar Szövetségben dolgozunk, a felvidéki magyarságért dolgozunk. Előfordulhat, hogy nem mindenben értünk egyet, de családon belül sem látunk mindent egyformán. Én is máshogy látom a világot, mint a tizenhat éves fiam vagy a feleségem, és ez így van rendjén. Tudnunk kell viszont, mi a célunk, miért küzdünk, kell egy vízió. Nekünk a felvidéki magyarság megmaradása a feladatunk, és ezt csak etnikai politizálással lehet véghezvinni. Nem bízhatunk abban, hogy valaki más majd megoldja a problémáinkat.
A politikai közössége tagjait azért az ember jobban megválogathatja, mint a családtagjait.
Ez egy demokratikus párt. Az, hogy ki kerül be az elnökségbe, az egyes pártszervekbe, azt a polgárok döntik el. Mi nem egy felülről irányított párt vagyunk.
Önnek akkor személy szerint nincs problémája a Gyimesi Györggyel való együttműködéssel?
Én a pártban mindenkivel keresem az együttműködés lehetőségét, hiszen csak így tudjuk előremozdítani a közös ügyünket. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy annak idején sikerült a három pártot egyesíteni, és jelenleg egyetlen releváns magyar párt van, aki képviselni tudja a felvidéki magyarságot és a régióinkat.
Ivan Korčok magyarellenes politikus?
Voltak olyan kijelentései, amelyek alapján erre lehet következtetni. Amikor külügyminiszter volt, az ő minisztériuma állt ellen a kisebbségi törvénynek, a kettős állampolgárságra ugyanez vonatkozik. A kitelepítettek emléknapjának szintén a minisztérium feküdt keresztbe. Joggal érzi úgy a felvidéki magyarság nagy része, hogy nem a felvidéki magyarság érdekeit akarja képviselni.
Ő tagadja, hogy magyarellenes lenne, és azt állítja, csak a magyar kormány politikáját bírálta miniszterként, és ezt mossák össze azzal, hogy magyarellenes lenne.
A három dolognak, amit említettem, semmi köze a magyar kormányhoz, ezeknek a felvidéki magyarsághoz van köze. Talán a kettős állampolgárság kérdését össze lehetne kapcsolni a magyar kormánnyal, hiszen a magyar kormány tette lehetővé, hogy a külhoni magyarok is Magyarország állampolgáraivá válhassanak.
Azt mondta korábban, a kijelentéseire tekintettel nehezen tudja elképzelni, hogy a Magyar Szövetség Ivan Korčokot támogassa. Mit kellene ajánlania Korčoknak ahhoz, hogy esetleg elgondolkozzanak a támogatásán?
Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy bármi olyat fel tud ajánlani. De ez most nem ennek a fordulónak a kérdése. Az első fordulóban meg kell mutatnunk az erőnket, a második fordulóban pedig meglátjuk, odaállunk-e valaki mellé, vagy pedig azt mondjuk, nem ajánlunk senkit a felvidéki magyarságnak, és mindenki saját belátása szerint döntsön.
Peter Pellegrini amikor miniszterelnök volt, 2018-ban, egy alkalommal provokációnak nevezte azt a kétnyelvű útjelző táblát, amelyet aktivisták helyeztek el Bacsfánál. Ő is magyarellenes politikus?
Mi a kétnyelvű útjelző táblákon dolgoztunk, és nagyon remélem, hogy meg fognak jelenni az elsőrendű utak mentén.
Én most Pellegrininek erre a kijelentésére kérdeztem rá, hogy mivel provokációnak nevezte a szlovák–magyar útjelző táblát, és még intézkedett is, hogy távolítsák el, hasonlóan magyarellenes megnyilvánulásnak tartja-e ezt, mint Ivan Korčok említett megnyilvánulásait?
Ez semmiképpen sem volt szerencsés és jó kijelentés, és ez elítélendő a mi részünkről.
Peter Pellegrini esetleges támogatása is nehezen elképzelhető tehát az ön számára?
Ezt meglátjuk a második forduló előtt.
Azt elárulja, kire szavazott 2019-ben az államfőválasztás első és második fordulójában?
Mindkét fordulóban voltam szavazni.
És elárulja, kire szavazott?
Az első fordulóban szavaztam, a másodikban nem.
Tehát a másodikban elment, de nem adott le érvényes szavazatot?
Így van. Nem választottam.
Miért?
Nem éreztem azt, hogy a két jelölt közül valamelyik a felvidéki magyarságot képviselné.
És az első fordulóban volt ilyen jelölt?
Az első körben választottam, igen.
Ott tehát volt olyan jelölt…
Akiről úgy éreztem, képviselni tudja a felvidéki magyarságot is.
De azt nem árulja el, ki volt az?
Nem.
Hogyan jellemezné a jó köztársasági elnököt?
A jó köztársasági elnöknek egységesítenie kellene. Semmiképpen sem tartom helyesnek, ha egy köztársasági elnök az egyik vagy a másik oldal ellenpólusa szeretne lenne. A köztársasági elnök minden polgár köztársasági elnöke. Mi ezt megtapasztaltuk 2009 után, amikor szétvált a politikai képviseletünk, és ez sok esetben családokat bontott szét. Ez a polarizáció nem szolgálja a közösség érdekeit. A köztársasági elnöknek nem az árkokat kellene mélyítenie, hanem igyekeznie kellene betemetni azokat.
Ki volt az eddigi legjobb szlovák köztársasági elnök?
Igazából egyikük esetében sem éreztük azt, hogy a felvidéki magyarság és a nemzeti közösségek mellett kiálltak volna. Čaputová asszonyra nagyon sok magyar szavazott, és azt tapasztaltuk, hogy utána sokszor meg sem említette a beszédeiben nemcsak a magyarokat, hanem a nemzeti közösségeket sem.
Ő volt az ugyanakkor, aki először üdvözölte a magyarokat március 15. alkalmából, bocsánatot kért a csehországi deportációk miatt, többször posztolt magyarul. Ezek nem voltak fontos gesztusok?
Ugyanakkor azt is megígérte Gombaszögön, hogy a kettős állampolgárság kérdését az alkotmánybíróság elé viszi, és utána megfeledkezett erről az ígéretéről.
Ha az állampolgársági törvénynek a Matovič-kormány által elfogadott módosítását az alkotmánybíróság elé viszi, azzal nem érhette volna el, hogy visszaálljon a 2010 előtti állapot.
Előtte lett volna lehetősége. Számunkra az a megdöbbentő, hogy valaki akarata ellenére elveszítheti a szlovák állampolgárságát azáltal, hogy felveszi egy másik ország állampolgárságát. Ez szerintünk alkotmányellenes, és ezt meg kellene oldani, de erre eddig nem volt semmiféle akarat.
