Orosz katonák a szlovák határon és menekültek milliói. Mi történne, ha Ukrajna elveszítené a háborút?

Ferenc pápa a múlt héten azt mondta, hogy Ukrajnának elég bátornak kell lennie ahhoz, hogy „kitűzze a fehér zászlót és tárgyaljon“. Donald Trump volt amerikai elnök ugyanakkor azt állítja, hogy az Ukrajnában zajló háborúnak akkor lesz vége, ha a háború sújtotta ország „egy centet sem kap“ az USA-tól.

Egyre többször hangzik el az a vélemény, mely szerint ha Ukrajna feladja a harcot, vagy segítség hiányában nem lesz képes szembeszállni az agresszorral, „eljön a béke“. De mégis miként nézne ki egy efféle béke?

Oroszország céljai változatlanok. Moszkva hivatalos követelése, hogy Ukrajna egy védtelen (demilitarizált) ország legyen, oroszbarát vezetéssel. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Ukrajnának önálló államként nincs jövője.

Az ukránok jelenleg védekeznek, lőszer- és emberhátrányban vannak az oroszokkal szemben, így az orosz győzelem elméleti lehetősége az európai államok között is beszédtéma. Oroszország győzelme nemcsak Ukrajnára és Európára, hanem az egész világrendre komoly hatással lenne. Bár ez egy hipotetikus forgatókönyv, az elmúlt hetekben több elemző cikk is megjelent a témában.

Orosz katonák a szlovák határon

Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) think-tank decemberi elemzése szerint ha összeomlana a Nyugatról érkező segítségnyújtás, Ukrajna idővel már képtelen lenne ellenállni az orosz hadseregnek, amely így Ukrajna akár egész területét is képes lenne bekebelezni. Ez az egyik legrosszabb forgatókönyv.

Az ISW szerint Oroszország Ukrajna megszállását követően új katonai támaszpontokat hozhatna létre Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia határán. A putyini rezsim már most a hadsereg bővítésén dolgozik, az ISW szerint Oroszország három teljes egyesített hadsereget tudna felállítani Ukrajna és a NATO-tagállamok jelenlegi határain.

Az orosz csapatok lehetséges elhelyezése Oroszország Ukrajnával szembeni, feltételezett, teljes győzelme esetén. Forrás – ISW

„Egy vagy több NATO-tagország ellen indított gyors gépesített támadás esetén az oroszok legkevesebb nyolc hadosztállyal lennének képesek támadni“ – írja az ISW. Ez nagyjából 100-200 ezer katona bevetését jelenthetné, ami a maximális létszám, amelyet Oroszország 2022. február 24. előtt az ukrán határon állomásoztatott.

„A NATO képtelen lenne védekezni egy ilyen támadással szemben azokkal az erőkkel, amelyekkel jelenleg Európában rendelkezik“ – írja az ISW.

Az amerikai think-tank azt is felvázolta, miként nézne ki, ha Oroszország ezeket a katonákat a saját légvédelmével védené, azaz ha S-300-asokat vagy S-400-asokat helyezne el a határon. A térkép azt mutatja, hogy a légvédelem hatóköre egészen Szlovákia középső részéig elérne.

Az orosz légvédelem lehetséges bevetése az Ukrajna feletti teljes győzelem esetén. Forrás– ISW

Három lépés

Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Ukrajna felett aratott esetleges győzelme után Oroszország azonnal képes lenne szembeszállni a NATO-tagországokkal. Egy kis időbe beletelne, míg az oroszok „összeszednék magukat“. A becslés szerint ehhez az Ukrajna felett aratott győzelem után legkevesebb egy, de inkább néhány évre lenne szükségük.

Sztanyiszlav Zselihovszkij ukrán politológus meg van róla győződve, hogy Oroszország nem állna meg az Ukrajna felett aratott esetleges győzelme után. Ezt a véleményt az utóbbi napokban több nyugati vezető is osztja, köztük Joe Biden amerikai elnök is.

Zselihovszkij ugyanakkor nem gondolja, hogy Oroszország a győzelem esetén azonnal lerohanná a NATO-t.

A politológus szerint az első lépés az lenne, hogy „stabilizálják a helyzetet Ukrajnában“ és helyreállítsák a „rendet“. Zselihovszkij azt feltételezi, hogy az ukránok lázadnának ez ellen, és Putyinnak el kellene nyomnia a lázongást.

Feltételezése szerint az orosz elnök a „belarusz forgatókönyvet“ alkalmazná, azaz saját bábkormányát iktatná be Kijevben. Ebben az esetben is előfordulhat azonban az orosz katonák mozgása a szlovák határon, hiszen az oroszok szinte korlátozások nélkül használják Belarusz területét is.

Zselihovszkij szerint a második lépés az lenne, hogy az orosz vezetés a figyelmét az egykori szovjet államokra fordítaná, azokra, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak és a NATO-nak. „Elképzelhető, hogy megpróbálná (Putyin – szerk. megj.) létrehozni az új Szovjetuniót, egyfajta eurázsiai uniót“ – véli a politológus. „Azerbajdzsán vagy Kazahsztán képviselői ugyan hangosan nem mondják ki, de személyes beszélgetésekből tudjuk, hogy igencsak az ukrán győzelemnek drukkolnak, mivel az a saját államuk megmaradását is jelentené“ – mondja a szakértő.

A harmadik lépésben a korábban szovjet befolyás alá tartozó, ma már azonban európai uniós és NATO-tagsággal rendelkező államokban hajtanának végre műveleteket. Ez elsőként a balti államokat, majd a V4-es országokat, Romániát, Bulgáriát érintené.

Arról, hogy Oroszország nemcsak az ukrajnai háború miatt, hanem egy lehetséges NATO-konfliktus esetére is építi a hadseregét, főként a balti államok beszélnek. Az érintett országok fel is készülnek minderre, masszív védelmi hálót építenek ki az orosz és a belarusz határon. Észtország például 600 bunkert épít, ami elméletben az jelenti, hogy a határ minden 500. méterére jut egy építmény.

A NATO-tagállamok közül a balti országok lehetnek Oroszország első célpontjai.

Több pénz a védelemre

Ukrajna veresége sokkal inkább megterhelné a NATO-tagországok pénztárcáját, mint a segítség, amelyet a háború sújtotta országnak küldenek. Az orosz győzelem esetén az országoknak jóval többet kellene saját védelmükre költeniük. Mennyivel többet? Nem lehet számszerűsíteni, de a hidegháború idején például, amikor a Szovjetunióval való konfliktus veszélye fenyegetett, a nyugat-európai országok évente gyakran az egy főre jutó GDP-jük több mint három százalékát költötték a hadseregükre.

Ezt az összeget jelenleg a NATO-tagországok közül csupán az Egyesült Államok, Görögország, valamint Lengyelország lépi túl, amely a Krím annektálása óta hatalmas szárazföldi hadsereg kiépítésén dolgozik, hogy elrettentse Oroszországot a területének megtámadásától. „Soha többé nem akarunk orosz gyarmat lenni“ – mondta nemrég Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.

A további országoknak jelentősen növelniük kellene a védelmi költségeiket, ami drágább lenne, mint a segélyküldés Ukrajna részére.

Ezenfelül Oroszország, Ukrajna esetleges elfoglalása esetén, akár a megszállt ország katonai felszerelésének és hadseregének egy részét a Nyugat megfélemlítésére is használhatná. Ez manapság is zajlik a megszállt területeken, ahol az ukránok szerint a totális megszállás kezdete óta a lakosságából nagyjából 55-60 ezer személyt (2023 nyári adatok) toboroztak a megszállók az orosz hadseregbe.

Újabb menekülthullám

Oroszország Ukrajna feletti győzelme Európára egy újabb ukrán menekülthullám formájában is hatással lenne. Az egykor több mint 40 millió tagot számláló nemzetből az UNHCR adatai szerint ma 6 millió ukrán él Európa-szerte, ezek a személyek háborús menekültstátusszal rendelkeznek. Szlovákiában több mint 137 ezer ilyen státusszal bíró menekült él.

A német biztonsági erők becslése szerint további 10 millió ember hagyná el Ukrajnát, ha Oroszország győzelmet aratna az ország felett. Vannak azonban olyan szakértők is, akik szerint a menekültek száma még ennél is jóval magasabbra rúghat.

„Ha Ukrajna elveszítené a háborút, 10 milliónál jóval több menekült érkezne az uniós országokba. Már most is a legnagyobb menekülthullámról beszélünk Európában az 1940-es évek óta“ – mondta nemrég a Weltnek Gerald Knaus migrációs szakértő.

Míg a szíriai menekültek esetében Európa tárgyalások során elérte, hogy Törökország lezárja a határait, Ukrajna esetében Európa valószínűsíthetően nem zárná le a határait a háború elől menekülő emberek előtt.

Ezzel kapcsolatban jelent meg Adrian Bonenberger amerikai háborús veterán, újságíró és író véleménye. Bonenberger felesége egy ukrán újságíró. A veterán szerint annak lenne értelme, ha azok az országok, amelyek nem akarnak segítséget küldeni Ukrajnának, több menekültet fogadnának be, mint azok, amelyek többet segítettek. „Magyarországnak és Szlovákiának kellene befogadnia a legtöbb menekültet“ – írta a The Hillnek.

Globális hatás

Az orosz győzelem nemcsak az európai kontinens helyzetét befolyásolná. Oroszország győzelme az amerikaiak számára azt jelentené, hogy kénytelenek lennének jóval többet fektetni az európai védelembe.

„Az Egyesült Államoknak nagy mennyiségű »lopakodó« repülőgépet kellene Európába küldenie“ - írta például az ISW.

Ukrajna veresége megerősíthetne olyan országokat, amelyek hasonló ambíciókkal rendelkeznek, mint Oroszország, és átrajzolnák a világtérképet. Kínát például arra sarkallhatná, hogy megtámadja Tajvant.

„Ukrajna mostanra Amerika és annak jövőjének csatatérévé vált - akár látjuk, akár nem - saját védelmi pozíciónk és felkészültségünk, saját hírnevünk, saját vezető szerepünk szempontjából“ - mondta az év végén Fionna Hill vezető amerikai Oroszország-szakértő a Politicónak.

Ez azt is jelentheti, hogy egyes országok nukleáris fegyverek megszerzésére törekedhetnek. Ukrajnának voltak nukleáris fegyverei, de lemondott róluk, cserébe a határainak garantálásáért, amiben végül a nagyobb államok, mint az USA vagy Nagy-Britannia kudarcot vallottak az orosz támadást követően.

Ezeknek az államoknak a szempontjából a nukleáris fegyverek nagyobb biztonságot garantálnának, mint a valamelyik nyugati nagyhatalmakkal kötött szövetség. „Ha Oroszország győzelmet aratna Ukrajna felett, az a modern nukleáris védelmi rendszer végét jelentené“ - véli Olekszandr Daniljuk, a brit RUSI think-tank elemzője.

Ráadásul, ahogy arra a Financial Times is rámutat, Ukrajna bekebelezésével a világ gabonaexportjának negyede Oroszország ellenőrzése alá kerülne. Ezt Oroszország geopolitikai fegyverként is használhatná, úgy, ahogy azt igyekezett és igyekszik tenni az olajjal, valamint a földgázzal.

Az ukránokra gyakorolt hatás

Érthető módon Ukrajna és az ukránok helyzete lenne a legrosszabb, ha Oroszország nyerné meg a háborút. Ukrajna nem kevés területet veszítene: a Krím mellett további legkevesebb négy régióról kellene lemondania, amelyeket az Oroszországi Föderáció 2022 őszén annektált, valamint jelenleg ukrán ellenőrzés alatt álló régiókról és városokról, például Zaporizzsjáról vagy Herszonról. Feltételezhető azonban, hogy az orosz határvonal még tovább tolódna.

Az, hogy milyen lenne az ukránok élete az orosz uralom alatt álló területeken, kiderül, ha megnézzük, mi a helyzet a jelenleg megszállás alatt álló régiókban. Ahogy azt Elina Beketová ukrán újságíró írta, a Krím annektálása után az oroszok úgy viselkedtek, mint akik a mézesheteiket töltik, amikor meg akarták maguknak nyerni az ukrán lakosságot. Egy idő után azonban bekövetkezett a lakosság elnyomása.

Hasonló volt a helyzet Donbaszban, majd a később a Herszoni és a Zaporizzsjai terület elfoglalt részein, csak minden gyorsabban zajlott, teszi hozzá. A felszabadított területeken az orosz megszállással egyet nem értő lakosok meggyilkolásáról, megkínzásáról, eltűnéséről szóltak a hírek.

Alice Jill Edwards, az ENSZ kínzással kapcsolatos ügyekben vizsgálódó különleges jelentéstevője múlt héten arról beszélt a sajtónak, hogy a megszállt területeken zajló kínzás nem véletlenszerű jelenség, hanem „szervezett és szisztematikus“. Elmondása szerint az ukrán ügyészek jelenleg 103 ezer olyan üggyel foglalkoznak, amelyek a megszállt területeken elkövetett háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatosak. Az esetek 90 százaléka kínzással kapcsolatos.

Az oroszoknak már a háború előtt listájuk volt arról, mely ukrán képviselőket kell likvidálniuk. Ezek a listák valószínűleg ismét előkerülnének. Többen arra számítanak, hogy az ukránok felkelések és partizánakciók formájában folytatnák a harcot, ami még keményebb orosz elnyomáshoz vezethet.

Egy másik témakör az ukrán gyerekek Oroszországba hurcolása. Ezekből a gyerekekből az oroszok igyekeznek orosz állampolgárokat nevelni. Az ukránok közel 20 ezer ilyen gyereket azonosítottak, valószínű azonban, hogy a számuk valójában ennek a sokszorosa. Oroszország demográfiai krízissel küzd, csökken a lakossága, ami szintén okot adhat az efféle kitelepítésekre. A gyerekek erőszakos elhurcolása azonban háborús bűn, ennek okán a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Maria Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen.

Azokat a gyerekeket, akik a megszállt területeken maradtak, az oroszok az iskolában igyekeznek átnevelni.

„A fiatalok politikai indoktrinációja és a militarizálása már most is a legfőbb jellemzői az orosz megszállás alatti életnek. A politikai transzparensek és plakátok, amelyek az orosz hazafiságot hirdetik, mindenhol jelen vannak a megszállt területeken. Az új tankönyvek, amelyekből kizárják az ukrán történelmet, az ukrán vezetés elleni gyűlöletet hirdetik“ - írta Adrian Karatnyicki elemző a Foreign Policy-nek, hozzátéve, hogy az ukrán nyelvet kivonják az oktatási rendszerből, a helyi kultúra pedig folyamatosan eltűnik, és a mainstream, orosz kultúra váltja fel azt.

„Ennek a háborúnak az alapvető igazságai nem változtak: Oroszországnak továbbra is egyértelmű szándéka, hogy Ukrajnát mint fogalmat, mint nemzetet és mint államot eltörölje“ - emlékeztet az ISW.