A szlovákiai magyarok segíthetnek Pellegrininek választást nyerni. Nagy számban átpártoltak a jobbközép, liberális, Nyugat-barát oldalról a nacionalista-populista oldalhoz

„Ezen a választáson az összes választó szavazataiért küzdöttem, ezért szeretnék mindenkinek köszönetet mondani. Ďakujem, köszönöm, dakuju šumni, děkuji, paľikerav” – kezdte győzelmi beszédét Zuzana Čaputová az elnökválasztás első fordulója után, 2019. március 17-én. Ugyanezt a többnyelvű köszönetnyilvánítást megismételte, amikor két héttel később a második fordulóban is győzelmet aratott.

Ez volt az első alkalom Szlovákia történetében, hogy az államfőválasztás győztese kiemelten szólt a nemzeti kisebbségekhez. Nem véletlenül: Zuzana Čaputová győzelmében komoly szerepet játszott, hogy a szlovákiai magyarok nagy arányban támogatták a Smer jelöltjével, Maroš Šefčovičcsal szemben.

Nem 2019-ben fordult elő először, hogy a Smer vagy a hozzá hasonló, Vladimír Mečiar-féle HZDS államfőjelöltjei felsültek Dél-Szlovákiában. A szlovákiai magyar szavazóknak nem kis szerepe volt abban évtizedeken keresztül, hogy az államfő több alkalommal a jobbközép, liberálisabb, Nyugat-párti táborból kerüljön ki.

Mindez 2024-ben megváltozhat. Habár a Magyar Szövetségnek is van saját jelöltje Forró Krisztián pártelnök személyében, arra nem mutatkozik reális esély, hogy ő bejusson a második fordulóba. A rendelkezésre álló közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a szlovákiai magyar választók jelentős része mára átállt a nacionalista-populista oldal mellé, és az elnökválasztáson inkább Peter Pellegrinit támogathatja.

Elemzésünkből kiderül,

• hogyan szavaztak a múltban a szlovákiai magyarok az államfőválasztásokon;
• miért támogatták a múltban a szlovákiai magyarok inkább a jobbközép, liberális jelölteket;
• miért álltak a szlovákiai magyarok inkább Peter Pellegrini mellé Ivan Korčokkal szemben;
• milyen szerepe van ebben a változásban a magyar kormánynak és egyes szlovákiai magyar politikusoknak.

Elemzésünket egyedi térképekkel és grafikonokkal egészítettük ki, amelyeken települési szintre lebontva megmutatjuk, hogyan szavaztak az előző választásokon a szlovákiai magyarok, és részletesen ábrázoljuk, hogyan alakulnak jelenleg a szlovákiai magyarok szimpátiái az államfőjelöltekkel szemben.

Dél-Szlovákia mint a Nyugat-barát, liberálisabb jelöltek bástyája

Amikor Rudolf Schuster idén január 4-én betöltötte 90. évét, a magyar közmédia több csatornája külön műsorokkal köszöntötte „a magyar nóta műfajáért rajongó” volt szlovák államfőt. Schusterről köztudott, hogy részben magyar származású, és ő volt eddig az egyetlen szlovák köztársasági elnök, aki beszélt magyarul.

Amikor 1999-ben, az első közvetlen államfőválasztáson Schuster Vladimír Mečiarral csapott össze, a volt kassai főpolgármesternek sikerült mozgósítania a dél-szlovákiai szavazókat. A dél-szlovákiai járásokban kiemelkedő volt a választási részvétel, a második fordulóban például a Dunaszerdahelyi járásban 85,1, a Komáromiban 81,3 százaléknyian mentek el szavazni. Mindkét járásban 90 százalék felett volt Schuster támogatottsága, a Dunaszerdahelyiben mintegy 97 százalékos.

2004-ben, amikor a második körben Vladimír Mečiar és Ivan Gašparovič közül kellett választani, a dél-szlovákiai járásokban a részvétel radikálisan lecsökkent. 2009-ben viszont, amikor a nem épp magyarbarátságáról híres Gašparovič csapott össze a jobbközép-liberális oldal jelöltjével, Iveta Radičovával, a déli járások ismét kiemelkedő arányban szavaztak a Nyugat-barát, liberálisabb jelöltre.

Ugyanez a történet ismétlődött meg 2014-ben és 2019-ben annyi különbséggel, hogy ez volt az a két választás, ahol már magyar jelöltek is indultak: 2014-ben Bárdos Gyula, az MKP politikusa, 2019-ben pedig Bugár Béla, a Híd elnöke. Ennél a két választásnál ugyanakkor jelentősen csökkent a dél-szlovákiai részvételi arány az országoshoz képest.

2014-ben és 2019-ben is a második forduló volt az, ahol a dél-szlovákiai járások ismét bizonyították, hogy a Nyugat-barát, liberálisabb jelöltek számíthatnak rájuk a smeres jelöltekkel szemben.

Miért alakult ez így évtizedeken keresztül? Miért történhetett, hogy egy etnikai csoport ennyire homogén politikai magatartást vett fel szlovák jelöltekkel szemben?

Valaki ellen szavaztak

A múltban a magyar szavazók többnyire mindig az Európa-párti, reformpárti erőket támogatták, és ez az elnökválasztásokon is így volt, mondta a Napunknak Michal Vašečka szociológus. Inkább Schuster mellé álltak Mečiarral szemben, a Gašparovič és Mečiar közötti párharc idején ugyanazzal a dilemmával szembesültek, mint a szlovákok. Inkább Kiskát támogatták Ficóval szemben, és inkább Čaputovát Šefčovičcsal szemben. „A magyar választókra többnyire támaszkodhatott a modern, liberális Szlovákia” – mondja a szakértő.

Az idei a választáson ez várhatóan megváltozik, ahogy megváltozott már a legutóbbi parlamenti választáson is, teszi hozzá Vašečka.

Hangácsi István politológus, a Méltányosság Politikaelemző Műhely szakértője szerint ezeken az államfőválasztásokon a szlovákiai magyarok általában valaki ellen szavaztak.

„Gyakorlatilag 1993 óta egyetlen szlovák államfőjelölt sem tett igazán komoly gesztusokat a kampánya során a szlovákiai magyarok felé. Leszámítva azt, hogy egyszer-egyszer magyarul szóltak hozzájuk, kiraktak egy-két magyar plakátot vagy ellátogattak olyan térségekbe, ahol magyarok élnek. Nem azért szavaztak elsősorban a szlovák jelöltekre a magyarok, mert ígértek volna valamit a magyaroknak. A magyarok ezekben az esetekben inkább valami ellen szavaztak” – véli Hangácsi.

„A baloldali-populista, nemzetieskedő közegből folyamatosan jöttek olyan jelöltek – Mečiar, Fico, részben Šefčovič, habár ő inkább eurokrata és a legszéle ennek a közegnek –, akik javarészt a magyar közösség ellenében fogalmazták meg az üzeneteiket, ezért nem nyerték el a magyar szavazók szimpátiáját” – magyarázza Hangácsi.

Kiska és Čaputová esete

A 2014-es elnökválasztáson részben megváltozott a helyzet. Michal Vašečka szerint az Andrej Kiska és Robert Fico közötti párharc esetében a magyar szavazók nem játszottak kulcsszerepet, mert Kiska nagy különbséggel nyert – némi sarkítással, ha az összes magyar szavazó Kiska ellen szavazott volna, sem tudták volna megfordítani az eredményt.

Zuzana Čaputová esetében viszont már játszhatott szerepet a magyar választók viselkedése, véli Vašečka.

„Érthető, hogy Čaputová megszólította a magyarokat – hosszú idő után láthattak egy olyan jelöltet, aki nemcsak nem támadta a magyarokat, hanem igyekezett megszólítani őket. Rudolf Schuster is szólt a magyarokhoz, de hasonlóan például Martin Bútora, František Mikloško vagy Eduard Kukan is, de utóbbi három nem jutott a második fordulóba. Schuster tudott magyarul, de nyilvánosan, a televízióban például ezt nem vállalta fel, mert tudta, hogy ezzel felháboríthatja a szlovákokat. Čaputováról tudták a magyar szavazók, hogy nem beszél magyarul, mégis igyekezett, és ezt sokan díjazták” – mondja Vašečka.

Hangácsi István szerint Kiskára azért is szavaztak a magyarok, mert sokakat megszólított a története, az, hogy kiment Amerikába, ahol sikeres lett, visszatért, és párton kívüliként szembeszállt Robert Ficóval. Čaputová pedig megnyerő kisugárzással, szintén egy jól felépített sztorival érkezett, tulajdonképpen a politikán kívülről, nem erős párttámogatással, teszi hozzá Hangácsi.

Erősödő Smer és Hlas

Olyan felmérés a 2024-es államfőválasztás előtt nem készült, amely kifejezetten a szlovákiai magyarok szimpátiáit vizsgálta volna, nagyobb mintán, így csak részleges adatokból tudunk következtetni arra, hogyan változott a szlovákiai magyar szavazók viselkedése. Fontos hangsúlyozni, hogy az idei elnökválasztást illetően hipotézisekkel dolgozunk, tekintettel arra is, hogy az országos felmérések a szlovákiai magyarok választási viselkedését nem mindig mérik pontosan.

Az egyik kiindulási pontunk a 2023-as parlamenti választás lehet, amikor is először szavaztak a szlovákiai magyarok nagyobb arányban a Smerre és a Hlasra. A Focus exit pollja alapján készült becslés azt mutatta, a szlovákiai magyar választók 60 százaléka szavazott a Szövetségre, 10 százalékuk a Smerre, 7-7 százalék a PS-re és az OĽaNO-ra, 5 százalék pedig a Hlasra. A Smer-szavazók száma 2020 és 2023 között jelentősen megnőtt Dél-Szlovákiában.

Ezek után nem meglepő, hogy a kormánykoalíció államfőjelöltje, Peter Pellegrini is nagy arányban vívta ki a szlovákiai magyarok szimpátiáját.

A szlovákiai magyar pártokat az elmúlt években legpontosabban mérő Focus közvélemény-kutató ügynökségnek a Markíza televízió számára készült januári és februári felméréseiből kiindulva úgy tűnik, Peter Pellegrini komoly támogatottságra számíthat Dél-Szlovákiában. Fontos hangsúlyozni, hogy viszonylag kis mintás részadatokról van szó, ami tovább szűkül azokra, akik konkrét jelölt választói. Három felmérés ugyanakkor hasonló tendenciákat erősített meg.

Focus: Pellegrini tarolna a magyarok között

A Focus januári felmérése azt mutatta, a magyar nemzetiségűek közül már az első fordulóban többen támogathatják Pellegrinit, mint a Magyar Szövetség jelöltjét, Forró Krisztiánt. Utóbbira a magyar nemzetiségűek 22 százaléka szavazna, míg a koalíció jelöltjére 40 százaléknyian. Pellegrini legfőbb kihívóját, Ivan Korčokot az első fordulóban eszerint a magyarok 13 százaléka választotta volna. A második fordulóban Pellegrini előnye elsöprő lett volna Korčokkal szemben: a házelnök és a Hlas elnöke 76:24 arányban verte volna a jobbközép-liberális tábor jelöltjét.

Ezt a tendenciát erősítette meg a Focus februári felmérése is. Itt Forró az első fordulóban felzárkózott, és 44 százalékos támogatottsággal megelőzte Pellegrinit, aki 40 százalékot szerzett volna a magyar nemzetiségűek körében. Korčok támogatottsága itt már kimutathatatlannak bizonyult. A második fordulóban tovább nőtt Pellegrini előnye Korčokkal szemben: 83:17 arányban diadalmaskodott volna a magyarok körében.

A márciusi adatok hasonlóak: Forró az első fordulóban 38 százalékkal végzett volna, Pellegrini 35 százalékot szerzett volna, Korčok 13 százalékot, Harabin hat százalékot, más jelöltek összesen nyolc százalékot. A második fordulóban pedig a magyar nemzetiségű megkérdezettek 75 százaléka választotta volna Pellegrinit, 25 százalékuk pedig Korčokot.

Hasonló számokat kapunk, ha a Magyar Szövetség szavazóinak szimpátiáját vizsgáljuk. A januári adatok szerint Forróra 34, Pellegrinire 29 százalék szavazna, a második fordulóban pedig Pellegrini 58:15 arányban nyerne Korčokkal szemben. A fennmaradó 27 százalékot a bizonytanok és a nem szavazók képezik.

A februári felmérésben itt is erősödött Forró: a párt szavazóinak 48 százaléka támogatná őt az első fordulóban, míg Pellegrinit 18 százalék (Korčok itt mérhetetlen). A második fordulóban Pellegrini a Magyar Szövetség szavazóinak 45 százalékát szólította volna meg, míg Korčok mindössze 12 százalékukat. Itt még többen, 43 százaléknyian vannak a bizonytalanok és a nem szavazók.

Miért Pellegrini?

Martin Slosiarik, a Focus igazgatója a Napunknak úgy kommentálta ezeket a számokat, hogy mindezt történelmi kontextusban kell vizsgálni.

A magyar választókat sokáig a jobbközép politikai spektrum részeként kezelték, és a magyar pártok ilyen kormányok részesei voltak, ami megmutatkozott az államfőválasztások során is, magyarázza a szociológus. A 2019-es választáson a Smer Maroš Šefčovič személyében olyan jelöltet állított, aki viszonylag ismeretlen volt a magyar szavazók körében, míg Bugár Béla, aki hosszú évekig a legnépszerűbb politikusnak számított a magyar közegben, jelentős bizalomvesztést szenvedett el a Smerrel és az SNS-szel való kormányra lépés és a koalícióban való későbbi bentmaradás következményeképp.

A mostani fordulat, illetve Peter Pellegrini magasabb támogatottsága Ivan Korčokkal szemben Slosiarik szerint valószínűleg több okra vezethető vissza. Mindenekelőtt a világjárvánnyal lehet összefüggésbe hozni, illetve az előző kormánynak az ebben az időszakban való tevékenységével, ami kiváltotta a magyar kisebbség elégedetlenségét, véli a Focus igazgatója. Slosiarik emellett Orbán Viktor politikáját is említi, akinek ráhatása van a szlovákiai magyar szavazókra is.

Azt, hogy a szlovákiai magyarok a megosztó politikai kérdésekben többnyire a magyar kormány hivatalos álláspontja felé hajlanak, a szlovákiai Adapt Institute, a magyarországi Political Capital és az AKO közvélemény-kutató közös kutatása bizonyította 2023-ban. Eszerint az EU-val kapcsolatos kérdésekben, az Oroszország elleni szankciók vagy az ukrajnai háború témájában a szlovákiai magyarok többségének álláspontja megegyezik a magyar kormány hivatalos véleményével. Ugyanez a kutatás mutatta ki, hogy azok között, akik magyar nyelvű televíziókból követik a híreket, a legtöbben a magyar kormány erős befolyása alatt álló M1 közszolgálati adót nézik.

Korčok és a magyarok

A Pellegrini–Korčok párharcnak a magyar szavazók körében más tétjei is vannak, mint a szlovák szavazók esetében. Ahogy Michal Vašečka rámutat, „közismert, hogy a szlovákiai magyarok többségének problémája van Ivan Korčokkal a Budapesttel kapcsolatos nyilatkozatai miatt, ezért a magyarok inkább Peter Pellegrinit támogathatják”.

Korčok számos esetben bírálta Orbán Viktor politikáját, a jogállamiság leépítését Magyarországon, de felszólalt például Kövér László somorjai szoboravatása után is, amikor kikérte magának, hogy Budapest állandóan kioktatja a szlovákokat a történelemről.

Sok magyar azért szavazhat már az első körben Peter Pellegrinire, mert teljesen világos, hogy magyar jelölt nem győzhet – a parlamenti választás esetében más a tét, mert ott sokan fontosnak tartják, hogy a magyar párt bejusson a parlamentbe, állítja Vašečka.

Ivan Korčok, aki a Matovič- és Heger-kormányok idején volt külügyminiszter, az Európa-párti politikus pozíciójából viszonylag erélyesen reagált Orbán Viktorra és egyes magyarországi politikákra, a magyar választók pedig ezt a kritikát az országgal szembeni kritikával azonosították, mondja Vašečka.

A Pellegrini–Korčok duó ugyanazt a mintát követi, mint a Mečiar–Gašparovič párbaj, vagyis egyik jelölt sem áll közel a magyarokhoz, szimpátia és mondanivaló terén sem, mondja Hangácsi István politológus.

Korčok céltáblája a szlovák álhírgyáraknak mint „Amerika embere”, ami egy abszurd módon eltúlzott dolog, mondja Hangácsi, aki szerint ez a szlovákiai magyarok egy része számára is átszivárog. Az ő többségük számára viszont inkább Korčoknak a magyarokkal szembeni ügyei maradtak meg a politológus szerint: több esetben konfliktusba keveredett a magyar kormánnyal, nem támogatta a kettős állampolgárság módosítását, a kisebbségi törvény elkaszálásában is volt szerepe a külügyminisztériumnak, ahogy Korčok minisztersége alatt támadta meg Szlovákia a Minority SafePack nevű uniós kisebbségi jogi kezdeményezést is.

„A legnagyobb felháborodást pedig az váltotta ki, amikor az államtitkára, Martin Klus azt mondta, a magyar állampolgárság felvétele miatt olyan konfliktus alakulhat ki, mint amit az oroszok váltottak ki Ukrajnában és más szomszédos államokban. Itt sem mondta azt Korčok, hogy ezt nem kellett volna, inkább megvédte az államtitkárát” – magyarázza Hangácsi.

Pellegrini nem mond sem jót, sem rosszat

Pellegrini esetében ugyanakkor arról van szó, hogy nem fogalmaz meg semmit a magyarok kapcsán, nem mond sem jót, sem rosszat, nem tudunk semmit arról, van-e bármilyen terve a magyarokkal kapcsolatban, de nála nincs olyan negatív tapasztalat, mint Korčoknál, mondják egybehangzóan a szakértők.

Hangácsi úgy véli, Pellegrini azért győzhetett meg sok szlovákiai magyart, mert pozitív képet épít magáról és kerüli a konfliktusokat. „Ugyanakkor neki is voltak hibái a szlovákiai magyar közösséggel szemben: amikor például 2018-ban felállítottak Bacsfánál egy kétnyelvű, szlovák–magyar útjelző táblát, azonnal reagált a Facebookon, hogy ez provokáció, és el kell távolítani. A párkányi Ľudovít Štúr-szobor felállításánál pedig, ami ellen tiltakoztak a helyiek, védnökséget vállalt. Másrészt viszont Pellegrini nem kritizálja Magyarországot, ami sokak számára fontos.”

Pellegrini mint Magyarország barátja

A Pellegrini–Korčok párharcba beszálltak a magyar politikusok is.

Ahogy a magyar kormány a 2023-as választás előtt segítette a Smer kampányát (például Robert Ficóval készített alákérdezéses interjúkkal, amelyek közül az utolsót a szlovákiai kampánycsend idején adták le), hasonlóan segítik most Pellegrinit.

Sajtóhírek szerint egyébként a 2023-as választás előtt Orbán Viktor tanácsadói segítették Robert Fico és Peter Pellegrini kampányát is. A VSquare oknyomozó projekt hírlevele írt nemrég arról, hogy Habony Árpád, Orbán Viktor nem hivatalos tanácsadója és munkatársai bukkantak fel tavaly a Smer és a Hlas környékén, közvélemény-kutatási eredményekkel és részletes kutatásokkal látták el a pártokat arról, milyen politikai üzeneteket használjanak.

Olvassa el

Fideszes tanácsadók segíthették Pellegrini és Fico kampányát is a VSquare oknyomozói szerint

A szlovák házelnök március 11-én hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra, ahol találkozott Kövér László házelnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, és ő volt a frissen beiktatott új köztársasági elnök, Sulyok Tamás első külföldi vendége is. Pellegrini részt vett aznap az Ipolyhídvég és Drégelypalánk közötti Ipoly-híd avatásán is, ahol a magyar oldalt Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte.

Pellegrinit rendkívül szívélyesen fogadták Budapesten, Orbán Viktor Facebook-bejegyzésében azt írta: Régi barát, új feladatok!

És habár Pellegrini eddig nem kampányolt magyarul, az Orbán Viktorral való találkozásáról készült fotót egy magyar nyelvű Facebook-bejegyzéssel is meghirdette. Pedig 2018-ben még valóban provokációként emlegette, amikor aktivisták egy kétnyelvű útjelző táblát helyeztek el Somorja mellett.

Pellegriniről a magyar közszolgálati média is nagyon pozitív képet közvetít. Budapesti látogatása kapcsán az M1-en a kormányközeli Századvég think tank szakértője arról beszélt, Peter Pellegrini győzelme az államfőválasztáson jobb szlovák–magyar kapcsolatokat eredményezhet, ráadásul Pellegrini egy „kipróbált, harcedzett politikus”, aki „folyamatosan jó kapcsolatokat ápolt hazánkkal”.

A Századvég szakértőjének hozzáértéséről sokat elárul, hogy Zuzana Čaputovát következetesen Eva Čaputováként emlegette, miközben arról beszélt, hogy a leköszönő szlovák államfő Magyarországgal szemben nem képviselt baráti politikát.

„Az tény, hogy a Fidesz direkt módon támogatta a Smert a tavalyi parlamenti választás előtt – Szijjártó Péter és Robert Fico közös sajtótájékoztatója a Smer székházában is ezt mutatta. Ebből a szempontból Pellegrini budapesti látogatása sem meglepő” – mondta a Napunknak Michal Vašečka.

Gyimesi színre lép

Pellegrininek a szlovákiai magyar térfélen is akadnak támogatói. Gyimesi György, a Magyar Szövetség alelnöke például lényegesen többet foglalkozik Ivan Korčok bírálatával, mint saját pártelnökének, Forró Krisztiánnak a támogatásával. Gyimesi ötven, politikai témájú Facebook-bejegyzését vizsgáltuk meg február 5. és március 13. között, és ebből 24-ben bírálta Ivan Korčokot. Egyetlen bejegyzésben buzdított Forró Krisztián támogatására, de még ezt megelőzően kiállt Peter Pellegrini mellett.

„Felemelő számomra, hogy személyes közbenjárásomra parlamenti képviselőként mától az Ipoly-mentén élők számára is könnyebbé válik az élet. Budapesten pedig ma a legmagasabb szinten fogadják a szlovák delegációt. Peter Pellegrini a garancia arra, hogy mindez az államfőválasztás után is így marad” – írta Gyimesi az Ipoly-híd avatása kapcsán.

Gyimesi külön is tárgyalt Pellegrinivel az Ipoly-híd avatása után.

Pellegrini mellett állt ki például a Gyimesi Györgyhöz közel álló gútai polgármester, Halász Béla is, aki a Szövetség parlamenti listáján a 148. helyen indult a szeptemberi előrehozott választáson. „Szlovákia következő elnökével! Ha tetszik, ha nem, oldalt kell választani” – írta Pellegrinivel közös fotójukhoz Halász.

A magyarok mint a mérleg nyelve?

Eldönthetik-e tehát ezt az államfőválasztást a szlovákiai magyarok szavazatai?

Michal Vašečka azt mondja, Ivan Korčoknak meg kellene próbálnia megszólítania a magyar szavazókat. „A magyar szavazatok hiányozhatnak neki, mert a második fordulóban nagyon szoros lehet a verseny.”

Korčok egyébként szintén hirdetett magyar nyelvű Facebook-bejegyzést, sőt több magyarlakta városban is tartott kampányrendezvényt, például Dunaszerdahelyen vagy Komáromban.

Vašečka az álhíreknek a kampányban játszott szerepére is felhívja a figyelmet. „Az álhírek alapvető módon fogják befolyásolni ezt a választást – ezek egy része az orosz propagandára kötődik. Az álhírportálok, amelyek Ivan Korčokot magyarellenesnek tüntetik fel, fontos szavazatoktól foszthatják meg őt.”

Martin Slosiarik, a Focus igazgatója szerint az, hogy a magyar szavazatok mennyire lesznek döntőek, a részvételen múlhat. Slosiarik szerint ez alacsonyabb lesz a magyarok, mint a szlovákok körében. „Úgy gondolom, a magyar választók az első forduló részvételéhez kb. 3 százalékkal járulhatnak hozzá. Ha Peter Pellegrini például 40 százalék körüli eredményt ér el, ez a teljes eredményéből valamivel több mint egy százalékot jelenthet.”

Abban az esetben tehát, ha valóban nagyon szoros eredmény születik Pellegrini és Korčok között, akár a magyar szavazatok is a mérleg nyelve lehetnek.

A szociológus a második fordulóban még alacsonyabb részvételt valószínűsít a magyar választók körében. „De arra számítok, hogy akik az első fordulóban elmennek Pellegrinire szavazni, zömmel megteszik a második fordulóban is” – mondja Slosiarik.

A cikk a Science+ támogatásával készült.