Soha nem volt ilyen rossz a magyar és a szlovák elsősök aránya, mint az utóbbi években
Ha a szlovákiai magyar elsős diákok számát csak az abszolút számok tükrében nézzük, akkor emelkedő tendenciát látunk. Ha viszont a szlovák elsősökhöz viszonyítjuk a számukat, akkor már jóval kedvezőtlenebb a kép. Megnéztük, hogyan alakultak az arányok a magyarlakta járásokban.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A szlovákiai magyar alapiskolák elsős diákjainak számáról, a számok mögötti társadalmi folyamatokról nem készülnek elemzések. Tudomásunk szerint az oktatási minisztérium nem vizsgálja ezeket tendenciákat, és nincs olyan szlovákiai magyar szakember, aki szisztematikusan nyomon követné, összegezné és kiértékelné az adatokat.
Míg tíz évvel ezelőtt az előzetes beiratkozási adatok mellett a végleges, szeptember 15-ig bejelentett számok is központi téma volt a közbeszédben, ráadásul a két adatot összevetve bizonyos mozgások lekövethetők voltak, addig néhány éve már szlovákiai magyar viszonylatban is alig kerül terítékre az a kérdés, hogy hány kisdiák kezdi meg tanulmányait magyar tanítási nyelvű alapiskolában az adott tanévben.
Az utóbbi években tanévkezdés kapcsán leginkább arról lehet hallani, hogy milyen magyarországi támogatások érkeznek Szlovákia déli területeire, melyek a magyar tanítási nyelvű oktatást hivatottak segíteni. Ilyen például az iskolabusz-hálózat működtetése magyarországi támogatások révén, a Rákóczi Szövetség által elsősöknek nyújtott egyszeri ösztöndíjak, az ingyenes iskolatáska, illetve a Bethlen Gábor Alapon keresztül érkező Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési támogatások.
A 20 autóbuszból álló hálózat működtetésének és a Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési támogatás hatásait, mely támogatás összegét 2023-ban radikálisan megemelte a magyar kormány, szakemberek szerint legkorábban egy ötéves intervallum távlatában lehet érdemben megvizsgálni, elemezni.
Cikkünkből kiderül:
- hogyan alakult a szlovák és a magyar elsősök száma az elmúlt húsz évben, továbbá hogyan alakul az elsősök aránya százalékos bontásban a déli járásokban;
- milyen mozgások figyelhetők meg Szlovákia déli régióiban az elsősök számát illetően;
- melyik három járásban éri el vagy közelíti meg a magyar elsősök aránya 60 százalék körül.
A Napunk az elmúlt négy év adatait már korábban közzétette. Ezek azonban csak abszolút számok. Csupán az derül ki, hány diák van első osztályban. Az a központi statisztikákból sem látható, hogy hány diák kért halasztást, hányan ismételtek évet.
A számok vizsgálatakor nagyon fontos megemlíteni, hogy általában egy-egy aktuális tanév adatait a korábbi évek adatihoz hasonlítottuk eddig, és jó hírnek számított, ha minimális volt az egymást követő évek összlétszáma közötti eltérés. A magyar diákok adatait azonban egyáltalán nem vetettük össze a szlovák elsősök számával, miközben ez az összevetés fontos összefüggésekre világít rá ebben a kérdésben.
A következőkben bő húsz év szlovák és magyar elsőseinek adatait vetjük össze országos szinten, járási bontásban pedig egy bő tízéves intervallum számainak alakulását mutatjuk be. Utóbbinak elemzésére azért nem vállalkozunk, mert ahhoz, hogy valamennyire képet kapjunk az egyes déli járásokban tapasztalható mozgásokról, átfogó kistérségi elemzésre volna szükség.
Stagnáló arányok, emelkedő abszolút számok
Az oktatási minisztérium háttérintézményétől kapott adatok alapján azt látjuk, hogy a szlovák és a magyar elsősöknél tapasztalható mozgások nagyjából követik egymást. A magyar és a szlovák elsősök száma is 2000-ben volt a csúcson – a vizsgált időszak alapján –, akkor több mint 66 ezer szlovák tannyelvű alapiskolába beíratott elsős mellett, 4609 magyar elsőst jegyez a statisztika. Ezeket a magas számokat később már nem érték el. Egy-egy bezuhanás a szlovák és a magyar diákoknál is megfigyelhető, bár az emelkedés a szlovák diákok esetében látványosan gyorsabb.
A 2000-es csúcsadatokhoz képest hat évvel később már jelentős bezuhanás figyelhető meg, hiszen a szlovák elsősök száma mintegy 51 700 főre csökkent, a magyar elsősök száma pedig 4000 fölött volt. A szlovák és a magyar elsősök száma ennél még mélyebbre is zuhant később, de nagy különbség, hogy míg a 2006-os értékeket a magyar elsősök száma azóta sem érte el, addig a szlovák alapiskolába beíratott elsősök száma már 2015-ben meghaladta ezt a számot, és azóta is emelkedő tendenciát mutat. Olyannyira, hogy míg az aktuális tanévben 3852 magyar elsőst jegyez a statisztika, addig közel 57 800 szlovák elsősről beszélhetünk.
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója szerint egyre inkább érvényes, hogy nagyon megfontoltan kell nyilatkozni, ha statisztikákról van szó. „Ha ugyanis nem ismerjük a számok mögötti tényezőket, akkor nagyon nagy csapdákba eshetünk” – reagált az adatokra az oktatási szakember. Hozzátette, a szlovák és a magyar elsősök adatai nagyon pulzálóak, véleménye szerint nagyon kevés szabályt lehet megalkotni az okokkal kapcsolatban.
„Ha csak az utóbbi éveket figyelem, akkor 2021-ben és 2022-ben a magyar iskolákban egy jelentős emelkedés figyelhető meg, de ez a szlovák iskolákra is érvényes. De közben a szlovák–magyar arány, soha nem volt olyan rossz, mint az utóbbi években. Hiába emelkedik a magyar tanulók száma, bár itt a 2020-as évet külön is érdemes lenne vizsgálni, mert minden mutató negatív, a magyar iskolák szempontjából a 2004-es és 2005-ös év volt a legjobb” – figyelmeztet Fodor Attila.
Ha viszont az eddigi gyakorlattól eltérően nem az abszolút számokat nézzük meg, hanem százalékos arányban vizsgáljuk meg a magyar és a szlovák elsősök számát, azt látjuk, hogy bár az abszolút számok tekintetében a magyar elsősök száma emelkedik, arányaiban azonban nem. Hiszen az idei magyar elsősök 6,21 százaléka nagyon messze van a 2003-as 7,1 százaléktól, de még a 2015-ös 6,7 százaléktól is.
Fodor Attila szerint országos szinten a magyar adatok is mutatnak némi emelkedést, de egyértelmű, hogy a szlovák adatok dinamikusabb növekedést mutatnak. Nagy kérdés az is, hogy a magyar iskoláknál minek köszönhető ez a növekedés.
Fodor Attila arra is figyelmeztet, hogy ha a 2000-es adatoktól vizsgáljuk az elsősök számát, jól látható, hogy míg a szlovák diákok száma a 2008-as és 2009-es évekre mintegy 70 százalékra zuhant be, addig ugyanebben az idősávban a magyar diákok száma 80 százalékra csökkent (ha a 2000-es számokat tekintjük 100 százaléknak).
„Ez azt jelenti, hogy a szlovák diákok száma 30, a magyar diákok száma pedig 20 százalékkal csökkent, vagyis a magyar iskolákban nem volt olyan nagy mértékű a diákok fogyása, mint a szlovák iskolákban. Ez egy nagyon érdekes jelenség. Viszont a 2010-es évektől a szlovák iskolák sokkal jobban revitalizálódtak. Ők már 2022-ben, 2023-ban 88 százalékon vannak, míg a magyarok 82 százalékon” – magyarázza a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője hozzátéve, hogy bár a „szlovák gödör” 10 százalékkal mélyebb ugyan, de a felemelkedésnél majdnem tíz, nyolc százalékkal a szlovák iskolák magasabban állnak a magyarokhoz képest.
Járási statisztikákra volna szükség
A mozgások hátterében álló okokról és tényezőkről számos szempontot figyelembe véve kellene gondolkodnunk. A magyar iskoláknál a demográfiai és a nemzetiségi mutatók mellett, melyekre egyre kevésbé tekinthetünk kapaszkodókként, nagyon fontos egy-egy régió szociális és gazdasági helyzete, illetve ezeken belül a lakosság migrációjának is fontos szerepe van az elsősök száma, illetve az iskolák jövője szempontjából.
Fodor Attila szerint járási szinteken akkor lehetne jó adatgyűjtést és elemzést végezni, ha minden járás elemzését kidolgoznánk. „Ha lenne egy világos módszertan arra nézve, hogy a számok mögött mit keresünk” – magyarázza a szakember, hozzátéve, hogy ezekben a részletes statisztikákban lehetne kitérni például a nemzetiségi adatokra is.
A legfejlettebb régiók az ország nyugati részében találhatóak, itt a lakosság koncentrációja szempontjából sem meglepő, hogy a magyar elsősök abszolút száma általában stagnál a pozsonyi és a szenci alapiskolákban. Százalékos arányban viszont a magyar elsősök aránya a szlovák elsősökéhez viszonyítva a Szenci járásban zuhant nagyot. Míg a magyar elsősök aránya a Szenci járásában 2011-ben például 5,01 százalék volt, addig az aktuális tanévben már csak 2,46 százalék. A két pozsonyi magyar alapiskola elsőseinek aránya inkább stagnáló, enyhén csökkenő tendenciát mutat, de semmiképpen nem olyan rapid változásról árulkodik, mint Szenc esetében.
Lakosságarányosan Csallóközben él a legtöbb magyar nemzetiségű lakos, ennek ellenére a leglátványosabb csökkenés a Dunaszerdahelyi járásban figyelhető meg a magyar elsősök számát illetően. Míg 2011-ben az összes elsős 65,34 százalékát tették ki a magyar tannyelvű iskolába íratott iskolakezdők, addig az aktuális tanévben már csak 56,52 százalék a magyar elsősök aránya. 2011 és 2023 között több alakalommal zuhant be az elsősök száma, ezek közül a 2020-as évet érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen a koronavírus-járvány miatt kiemelkedő volt a halasztást kérő diákok aránya is.
Ugyanakkor a Napunk igyekezett megnézni az alapiskolás diákok nemzetiségi adatait, ebből jól látszik, hogy Dunaszerdahelyen jár a legtöbb magyar nemzetiségű diák szlovák tannyelvű alapiskolába.
Nagyon ingadozik a Galántai járás magyar elsőseinek százalékos aránya, egy-egy kiugró évet követően két év csökkenés jelentkezik. Az utóbbi két évben 19, illetve 19,2 százalék volt a magyar elsősök aránya, miközben 2012-ben még 24,57 százalékon állt.
Emelkedő tendencia Komáromban
Nagyon érdekes mozgásokat figyelhetünk meg a Komáromi járásban, itt ugyanis a magyar elsősök százalékos aránya az utóbbi két évben jelentősen megugrott. Míg 2011-ben a magyar elsősök aránya 62,47 százalék volt a járásában, addig idén már 66,56 százalék. Ráadásul ebben a járásban nem a 2020-as évben volt a holtpont, hiszen akkor a magyar elsősök aránya 64,71 százalék volt, 2016-ban viszont 61,9 százalékra zuhant be ez a mutató. Bár azt is meg kell jegyezni, hogy ebből a „gödörből” már a következő évben kilépett a járás.
Az Érsekújvári járásban az idei a második legrosszabb év a magyar elsősök arányát illetően a vizsgált 2011-es és 2023-as időszakban. A járásban a 2020-as évben érte el a holtpontot a magyar elsősök aránya, 20,39 százalékra zuhant be az első járványos évben, miközben 2019-ben még 25,04 százalék volt. A 2020-as bezuhanást követően a következő két tanévben a magyar diákok aránya emelkedett, viszont idén ismét visszaesés figyelhető meg, 21,47 százalék a magyar elsősök aránya ebben a járásban.
Táblázatunkból kitűnik az is, hogy a Vágsellyei és a Lévai járásban nagyon ingadozóan alakulnak a magyar elsősök arányai. Léván sem 2020-ban, hanem 2019-ben volt holtponton a magyar elsősök aránya, 13,56 százalékkal, míg 2020-ban 15,98 százalék, addig idén már csak 13,95 százalékon áll a magyar elsősök aránya a járásában úgy, hogy 2011-ben még közel 18 százalékon mozgott.
„A legjobb statisztika helyben készül, ahol tényleg mindenki tud mindent. Ahol tudják, hogy az adott gyerek roma származású, csak nem vallja magát romának, ahol tudják azt is, hogy az adott gyerek vegyesházasságból érkezik, illetve azt is, hogy magyar szülők gyermeke kerül szlovák alapiskolába. Mivel nem ismerjük ezeket a mozgásokat, nagyon nehéz átlátni az ilyen hatalmas adatbázisokat” – összegezte Fodor Attila.
Ezt a megállapítást támasztja alá a Napunk korábbi cikke is, mely a szlovák iskolát látogató magyar, illetve a magyar alapiskolákat látogató szlovák és roma nemzetiségű diákok adatait igyekezett megvizsgálni járási bontásban. Ebből például kiderült az is, hogy az ország déli régióiban működő magyar alapiskolákat alig látogatják roma gyerekek. Még azokban az iskolákban is minimális a roma nemzetiségűként vezetett gyerekek száma, ahol a helyiek roma iskolaként tartják számon a tanintézményt.
Bár a roma gyerekek kérdése még mindig olyan érzékeny kérdésnek számít, amelyről nemcsak az oktatási szakemberek, de még az iskolák igazgatói sem hajlandóak nyíltan beszélni, de a háttérbeszélgetések alapján a szlovákiai magyar alapiskolákban a roma gyerekek aránya átlagosan ötven százalék körül mozoghat.
Gyurgyík László szociológus több alkalommal emlékeztetett arra a nem hivatalos felmérésre, melyet egy magát megnevezni nem kívánó szervezet készített 15 évvel ezelőtt a magyar iskolák körében. Ez alapján a Losonctól keletebbre található magyar iskolákat látogató gyerekek mintegy fele roma. Egyáltalán nem lehet tehát kizárni, hogy a magyar iskolákban megfigyelhető abszolút számokban mért emelkedés kizárólag a roma gyerekek arányának köszönhető.
A Losonci járásban az utóbbi három évben egyértelműen a magyar elsősök arányának emelkedéséről beszélhetünk, és összességében is emelkedő a tendencia. Míg 2011-ben 27,91 százalék, addig az aktuális tanévben 29,55 százalék a magyar elsősök aránya a járásban úgy, hogy a leggyengébb év itt 2017-ben volt 26,17 százalékkal.
Jóval látványosabb az emelkedés a Rimaszombati járásában, ahol 2011-ben a magyar elsősök aránya 56,18 százalék volt, idén viszont már 59,24 százalék úgy, hogy a vizsgált időszakban 2014-ben és 2017-ben is 60 százalék fölé ugrott ez a mutató. Ebben a két járásban egyértelműen a roma gyerekeknek tudható be a magyar elsősök számának az emelkedése. A diákok nemzetiségével foglalkozó írásunkban már jeleztük, Gömörben és Nógrádban is számos település alsó tagozatos és néhány teljes szervezettségű iskoláját is roma iskolaként tartják számon a helyiek.
Általában véve nincs gyermekhiány ebben a régióban. Igaz ugyan, hogy két éve megszűnt az alsó tagozatos alapiskola Gortvakisfalud községben, de nem gyermekhiány, hanem személyes ellentétek miatt vitték el a szülők a gyerekeket a szomszédos településre. A helyi óvoda akkor közel 20 fővel működött.
Ugyanakkor a Balog-völgy gyűjtőiskoláiban, a Bátkai Alapiskolában több mint 470 diák, a rimaszécsi magyar tannyelvű alapiskolában pedig közel 470 diák van. A völgy alsó tagozatos magyar tannyelvű alapiskoláiban – a szeptember 15-ig bejelentett adatok alapján –, Nemesradnóton több mint 120, Uzapanyiton 54, Cakó községben 56, Szútorban pedig 77 kisdiák tanul úgy, hogy a felsorolt települések 1000 fő alatti községek és nagytöbbségében romák lakta falvak.
Ez a tendencia a Nagyrőcei járásban is megfigyelhető, elég megnézni Sajógömör (138 diák) vagy Gömörfalva (232 diák) iskoláinak létszámait. A legárulkodóbbak viszont a tornaljai magyar alapiskola adatai, a Kazinczy Ferenc Alapiskolának már több mint 800 diákja van, a szeptemberi összesítés alapján.
A Rozsnyói járás adatai is változékonyságot mutatnak, 2011-ben a magyar elsősök aránya 19,61, az aktuális tanévben pedig 17,03 százalék volt, tavaly és 2020-ban is meghaladta a 21 százalékot a magyar elsősök aránya.
A keleti régió további négy járásában a magyar elsősök aránya 20 százalék alatt mozog. Az ország második legnagyobb városában a magyar elsősök száma emelkedő tendenciát mutat, míg 2011-ben 3,34, addig az aktuális tanévben 4,57 százalékon áll. Hasonlóan enyhe emelkedés figyelhető meg a Kassa-környék járásnál is.
Összességében a magyar alapiskolák szempontjából az utóbbi 2-3 év kedvező volt, de Fodor Attila arra is figyelmeztet, hogy a szlovák és a magyar elsősök abszolút számai arra utalnak, hogy várhatóan ismét csökkenni fog a diákok száma, ez a szlovák adatoknál már az aktuális tanévben megfigyelhető.
„Feltehetően ez a görbe már nem fog felfelé emelkedni, ez azt is jelzi, hogy a jövőre nézve, mire kell berendezkedni” – mondja Fodor Attila.
Mire jók az elemzések?
„A magyar iskolák szempontjából érdemes lenne statisztikákat készíteni, mert ha egy enyhén emelkedő vagy stagnáló görbét látunk, az válasz lehet arra, hogy nem fordulnak el tömegesen a szülők a magyar iskoláktól, ilyen szempontból érdemes lenne a magyar iskolák mutatóit megvizsgálni, egyrészt önmagukhoz, másrészt a nemzetiségi mutatókhoz képest” – magyarázza a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója.
Fodor hozzátette, hogy az összes többi mutató esetében még a járási szintnél is érdemesebb lenne mélyebbre menni, hiszen ott bújnának elő azok az adatok és számok, amelyekre érdemes oktatáspolitikákat építeni, mert az országos számokra oktatáspolitikát nem lehet építeni, hiszen egészen más körülmények befolyásolják az oktatást Szencen és mások Tőketerebesen.
„Profi oktatáspolitikát csak kistérségi és járási szinten lehetne csinálni, mert ezekből a számokból derülne ki, hogy például hol érdemes iskolaközpontot létrehozni, milyen iskolákat érdemes összevonni, van-e értelme az iskolai klaszternek, hol érdemes megtartani egy kisiskolát vagy egy gimnáziumot, illetve hol van értelme magyar közép- és szakközépiskoláknak, és főleg, milyen szakokkal” – magyarázza Fodor Attila. A szakember szerint az ilyen elemzéseknek köszönhetően lehetne hatékony oktatáspolitikát folytatni, és valóban hatékonyan forrásokat önteni a kisebbségi oktatásba.
