Napunk newsfilter: Fico megüzente mindenkinek, itt most minden úgy lesz, ahogy ők eltervezik

 

A híreket válogatta és kommentálta Sánta Szilárd

1. Fico szerint le kellene mondani az Alkotmánybíróság elnökének

Robert Fico miniszterelnök nem mondott igazat múlt héten, amikor arról beszélt, hogy a Büntető törvénykönyv módosítása nem tartozik a prioritásai közé. Az Alkotmánybíróság múlt szerdán felfüggesztette a Btk-módosítások egy részét; a miniszterelnök a döntést követően jelentette ki, hogy sok a teendője, ezért csak félszemmel követi, milyen a sorsa, utóélete a parlamentben elfogadott módosításnak.

A választások óta a kormánykoalíció hatalmas erőbedobással dolgozik azon, elsősorban a Smer (Fico) nyomására, hogy elérjék a büntetési tételek csökkentését és az elévülési idő lerövidítését. A „saját embereinek” meg- és felmentése mindennél fontosabb.

Múlt héten még sikerült lepleznie valamelyest a csalódását Ficónak, hogy még nem minden alakul elképzelése szerint az országban, és van olyan, aki akaratának ellenszegül. Ma azonban egyértelmű üzenetet küldött az alkotmánybíráknak és elnöküknek.

Bár a kormányfő többször hangsúlyozta, hogy elfogadja az Alkotmánybíróság döntését, de ennél jóval erélyesebben ismételgette, hogy az AB elnökének, Ivan Fiačannak vállalnia kellene a felelősséget, és le kellene mondania.

Miért kellene távoznia Fico szerint Fiačannak? Egyrészt azért, mert az AB döntéséről korábban értesült a média, mint az eljárás érintettjei. Másrészt azért, mert egy olyan törvény hatályának a felfüggesztéséről döntött, amelyik nem jelent meg a Törvénytárban. Arról nem beszélt ma Fico, hogy az alkotmánybírákat ők hozták ilyen helyzetbe a trükközésükkel.

A legnagyobb kormánypárt elnöke szerint Zuzana Čaputovának menesztenie kellene az Alkotmánybíróság elnökét, de tőle ilyen lépést nem vár el, viszont az új köztársasági elnöknek majd ezt meg kell lépnie. Ezzel nagyon egyértelmű üzenetet küldött Kassára az AB-nek, mi következik az államfőválasztás után.

A köztársasági elnök nem hívhatja vissza az AB elnökét, de maguk a bírák vagy parlamenti képviselők is kezdeményezhetnek ilyen eljárást, ha kellően alá tudják támasztani, milyen hivatali vétség miatt indítják el az eljárást. A parlamentben a képviselők háromötödének kellene támogatnia egy ilyen eljárás elindítását – jelenleg ekkora többsége nincs a kormánypártoknak.

Az AB-t azzal is megvádolta a miniszterelnök, hogy politikai nyomás hatására cselekedett, az elnöki hivatal és az ellenzék kedvére tett a gyors döntéssel. Ivan Fiačan szerda délelőttre hirdetett sajtótájékoztatót, melyen reagál Ficóék vádjaira.

A miniszterelnök kilátásba helyezte, előkészítik a Btk. újabb módosítását, és nem zárta ki, hogy erre már a parlament következő ülésén, áprilisban sor kerülhet. Pellegrini házelnök és köztársaságielnök-jelölt úgy döntött, az államfőválasztásig már nem ülésezik a parlament.

A mai sajtótájékoztató felért egy erődemonstrációval, ahol Robert Fico, Robert Kaliňák és Tibor Gašpar jelezte, ebben az országban, amikor ők kormányoznak, akkor minden úgy lesz, ahogy ők azt eltervezik.

---

2. Ha Harabin nem lehet államfő, legalább ne Korčok nyerjen, hirdeti a dezinformációs média 

Az államfőválasztási kampányról szóló híradások javarészt akörül forognak, hogy Peter Pellegrininek vagy Ivan Korčoknak hívják-e majd a következő államfőt. Van azonban egy egyáltalán nem vékonyka szelete a szavazásra jogosult polgároknak, akik úgy vélik, Štefan Harabinnál nincs jobb köztársaságielnök-jelölt. Úgy is emlegetik őt, hogy a dezinformációs szcéna jelöltje.

Ez a szavazóbázis az ország méretéhez képest aggasztóan nagy. Harabin a 2019-es államfőválasztáson is komoly támogatást kapott, több mint 300 ezer voksot gyűjtött be, 14,34 százalékos eredménnyel a harmadik helyen zárt, csupán négy százalékkal maradt el a Smer támogatta Maroš Šefčovičtól.

A jogász végzettségű Harabin – volt már a Legfelsőbb Bíróság elnöke, miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter – márciusban is bízhat egy tisztességes eredményben. Azonban ha megnézzük a dezinformációs médiában megjelent cikkeket, akkor látható lesz, miért van nehezebb dolga, mint öt éve.

Ivan Korčok ellen olyan intenzív lejárató kampány folyik az álhíreket és az orosz propagandát toló felületeken, hogy ez az összehangolt művelet több szavazót is Pellegrini felé terelhet. Ezek a választók úgy értékelhetik ki a helyzetet, hogy a Nyugat-barát, demokratikus ellenzéki pártok jelöltjének legyőzése fontosabb, mint a korábbi üdvöskéjük, Harabin erős harmadik helye. Ezek a dilemmák rajzolódnak ki abból a minikutatásból, amelyet a SME napilap 230 újságcikk elemzésével végzett el.

A Korčok elleni lejárató kampány legaktívabb szereplői – mások mellett: Eduard Chmelár, a miniszterelnök tanácsadója, Jozef Banáš publicista, Gyimesi György, a Magyar Szövetség alelnöke, Zoroslav Kollár és a Smer számos politikusa. Az ő megnyilatkozásaik, posztjaik, videóik stb. szántanak végig a dezinformációs médiában.

Olyan üzenetek terjednek, hogy Korčok győzelmét követően egy szlovákiai majdan történik majd, a kormánykoalíciót szétverik, és előrehozott választásokat tartanak. Továbbá, hogy Korčok amerikai érdekeket szolgál, valamint a tüntetéseken a Pellegrinivel kapcsolatban skandált „táskahordozó” jelzőt próbálják átragasztani az ellenzéki pártok jelöltjére, mivel ő korábban több kormánynak is dolgozott.

A vizsgálatba a következő médiákat vonták be: Extra plus, Hlavný denník, Zem a Vek, Infovojna, eReport és a Hlavné správy. Most, hogy Pellegrini a legesélyesebb jelölt a közvélemény-kutatások szerint, a dezinformációs médiában közlik ezeket az eredményeket, míg máskor, ha nekik nem tetsző preferenciát mutatnak, akkor azzal vádolják meg a felméréseket végző ügynökségeket, hogy hiteltelenek.

Bár Pellegrinit túlságosan liberálisnak és Nyugat-barátnak tartják Harabinhoz képest, az ellenérzés Korčokkal szemben erősebb, mint ahogy az attól való félelem is, hogy győzhet. Az államfőválasztás második fordulójának egyik fontos dilemmája lesz, hajlandó-e Pellegrinire szavazni a Harabin-szavazó.

A dezinformációs média és a följebb felsorolt személyek azon dolgoznak, hogy annyira fölerősítsék a félelmet Korčokkal szemben, hogy befogott orral, de leszavazzanak a rendszerellenesek a kormánykoalíció jelöltjére.

---

3. Oroszország határai, mint párhuzamos egyenesek, a végtelenben találkoznak

Ukrajna nem létezik, mert az Oroszország – üzente meg Dmitrij Medvegyev volt államfő és miniszterelnök, aki az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, azaz nem egy influenszer vagy vlogger, a dezinformációs szcéna egyik elszállt figurája mert nagyot álmodni, hanem egy olyan politikus, aki korábban a két legfőbb közjogi méltóság posztját is betöltötte. Éppen ezért érdemes figyelni arra, mit mond az orosz gondolkodásról és tervekről.

Egy dél-oroszországi előadáson jelentette ki Medvegyev, hogy Ukrajna mindig is Oroszország része volt, ezért Ukrajna legyőzése után a területei visszatérnek oda, ahová történelmileg tartoznak, az orosz anyácskához.

Kárpátalja Magyarországé. A volt orosz elnök beszédét egy háttérben kivetített térképpel illusztrálta, amelyen jól látható, hogy Kárpátalja Magyarországhoz kerülne. A Dnyipro keleti partja teljes egészében Oroszországé, ahogy a Krím is; a mai Ukrajna nyugati részén pedig, a már említett Magyarország mellett, Románia és Lengyelország osztozna. Ukrajnának egy kis megyényi terület maradna Kijev körül, amit az orosz hatalom bármikor felszámolhat.

Medvegyev hangsúlyozta, nem tartja elfogadhatónak a békekötést a jelenlegi ukrán vezetéssel. Ezzel elég világos üzenetet küldött az ukránok mellett Orbánéknak és Ficóéknak, akik a többi uniós tagállamtól eltérően, annak ellenére hisznek a békekötésben, hogy Medvegyev kizárta ennek lehetőségét. Az ukránok pedig miért tárgyalnának olyannal, aki teljesen feldarabolná és elfoglalná az országukat? A volt orosz elnök akarva-akaratlanul is megmutatta, miért fals Orbán és Fico háborús helyzetértékelése.

Medvegyev a térképpel azt is leleplezte, hogy bár Oroszországnak nem sikerült pár nap alatt elfoglalnia sem Kijevet, sem Ukrajnát, Putyin a kezdeti célkitűzését nem adta föl. Orbán és Fico pedig önként masírozik be az ukrán véráldozat árán újraálmodott orosz befolyási övezetbe.

---

Hírek egy mondatban:

4. A luxemburgi Európai Bíróság döntése szerint törvénysértő módon kerültek nyilvánosságra adatok Marian Kočner vállalkozó mobiltelefonjából Ján Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolását követően. Az adatok törvénytelen feldolgozása sértette Kočner magánélethez és zavartalan családi élethez fűződő jogait, és ártott „jó hírének és becsületének”. 2000 eurós kártérítést ítélt meg Kočnernek a bíróság. (tasr)

5. Felújítás miatt lezárták a Nyitra Megyei Önkormányzathoz tartozó párkányi rendelőintézet főbejáratát. A főbejárat áprilisig zárva lesz. Az épületbe a kijelölt mellékbejáratokon lehet bemenni.

6. A Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel való találkozó a diplomáciai fórum része volt – nyilatkozta Juraj Blanár külügyminiszter a találkozóval kapcsolatban megfogalmazott kritikákra reagálva. Blanár március 1-jén és 2-án részt vett a törökországi Antalyában a Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök védnöksége alatt megrendezett diplomáciai fórumon. (tasr)

7. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló parlamenti döntést – közölte a Sándor-palota, ami szerint ez az új államfő első döntése.

8. Elfogadhatatlan az Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke elleni támadás – jelentette ki az SaS Robert Fico kormányfő nyilatkozatára reagálva, aki felszólította Fiačant, hogy távozzon posztjáról. A liberálisok ezt személyes bosszúnak, és az alkotmányos intézmények elleni támadásnak nevezték. (tasr)

9. Orbán Viktor az Egyesült Államokba utazik, ahol március 7-én előbb KevinRobertsszel, a The Heritage Foundation nevű konzervatív kutatóintézet igazgatójával vesz részt egy panelbeszélgetésen, március 8-án pedig Donald Trumppal ül egy asztalhoz.

10. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) nyomozója korrupciós bűncselekmények miatt büntetőeljárást indított Ľudovít M., a Pénzügyi igazgatóság bűnüldöző osztálya volt igazgatója ellen. A hírt a Markíza televízió közölte. (tasr)

---

A nap idézete:

---

A nap videója:

A kultúrpolitika ma azt jelenti, hogy ki jut be Orbánhoz – a Szabad Európa beszélgetése Ineki Péterrel

---

Olvasásra ajánljuk:

A tihanyi Kenderföldek ügye évek óta izgalomban tartja a helyieket és azokat, akik aggódnak, hogy a Balaton környékén jelenleg zajló beruházási hullám tönkreteszi a tavat. Elrettentő példáért nem kell messzire menni, elég átnézni a túlpartra: a szántódi révtől balra brutális tájsebként világít a déli parton a Tiborcz-kör és Szepesi Richárd karibi koloniális stílusú hotelkomplexuma, a BalaLand.

Zsuppán András arról, hogyan fogy el a zöld a Balatonnál (valaszonline.hu)

---

Még több cikk előfizetőinknek:

Magyarországon gyakorlatilag megszűnt az intézményes műemlékvédelem, a félelmek szerint Szlovákiában is alárendelnék a műemlékek védelmét a befektetői vagy a turisztikai szempontoknak.

Renczes Ágoston a szlovák műemlékvédelem átalakításáról

Négyévente teszi közzé az INEKO gazdaságkutató intézet az alap-, közép- és a szakiskolák rangsorolását. A szervezet a lista közzétételekor kiemelten arra kéri a nyilvánosságot, hogy az iskolák rangsorolását NEértelmezze úgy, hogy az a legjobb vagy legmagasabb színvonalú iskolák listája, mert az általuk készített rangsor „csak” a tanulók eredményeit veszi figyelembe. Ennek ellenére sokan úgy tekintenek erre az összeállításra, mint a legjobb, legszínvonalasabb iskolák sorrendjére.

Ibos Emese cikke arról, hogy az INEKO intézet félreméri a magyar iskolákat

Oroszország 2022 februári inváziója Kijevben érte a családot. Sofija azt mondta, hogy sehova sem hajlandó menni. Ez számára elvi kérdés volt. „Elképzelni sem tudtam, hogy a férjem harcol, én pedig külföldre megyek, még akkor sem, ha meghalok“ – mondja.

Tomáš Čorej és Tomáš Hrivňák Kijevben olyan nőkkel beszélgetett, akiknek az életét megváltoztatta a háború