Napunk

Orbánék nagyon szeretnék megszerezni a beragadt eurómilliárdokat

Orbán Viktor uniós és tagállami vezetőkkel a február 1-jei csúcs előtt. Fotó - Európai Bizottság
Orbán Viktor uniós és tagállami vezetőkkel a február 1-jei csúcs előtt. Fotó – Európai Bizottság

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Míg Lengyelország előtt már megnyíltak az uniós pénzcsapok, addig Magyarország egyelőre alig kap érdemi részt az RRF nevű, a pandémia idején létrehozott alapból – derül ki a Válasz Online hétfői cikkéből. Magyarországnak 2026 végéig a tavalyi költségvetési hiánnyal közel megegyező összeg járna. Az Orbán-kormány ezért a program meghosszabbításában érdekelt.

Égető pénzhiány

A lap felidézi, hogy Magyarországnak alapvetően három nagy kosárból jár pénz az EU-ból 2021 és 2028 között. Az elsőben a mezőgazdasági támogatások vannak, ezeket folyamatosan megkapja a magyar államkassza, a költségvetési ciklus végéig összesen 8,4 milliárd euróra számíthatnak.

A második rész az úgynevezett kohéziós alap, amelyből a jelenlegi ciklusban a magyar keret 22 milliárd euró. Ebből a magyar kormány számára jelenleg mintegy 12 milliárd euró hozzáférhető, a fennmaradó 10 milliárd eurót a Tanács vagy a Bizottság különböző szankciók miatt befagyasztotta. Ez jelenleg kevésbé fáj a magyar kormánynak, mivel a kohéziós alapból finanszírozott pályázatok kifizetése utófinanszírozással történik, az utolsó számlákat pedig ráér 2030 végéig kiküldeni az Európai Bizottságnak.

Azonban ezek a források is csak nemrég állnak rendelkezésre: 10 milliárd eurót tavaly decemberben nyitott meg a Bizottság, az általa kikényszerített bírósági reformok nyomán; további 2 milliárdot pedig csak a múlt héten, a közoktatás fejlesztéséről szóló magyar stratégiai tervek elfogadása után.

A harmadik nagy kosarat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) jelenti, amelyet a pandémia okozta gazdasági visszaesés kompenzálására hoztak létre. A magyar kormánynak ebből összesen mintegy 10 milliárd euró állna a rendelkezésére: nagyjából 6 milliárd vissza nem térítendő támogatás és 4 milliárd hitel.

Az RFF-pénzeknél azonban nem projekt-alapú kifizetés történik, hanem általánosabb stratégiák mentén kell reformokat ígérni. A beígért reformokra előre odaadják a pénzt, és csak az úgynevezett mérföldkövek teljesülése esetén folyósítják a pénzt a következő reformra.

A keretből származó pénzt ugyanakkor csak 2026 végéig lehet lehívni. A Válasz Online kiemeli, hogy Magyarországnak mindezidáig csak csak 920 millió eurót sikerült megszereznie a 10 milliárdból, és a jelenlegi állás szerint többhöz nem is férhet hozzá.

A „magyar pénz” nagy részét az úgynevezett szupermérföldkövek blokkolják. Ezen feltételek teljesítése kellene ahhoz, hogy a Bizottság az RRF-ből elkezdje finanszírozni az első reformokat. Ezek a  szupermérföldkövek egyébként jórészt megegyeznek azokkal, amelyek teljesítését  a brüsszeli intézmények egyéb jogállamisági eljárásokban is követelik. Utóbbiak közül a magyar kormány tavaly egész évben csak négyet teljesített.

A magyar kormány ezért attól tart, hogy 2026 végéig akkor sem tudná lehívni az RFF-pénzeket, ha időközben a szupermérföldkövek ügye meg is oldódna. Ugyanakkor a magyar költségvetésnek égető szüksége lenne ezekre a forrásokra.

A lap ugyanis megjegyzi, hogy a magyar költségvetés tavalyi hiánya 4600 milliárd forint (kb. 11,7 milliárd euró) volt, miközben a teljes magyar RRF-keret jelenlegi árfolyamon megközelíti a 4000 milliárd forintot (kb. 10,1 milliárd euró).

Szerencsés lengyelek

A másik állam, amely a közelmúltig nem fért hozzá az RFF-pénzekhez, az a Lengyelország volt, melynek az RFF-pénzeit a Bizottság csütörtökön szabadította fel. Varsó így mostantól hozzáfér 25 milliárd euró támogatáshoz és 34,5 milliárd euró hitelhez. Míg a magyar pénzeket 27 szupermérföldkő blokkolja, addig a lengyeleknél csak kettőről volt szó.

A Válasz Online szerint a magyar kormány esetében eddig sokkal szigorúbb volt a Bizottság. Míg a lengyelek esetében elegendőek voltak a reformok megvalósítására tett ígéretek, addig magyar részről csak azt értékelték teljesített feltételként, amiről nem csupán ígéret, kezdeményezés, elköteleződés volt, de születtek hatályos jogszabályok, valamint olyan is előfordult, hogy ezen felül a Bizottság látni akarta az új szabályok gyakorlati működését is.

A lengyel ügyben mutatott bizottsági nagyvonalúság budapesti értékelés szerint azt bizonyítja, hogy az EU-s szankciók nem a magyar jogrend hiányosságain alapulnak, hanem politikai támadások. Ezért vannak olyan tagállamok, melyek attól tartanak, hogy Orbán ez alapján arra jut: ezentúl is zsarolásokkal, vétók lebegtetésével kell küzdenie a pénzekért.

Másrészt a Válasz Online a Bizottság környékéről úgy értesült, hogy a lengyel esetben a brüsszeli testület következetesen járt el, a magyarokkal szemben pedig azért nagyobb a szigor, mert a magyar vezetésnek elég rossz a hitelességi mutatója: többször sem azt tették, amit megígértek.

Más brüsszeli vélemények szerint a magyarok is kaptak decemberben a jóindulatból, amikor az igazságügyi reform egyes elemeit elfogadták, mielőtt látták volna az új szabályok gyakorlati átültetését. Olyan brüsszeli véleményeket is idéz a lap, melyek szerint a Bizottság jól használta a korbács és kenyér taktikáját a két országgal szemben. Ezek értékelése szerint hatott Orbánra a büntetés, és most először fordul elő, hogy törvénymódosításokra, reformokra lehet kényszeríteni a magyar kormányt.

A portál információi szerint a Bizottság fenn kívánja tartani a szigort, az eddigi politikát a Leyen-kabinet sikeresnek értékeli, a magyar kormány látványos tettek hiányában egyelőre nem juthat további forrásokhoz.

Mások is hosszabbítanának

Állítólag többek között az RRF-program meghosszabbítása volt a magyarok egyik kérése, amikor a brüsszeli magyar diplomaták az év elején arról alkudoztak, hogy a február 1-i csúcson Orbán Viktor megszavazza-e az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást. Erről hamar kiderült, hogy a magyar kormány nincs alkupozícióban, és a magyar kormányfő bármilyen engedmény elérése nélkül rábólintott az Ukrajnának szánt pénzekre.

Mindettől függetlenül nem került le a napirendről az RRF meghosszabbításának ötlete, mivel azt több ország is üdvözölné: az országok, amelyek sok pénzt hívhatnak le a programból, a hosszabbításban érdekeltek (déliek és keletiek), a nettó befizetők – leginkább a németek – azonban hallani sem akarnak a hosszabbításról.

A Válasz Online úgy tudja, hogy az RFF meghosszabbítására a magyar kormány azt a megoldást szorgalmazza, hogy a Bizottság 2026-ig felveszi az RFF-re szánt hiteleket, a pénzt az Európai Központi Bank számláján pihenteti, majd azt még 2027-ben és 2028-ban is továbbadja az RRF-program keretében a tagállamoknak. A Bizottság részéről viszont nem szívesen vállalnák a felelősséget azért, hogy ők tippeljék meg, mennyi pénzre lehet szükség 2027 és 2028 folyamán.

A vita a júliusban kezdődő magyar tanácsi elnökség idején dőlhet csak el, mert az EP-választások előtt ilyen horderejű döntést már nem hoznak – teszi hozzá brüsszeli forrásaira hivatkozva a lap.

Európai Bizottság

Európai Unió

Magyarország

Orbán Viktor

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak