Napunk

A magyar közélet új ellensége: a határon túli magyarok

Demeter Szilárd és Csák János. Fotó - MTI
Demeter Szilárd és Csák János. Fotó – MTI

Nem kell és nem lehet Demeter Szilárdtól mint erdélyitől elhatárolódni. Vidnyánszky Attilától mint kárpátaljaitól. De el lehet tőlük mint kulturális megbízottól, intézményvezetőtől, alkotótól, kutatótól és politikai végrehajtótól. Vélemény.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Új fejezethez érkezett a magyar–magyar viszony a magyarországi kegyelembotránnyal és Demeter Szilárd újabb kinevezésével. Mindkét esetben kisebbségi (erdélyi magyar) ember áll a széleskörű társadalmi vitát kiváltó ügyek hátterében. A Novák-bukás nyilván nagyságrendekkel nagyobb, jelentősebb ügy, mint Demeter rendíthetetlen menetelése a hatalmi létrán. De mindkét történet a kisebbségi magyarok negatív megítélését hozza magával. Noha erdélyiek az érintettek, a kritikák zöme a teljes határon túli közösséget érintik. Minden határon túli magyarról mint „migránsról”, „betolakodóról” beszél az, aki elutasítóan vagy megbélyegzően beszél.

Változik a határon túliak megítélése

Jelentős változás, hogy míg az elmúlt évtizedekben volt egy, a határon túliak elmarasztalásával szemben kritikus, ellenálló réteg (jellemzően a kormányoldalon), addig mára ez a fajta szolidaritásközösség elcsendesült, kevésbé hallható. Több oka is lehet ennek az elcsendesülésnek. Az egyik az, hogy a határon túliak iránti szimpátia az esetek többségében nem jelentett tényleges, konkrét közösségi, kulturális közelséget. Nem azért szimpatizált, szolidarizált a határon túliakkal a politikai alapon támogatók zöme, mert konkrét, valós kapcsolatai lettek volna. Épp ellenkezőleg: osztozott a valóságidegen, mitikus Erdély-, Felvidék-, Vajdaság- vagy Kárpátalja-képeken. Rosszabb esetben átvette azt a kormányzati retorikát, mely szerint a kisebbségben élő magyarok a „mieink”, a feltétel nélkül, nagy számban, hálából ránk szavazók köre.

A legutóbbi választások óta a jelenlegi magyar kormány átcsoportosította, több esetben csökkentette a határon túli magyar szervezeteknek folyósított támogatást. Már nem folyik olyan intenzív kampány a határon túli közösségekben, mint eddig. Nincs akkora tétje, hogy az érintettek politikai szimpátiáját elnyerték. Akiét lehetett, azt már elnyerték, a többiek jelentéktelen, politikailag nem hasznosítható csoportnak tűnnek.

Ráadásul

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Határon túli magyarok

Nemzetpolitika

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak