Napunk

Steampunk Barbie a viktoriánus Londonból megmutatja, mi elcseszett a világunkban (Szegény párák, filmajánló)

Emma Stone, Poor Things, 2023. Forrás - Jorgósz Lánthimosz/Searchlight Pictures
Emma Stone, Poor Things, 2023. Forrás – Jorgósz Lánthimosz/Searchlight Pictures

A görög származású Jórgosz Lánthimosz rendező legújabb filmje, a Szegény párák egy morbid, nyers és minden jelenetében abszurd, kicsit coming-of-age, kicsit road-movie alkotás, amelyben Emma Stone-nak és Mark Ruffalónak is sikerül levetkőznie magáról a könnyed, szórakoztató mozik színésze címkét.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Jelentősen meg kell erőltetnem magam, ha nem akarok kizárólag szuperlatívuszokban beszélni Jórgosz Lánthimosz legújabb alkotásáról. A görög rendező Szegény párák (Poor Things) című filmje, amely már több tucat elismerést zsebelt be különféle díjak formájában, 11 kategóriában esélyes az idei Oscar-díjra. Ha vetünk egy pillantást arra, hogy mely kategóriákban jelölt a film, máris kapunk egy nem túl konkrét, de átfogó képet arról, hogy mi az, amiben rendkívülit tud nyújtani Alasdair Gray skót író azonos című regényének adaptációja.

A történet szerint a viktoriánus kori Londonban járunk, ahol egy fiatal orvostanhallgató, Max McCandles (Ramy Youssef), tanára, egy különc sebész, Godwin Baxter (Willen Dafoe) mellé szegődik, hogy az asszisztense legyen. McCandles beleszeret Baxter lányába, Bella (Emma Stone) azonban a kezdeti lelkesedés után meglép egy Duncan Wedderburn nevű, meglehetősen unszimpatikus ügyvéddel, és kezdetét veszi Bella Baxter kalandja, amely során nemcsak a világot, de saját magát is felfedezi. Úgy tűnhet, semmi rendkívüli nincs ebben a történetben, igaz?

A különc egy rendkívül visszafogott jelző, amit Godwin Baxter karakterére aggathatunk. A sebészben már ránézésre sincs semmi átlagos, az arca teljesen eldeformálódott, ami annak köszönhető, hogy gyerekkorában az apja különféle kísérleteket végzett rajta. A megjelenése ellenére Baxter valójában egy gyengéd, szerethető karakter, a tudomány iránti rajongást és a tudományos kíváncsiságot azonban halmozottan örökölte az apjától.

Ennek legszembetűnőbb bizonyítéka, hogy otthonában a legelképzelhetetlenebb keresztezésekből „született“ állatok rohangálnak fel-alá (személyes kedvencem a kutyafejű csirke), a különös teremtmények között pedig bizonytalan lépésekkel ott csetlik-botlik Baxter fő műve, Bella.

Bella Baxter első pillantásra egy gyönyörű, fiatal nő, de elég csak megmozdulnia vagy kinyitnia a száját, máris kiderül, hogy valami nincs rendben. Úgy viselkedik, mint egy gyerek, aki épp hogy megáll a lábán, és a szókincse sem túlzottan bő, így sajátos módon fejezi ki magát. A fiatal asszisztens, Max McCandles a furcsaságai ellenére beleszeret Bellába, aki a maga módján viszonozza is az érzéseit, de belép a képbe Duncan Wedderburn.

Az ügyvéd meg akarja szerezni magának Bellát, szemrebbenés nélkül visszaél vele, hogy a lány képtelen felmérni és kiértékelni a helyzetet. Bella követeli Baxtertől, hogy engedje világgá menni Wadderburnnel, Godwin Baxter pedig, akit Bella egyszerűen Godnak hív (God, azaz Isten, aki megteremtette Bellát), nehéz szívvel ugyan, de elengedi a lányt.

A steampunk Barbie színre lép

Szegény párák lényegében a Barbie viktoriánus kori, steampunk kiadása, megfűszerezve egy kis Frankenstein-parafrázissal. Kicsoda valójában Bella?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Film

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak