Zuzana Čaputová: Az olyan szavak, mint az empátia, az emberség és az együttérzés a magas politikában is helytállóak

Az Alkotmánybíróság döntését a fékek és ellensúlyok működéseként értelmezi Zuzana Čaputová, aki akkor adott interjút a Denník N-nek, amikor a nyilvánosság értesült arról, hogy a Büntető törvénykönyv módosítását hatályon kívül helyezte a taláros testület.

A beszélgetés kezdetekor még nem ismertük a döntés részleteit, amely alapján a Különleges Ügyészség márciusban megszűnik, de a bűncselekmények elévülése és a kiszabható büntetések csökkentéséről még tárgyalni fog az Alkotmánybíróság.

„Nagyon jó hír, hogy Szlovákiában működik a demokrácia, hogy működik a fékek és ellensúlyok rendszere a bírói hatalom formájában. Nagyon örülök a hírnek, mely szerint a törvény bizonyos részeinek hatályossága fel van függesztve, hiszen pontosan tudom, miért támadtam meg a törvényt az ellenzékkel együtt, akik saját beadványt nyújtottak be” – reagált Zuzana Čaputová államfő a hírre, mely szerint az Alkotmánybíróság felfüggesztette a Büntető törvénykönyv módosításának bizonyos paragrafusait.

Az államfő emlékeztetett, hogy igyekezett elmagyarázni a nyilvánosságnak, hogy azért kellett aláírnia a jogszabályt, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálhassa azt. „Ez a hír azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság döntése a törvénytárban is megjelenhet 15 napon belül. Remélem, elkerüljük az Alkotmánybíróság döntésének ignorálását” – utalt az államfő arra, hogy a testület döntésének meg kell jelennie a törvénytárban, ezért pedig az igazságügyi minisztérium felel.

A Smer–Hlas–SNS kormánykoalíció még február elején nyomta át a törvényt. Előbb Robert Fico kormányfő, jelenleg pedig Peter Pellegrini, a parlament elnöke akadályozza a jogszabály megjelenését a törvénytárban. Ráadásul ebben Boris Susko igazságügyminiszter is partner, aki példátlan módon szintén kifogásokat keres – helyesírási, stilisztikai hibák javítása címén – a jogszabály megjelentetésénél.

Az államfő nem feltételezi, hogy az Alkotmánybíróság döntését is képes lenne ignorálni a kormánykoalíció. Emlékeztetett, nem egy esetben az általa aláírt törvények még aznap, illetve két napon belül megjelentek a törvénytárban. A kormánykoalíció igyekszik kihasználni a maximális határidőt a törvény megjelentetésével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság döntését 15 napon belül kell megjelentetnie a tárcának. Ha betartják a határidőt, akkor a törvény nem emelkedik jogerőre. Ez pedig azt is jelentené, hogy a jogszabály bizonyos részeinél nem merülnének fel értelmezési és alkalmazási kétségek vagy viták.

„Rendkívüli helyzetben vagyunk, hiszen nemcsak az ötéves mandátumom, de korábbi jogászi tevékenységem során sem emlékszem ilyen obstrukcióra és módszerekre, ahol most tartunk. És nemcsak a Büntető törvénykönyv módosításáról, hanem további folyamatban levő törvénymódosításokról is szó van. Úgy vélem, ezek nem az egyes minisztériumokban vannak előkészítve és kidolgozva, hiszen ott többéves szakmai tapasztalattal bíró szakemberek vannak, akikkel munkakapcsolatban vagyunk. Ezek a törvények viszont gyorsan íródtak, ignorálják az uniós jogszabályokat és a nemzetközi egyezményeket, melyeket be kell tartanunk” – figyelmeztetett az államfő, aki részleteket nem akart elárulni több tervezett módosítással kapcsolatban, mert abban bízik, hogy ezeket még megváltoztatják. Ellenkező esetben viszont sérülhetnek a polgárok alkotmányos jogai.

„Jelezni szeretném, hogy formailag és tartalmilag sem találkoztam még ilyen hozzáállással a jogalkotást illetően, amilyennel most” – jelentette ki az államfő.

Zuzana Čaputová beszélt arról is, hogy hogyan indokolta a Büntető törvénykönyvvel kapcsolatos beadványát. Fontosnak tartotta felhívni az Alkotmánybíróság figyelmét arra, hogy nemcsak gyorsított eljárásban nyomta át a kormánykoalíció a Büntető törvénykönyv módosítását, hanem még a parlamenti vitát is korlátozták. Leszögezte, hogy a képviselők közötti parlamenti vita nem pótolja a szakmai vitát és a tárcaközi egyeztetést.

Az államfő arra is kitért, hogy konkrét személyeknek kedvez a módosítás, mellyel az érintettek önkényesen amnesztiát hirdetnek saját maguknak. „A kormánykoalíció módosíthatja a törvényeket, olyan módosításokat is elfogadhat, amelyekkel nem értünk egyet, de akkor is be kell tartaniuk a törvényalkotás standardjait, az alkotmányosság standardjait, ellenkező esetben csak eljátsszuk, hogy demokráciában élünk” – utalt az államfő arra, hogy bizonyos módosításokat később is elfogadhat a kormánykoalíció.

Nincs terv, 900 milliót bukhatunk

A törvénymódosítások miatt az Európai Bizottság leállította a Helyreállítási Alapból folyósítandó negyedik, mintegy 900 millió euró kifizetéséhez szükséges kérelmek ellenőrzését. Zuzana Čaputová elmondta, hogy találkozott Peter Kmec kormányalelnökkel a kifizetéssel kapcsolatban, aki tájékoztatta őt az aktuális helyzetről, de egyelőre nem állt elő végleges javaslattal azzal kapcsolatban, hogy hogyan jusson hozzá Szlovákia ezekhez a pénzekhez.

Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásának, illetve az orosz–ukrán háború kitörésének évfordulói, valamint a választások eredménye is azt mutatja, mintha a társadalom érdektelenné válna az ilyen tragédiák és események iránt. Az államfő szerint tágabb elemzést igényelne ez a jelenség, mely számos országban megfigyelhető. Úgy véli, ebben szerepet játszik a közösségi média, melynek algoritmusai gyűlöletet keltenek és az emberek legalapvetőbb érzelmeire hatnak. Az államfő szerint olyan időszakot élünk, amikor a társadalom rendkívül polarizált és töredezett, ezek tovább mélyítik a társadalmon belüli árkokat, ráadásul az emberek egyre inkább félnek egymástól.

„Természetes, hogy a társadalomban különböznek az álláspontok és a vélemények, de nagyon veszélyes a társadalomra nézve, ha szétesik a közösség összetartása, ez a jelenség pedig nemcsak Szlovákiában figyelhető meg, hanem más nyugati demokráciákban is” – mondta az államfő hozzátéve, hogy ebben szerepet játszottak az utóbbi időszak válságai is, még akkor is, ha paradox módon gazdaságilag nem állunk annyira rosszul. Ugyanakkor a különböző válságok egymás ellen fordítják az embereket és elmélyítik bennük a félelem érzését.

„Az emberek hajlamosak elhinni számos valótlanságot és butaságot, és elegendő saját valótlan történetük van, melyek a számukra megfelelő narratívát kínálják. Nem beszélve arról, hogy a populisták és autokraták ezt a félelemérzést használják fel, gyors és irreális megoldásokat kínálnak, magabiztosságot színlelnek, ellenségképet gyártanak a társadalom számára, és gyűlöletet irányítanak felé. Csak hogy ez nem működik” – mondta az államfő hozzátéve, hogy ez veszélyes önmagukra és a társadalomra nézve is, és egyszer ellenük fordulhat.

Hová lett az emberség?

Zuzana Čaputová kitért arra is, hogy az újságírógyilkosság, az újságírókkal szembeni támadások vagy az orosz–ukrán háború kapcsán megfigyelhető minősíthetetlen megszólalások arra utalnak, mintha megfeledkeznénk az emberségről, az áldozatokról.

Robert Fico Ukrajnával kapcsolatos kijelentései, melyek szerint például az orosz–ukrán háborút 2014-ben az ukrán neonácik kirohanásai indították el, vagy hogy a szankciók nem működnek, sokkolták az államfőt. „Ha már nem akarja segíteni az ukránokat fegyverekkel, akkor legalább ne ártsunk nekik. Leegyszerűsítve, oda kell menni, nem Ungvárba, hanem távolabb, látni kell és át kell élni, mi zajlik Ukrajnában” – mondta az államfő hozzátéve, hogy két alkalommal járt a háború sújtotta országban, és a legerősebb élményei közé tartoznak ezek a látogatások.

Zuzana Čaputová figyelmeztetett, hogy újabban a kormányfő nagyon rossz fényben tünteti fel és megkérdőjelezi a legfőbb partnereinket és szövetségeseinket, az Európai Uniót. „Rosszabb hangnemben beszél az unióról, melynek mi is a tagjai vagyunk, a Nyugatról, melyhez mi is tartozunk, mint arról az országról, amely az ellenségei közé sorolt bennünket” – mondta az államfő hozzátéve, hogy a V4-es és a franciaországi találkozók kapcsán úgy érzi, Robert Fico valódi félelmet érez.

Az államfő szerint Robert Ficóra pozitív hatással lehet, ha többet kommunikál a nyugati vezetőkkel, akik valóban megbízható információk alapján döntenek. „Nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig védekezik, ezért támogatja őket a Nyugat” – mondta Zuzana Čaputová.

Az államfő az érzelmekkel való veszélyes játéknak nevezte Robert Fico vasárnapi posztját is, melyben azt állította, hogy a kormányfői poszt árán is megakadályozza, hogy szlovák katonákat küldjenek Ukrajnába harcolni. Čaputová szerint az emberekben félelmet keltet ez az abszolút alaptalan állítás, hiszen a kormány jóváhagyása nélkül egyetlen szlovák katona sem mehet harcolni más országba. Hangsúlyozta, hogy erről a lehetőségről csak elméletben vitáztak az uniós vezetők. „Ismerjük a végeredményt, sem az EU, sem pedig a NATO nem küld katonákat Ukrajnába” – szögezte le az államfő.

Zuzana Čaputová szerint a külföldi partnereink érzékelik, hogy a kormányfő egy bizonyos retorikát alkalmaz itthon, miközben nem akadályozza az ukránoknak szánt támogatásokat. Čaputová szerint az egyes országok vezetői valószínűleg kommunikálnak erről a kettősségről Ficóval, és magyarázatot is kérnek rá, ugyanakkor az államfő abban bízik, hogy a szövetségeseink kétségbe vonása egyszeri alkalom volt, ellenkező esetben ez rendkívül rossz fényben tüntetné fel az országot.

Megerősítette, hogy bizonyos folyamatok Ukrajna támogatásával kapcsolatban, továbbra is zajlanak. Elismerte, hogy békeszerető emberként neki is végig kellett gondolnia, hogy mit is jelent az, hogy fegyvereket küldünk Ukrajnának. „Át kellett lépnem azt a horizontot, hogy fegyvereket küldünk valakinek, hiszen tudjuk, mire valók a fegyverek, de tudatosítottam, mi abban segítünk, hogy védekezni tudjanak, bárcsak ne lenne már erre szükség, és bárcsak volna lehetőség igazságos és stabil békekötésre. Mindannyian békét szeretnénk, de nem egy olyan illúziót, mely Oroszországot erősíti meg” – szögezte le a köztársasági elnök.

Pellegrini megváltozott

A közelgő államfőválasztásról szólva nem akart találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy Ivan Korčok megfordíthatja-e a közvélemény-kutató ügynökségeknek a második fordulóra vonatkozó előrejelzését, de nagyon fontosnak tartja, hogy a polgárok menjenek el szavazni.

Arra a kérdésre, hogy veszélybe kerül-e a demokrácia, ha Peter Pellegrini nyerné meg az államfőválasztást, Zuzana Čaputová azt mondta, hogy az államfői mandátumot szabadon és függetlenül töltötte be, nem volt lekötelezve senkinek, csak a lelkiismeretére, az alkotmányosságra figyelt és szolgálatként fogta fel a mandátumát.

„Természetes, hogy van egyfajta feszültség az államfő és a törvényhozói hatalom között, mert például egy jogalkotási folyamat során számos szervezet fordulhat az államfőhöz, akik olyan hiányosságokra hívják fel a figyelmét, melyeket a beterjesztő vagy a képviselők nem vettek észre. Ezért minden egyes szónak jelentősége van a választási kampányban. Óriási felelősséget jelent, hogy milyen útra lépnek az államfőjelöltek. Nekem hatalmas szabadságot adott, hogy nem kellett azon gondolkodnom, ha kaptam egy kényes kérdést, hogy mit mondtam a kampányban, mert akkor is a belső meggyőződésem alapján nyilatkoztam. Szlovákiának erre a szabadságra és függetlenségre van szüksége az államfői székben” – mondta Zuzana Čaputová.

A közelgő államfőválasztás margójára megjegyezte, egyre gyakrabban fordul elő, hogy a politikusok elutasítják a nyilvános vitákat. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a demokrácia szempontjából egyáltalán nem hasznos az a gyakorlat, hogy az egyes jelöltek videóüzenetekben szólnak a választóikhoz, hiszen önmaguknak nem tesznek fel nehéz kérdéseket. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy a jelölteknek legyen bátorsága szembesülni, konfrontálódni, mert erre a kompetenciára később szüksége lesz a megválasztott elnöknek.

Peter Pellegrini kapcsán Zuzana Čaputová azt mondta, amikor Peter Pellegrini kormányfő volt, korrekt volt a kapcsolatuk. Akkor egyre inkább eltávolodni látszott a Smertől, végül pedig saját pártot alapított. „Nyilván már másképpen látja a dolgokat, ha hajlandó volt kormányt alakítani velük” – mondta az államfő.

Lehet tényszerűen kommunikálni

„A fegyelem és a tisztesség nem alternatívák. Határozottnak lenni nem azt jelenti, hogy durvák és közönségesek vagyunk. Lehet udvariasan, tényszerűen kommunikálni, lehet egy adott törvényt kritizálni, és lehet konkrét, következetes lépéseket tenni, amit nem kell agresszív nyelvezetbe csomagolni. Nem kell személyes támadásokat intézni az ellen, aki így cselekszik” – reagált az államfő arra a felvetésre, hogy egyre durvább szótárat használnak például a politikusok is.

„A kormányok négyévente változnak, ez egy átmeneti elem. A társadalom valami egészen más. Ha összetartó, akkor megfelelően tud reagálni a kormányok vagy képviselőik túlkapásaira. És akkor összetartó, ha nem adjuk fel a tisztességért és az elfogadásért folytatott, néha rendkívül nehéz küzdelmet. Nem kell egyetértenünk egymással. Tudom, hogy ez most rendkívül nehéz, de mégis úgy gondolom, hogy ennek nagyon mélyen van értelme.”

Alkotmányt sérthet a koalíció

Zuzana Čaputová ismét leszögezte, ha a kormánykoalíció megpróbálja elvenni az államfőtől az SIS igazgatójának kinevezésére vonatkozó kompetenciát, az alkotmányellenes, és ezt a lépést megtámadja az Alkotmánybíróságon. Emlékeztetett, hogy a kormánykoalíciónak négy hónapra volt szüksége, hogy jelöltet állítson az SIS igazgatói posztjára, de egy héttel azután, hogy az államfő hivatalát tájékoztatták a jelölt személyéről, a kormány máris elfogadta azt a határozatot, mellyel megkerülnék a köztársasági elnököt ebben a kérdésben.

„Ezzel elérik, hogy az SIS élére beültessék a saját jelöltjüket, az új államfő pedig kinevezheti ezt vagy egy másik jelöltet” – mondta Zuzana Čaputová hozzátéve, hogy Pavol Gašpar személyével kapcsolatban vannak kétségei.

Nem a politikára

Az államfőnek néhány hónap múlva lejár a mandátuma, egyelőre nem árulta el, milyen területen kíván tovább tevékenykedni, jelenleg azonban nem tudja elképzelni, hogy politizáljon. Többször megismételte, hogy mandátuma lejártát követően először pihenni szeretne.

„Szeretném, ha a mandátumom gyakorlásának tapasztalata, a rólam szóló tapasztalatok nyomot hagytak volna, azt közvetítve, hogy lehetséges a nyugodt, érdemi és tisztességes politizálás. Sőt, eddig a legnagyobb a bizalom, még ha nem is dönt rekordokat. A bizalmatlanság korszakában ez értékes. A cselekvés ezen módja eredendően szabad és független, az Alkotmány védelmére törekszik, ami számomra mint ügyvédnek fontos az Alkotmánybírósághoz benyújtott számos beadványomban. Az olyan szavak, mint az empátia, az emberség és az együttérzés a magas politikában is helytállóak, mert ez az emberek szolgálata és az emberekért való munka” – válaszolta arra a kérdésre, hogyan emlékezzenek rá az emberek.