Napunk

Ivan Krastev: A demokráciák nagy problémája, hogy minden választás rendszerváltásnak tűnik (interjú)

Robert Fico és Ursula von der Leyen találkozása a szlovák parlamenti választások után. Fotó - EB
Robert Fico és Ursula von der Leyen találkozása a szlovák parlamenti választások után. Fotó – EB

Mivel Vlagyimir Putyin arra fogadott, hogy tovább csökken a nyugati demokráciák szándéka, hogy támogassák Ukrajnát, sok múlik az idei jelentős választásokon, a júniusi EP-választásoktól a novemberi amerikai elnökválasztásig. Míg a tágabb globális erők is számítanak, a politikai vezetés az a változó, amelyet figyelni kell, mondja Ivan Krastev. A politológust a világban átalakuló erőviszonyokról, benne a demokrácia és a szélsőjobb helyéről Sławomir Sierakowski lengyel publicista, szociológus kérdezte.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Az ukrajnai háború harmadik évébe lépve ma már kevesen hiszik, hogy Oroszország legyőzhető. Milyen sors vár Ukrajnára?

Szerintem a kérdése túl komor. Az elmúlt két év eseményei egyértelmű stratégiai kudarcot jelentenek Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. Amikor elindította „különleges hadműveletét”, azt feltételezte, hogy Ukrajna három napon belül elesik. Mindazonáltal Putyinnak sikerült meggyőznie az oroszok többségét, hogy végtelen háborúban állnak a Nyugattal, amelyet nem Oroszország kezdett.

Miért fontos ez?

Ez azt jelenti, hogy Oroszországban senki sem hibáztatja Putyint a veszteségért, pedig nem érte el a célját. Azzal együtt, hogy sikerült az oroszok mindennapi életében normalizálni a háborút – az életszínvonal nem csökken (legalábbis gazdaságilag) –, ez lehetővé teszi számára, hogy hosszú játékot játsszon.

Putyin úgy véli, hogy az idő az ő oldalán áll. Mivel a nyugati támogatás Ukrajnának gyengülni fog, az ukránok pedig kimerülnek, Oroszországnak nem kell újra támadásba lendülnie. Ez azért számít, mert ha egy újabb nagy offenzíva során még több orosz halna meg, az már gondot okozhatna neki. Szóval vár, közben tönkreteszi az ukrán infrastruktúrát.

Egy másik dolog, ami a javára szól – amelyet az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) közvélemény-kutatási adatai is megerősítenek –, hogy a legtöbb nem nyugati országban élő ember (Dél-Korea kivételével) úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok (valamint a Nyugat) és Oroszország közötti proxy háborúnak lehet szemtanúja. Ez azt jelenti, hogy az orosz háborús narratívát a világ számos helyén elfogadták, köztük olyan fontos új középhatalmakban, mint Brazília, India és Kína. Ilyen szempontból Oroszország nem olyan elszigetelt, mint azt sokan hinni szeretnék.

Miért változott meg ilyen mértékben a hozzáállás Ukrajna katonai kilátásaihoz?

Ukrajna jelenlegi gyengesége mindenekelőtt a nyugati (pénzügyi és fegyverzeti) támogatás csökkenésének tudható be. Azonban demográfiai probléma is van Ukrajnában. Az ukrán katonák átlagéletkorát jelenleg 43 év körülire becsülik. Ez az oka annak, hogy Ukrajna most megváltoztatja, miképp áll hozzá a védelmi háború folytatásához. Nagy valószínűséggel az ukránok meg tudják majd védeni pozícióikat, de többet nem fognak elérni.

Másik dolog a béketárgyalások kérdése. Kétlem, hogy Putyin bármiféle tárgyalást folytatna az amerikai választások előtt, bár jelezheti, hogy Oroszország kész tárgyalni, hogy még tovább gyengítse a nyugati támogatást Ukrajnának. A nyugatiaknak azon vágyából, hogy a háború véget érjen, az következik, hogy nem fogják objektíven értékelni ezt a taktikát. Néha az a benyomásom, hogy Ukrajna vezetői alábecsülik azokat a nehézségeket, amelyekkel az Egyesült Államok és az európaiak is szembesülnek a pénz és a fegyverek biztosítása terén.

Mindenesetre a júniusi EP- és a novemberi amerikai választások eredménye döntő jelentőségű lesz abban a tekintetben, hogy Ukrajna mit érhet majd el a továbbiakban. De az ukrán belpolitikai helyzet is számít. Egyre nő a feszültség azok közt, akik a frontvonalon vannak, és azok közt, akik máshol az országban. A különböző csoportok különböző szereplőket hibáztatnak a jelenlegi helyzetért, ami azt sugallja, hogy Ukrajna következő nagy kihívása a politikai egység fenntartása lesz.

Putyin a nemzethez szól. Fotó – TASR/AP

Mi Putyin általános célja? Még mindig abban reménykedik, hogy meghódítja egész Ukrajnát, vagy pusztán a már meglévő területeket szeretné birtokában tartani? Eszembe jut, amit Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó mondott: Ukrajna nélkül nincs orosz birodalom.

A terv a következő logikát tükrözi: „Az, amit akarsz, attól függ, hogy mit tudsz elérni.” Az orosz vezetők valószínűleg többféle forgatókönyvet fontolgatnak. Ha lehetőséget látnak olyan helyek megszerzésére, mint Odessza vagy Mikolajiv – Ukrajna és a nyugati országok nyilvánvaló gyengeségei miatt –, megteszik. De ami Nyugat-Ukrajna meghódítását illeti,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Orosz–ukrán háború

Oroszország

Ukrajna

Vlagyimir Putyin

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak