Napunk

Utolsóként a magyar parlament is ratifikálta a svéd NATO-csatlakozást. A szakértő szerint nem a Gripenek miatt engedtek Orbánék

Ulf Kristersson és Orbán Viktor a pénteki budapesti sajtótájékoztatón. Fotó - MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Ulf Kristersson és Orbán Viktor a pénteki budapesti sajtótájékoztatón. Fotó – MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Az Országgyűlés 188 igen, 6 nem vokssal megszavazta a svéd NATO-csatlakozást. A Mi Hazánk frakciója szavazott nemmel.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Több mint másfél év huzavona után a magyar parlament is ratifikálta – a tagországok között utolsóként – Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Az erről szóló javaslatot még 2022. július 14-én nyújtotta be a magyar kormány a parlamentnek, hogy aztán a legkülönbözőbb indokokkal halogassák a szavazás napirendre vételét.

A kormány eleinte „társadalmi egyeztetésre” hivatkozott, majd 2023 elején arra, hogy bár a miniszterelnökkel együtt támogatják a svéd és a finn csatlakozást, a Fidesz-frakció „rendkívül megosztott” a kérdésben. Állítólag sok képviselő nehezményezte, hogy „ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot”, mint ahogy akkoriban Kocsis Máté frakcióvezető fogalmazott.

A magyar kormány még delegációt is küldött Finnországba és Svédországba, ami azonban nem támasztott semmilyen feltételt a két ország vezetésével szemben, sőt a tagjai elégedettek voltak és támogatták mindkét ország NATO-csatlakozását.

A két ország csatlakozását Magyarországon kívül Törökország sem támogatta. A két ország között egyértelmű volt a koordináció, ami azon is látszott, hogy Finnország csatlakozását összehangoltan hagyta jóvá a magyar és a török parlament 2023 márciusának végén.

2023 első félévében Svédország látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és mivel Magyarország arra hivatkozva gátolta a svédek NATO-csatlakozását, hogy azok igazságtalanul bírálták Magyarországot és a magyar jogállamiság helyzetét – ami miatt az EU visszatartotta az uniós forrásokat és egy részét máig visszatartja – egyértelműnek tűnt, hogy Magyarország ezzel is az uniós források ügyében próbál nyomást gyakorolni.

Pofon lett a törököknek tett szívességből

Azonban ha csak ez lett volna az ok, akkor Finnország csatlakozásának ratifikálását is el lehetett volna húzni – mondja a Napunknak Bartha Dániel külpolitikai szakértő, a budapesti Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) független agytröszt elnök-igazgatója.

Bartha szerint a svéd csatlakozás ratifikálásának halogatása elsősorban a törököknek tett szívesség volt, és másodsorban volt

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyarország

NATO

Orbán Viktor

Svédország

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak