Napunk

Miután jelentettem a munkahelyi diszkriminációt és a zaklatást, a cégem elfordult tőlem. Miért higgyek abban, hogy érdemes kiállni magamért?

Illusztráció – F. S. és Midjourney
Illusztráció – F. S. és Midjourney

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Nem tudok megbirkózni azzal a tudattal, hogy a munkáltatóm elárult. 14 évig dolgoztam ennél a  cégnél, és mindig elváráson felül teljesítettem. Folyamatosan fejlesztettem magam, tanultam. A cég társadalmi felelősségvállalással és az értékekkel hirdeti magát. 

Amikor azonban munkahelyi diszkrimináció és zaklatás áldozata lettem, szóltam erről a munkáltatónak. Az ügy kivizsgálása után a felettesemet leváltották. A felettesemmel és a sleppjével azonban egy csapatban hagytak, ami természetesen a hónapokon át tartó további zaklatások és a befeketítésemre tett kísérletek miatt az önkéntes felmondásomhoz vezetett. A munkáltató ugyanis nekem, a bejelentőnek nem nyújtott semmilyen védelmet, és nem helyeztek át, hiába kértem többször is. 

Azóta semmilyen új belső pozíciót nem sikerült megkapnom, folyton elutasítottak. A cég hátat fordított nekem annak ellenére (vagy éppen amiatt?), hogy betartottam azokat az értékeket, amelyeket állítása szerint a magáénak vall. 

Hogyan békélhetnék meg ezzel? Hogyan kezdjek el újra hinni abban, hogy van értelme annak, ha kiállok magamért?

Helena, 42 éves

Martin Miler pszichológus válaszol

Kedves Helena!

Elsősorban szeretném kifejezni őszinte elismerésemet a bátorságáért, amit a munkahelyi diszkrimináció és zaklatás jelentésével bizonyított. A praxisom során inkább ennek az ellenkezőjét tapasztaltam. Az emberek gyakran „inkább” eltűrik a rossz bánásmódot és csak csendben kilépnek, minthogy megnevezzék az etikátlan vagy szakszerűtlen viselkedést. Más szóval: helyesen cselekedett.

Ugyanezt sajnos nem lehet elmondani arról a cégről, ahol dolgozott. Mert az alapján, amit ír, a cég (illetve az ott dolgozó felelős emberek) a deklarált értékek ellenére újra etikátlanul és a professzionalitást mellőzve viselkedett. Tehát teljesen érthető, hogy végül távozott. A történtek azonban mindkét irányban okoztak károkat.

Egyrészt a cég azt üzente ezzel a lépéssel az alkalmazottainak, hogy „megvannak a saját értékeink és szeretnénk, ha ezeket betartanátok, de ha nem teszitek meg, és valaki ezt jelenti nekünk, akkor elbánunk azzal a személlyel, de azzal is, aki jelentette”. Ami az esetleges whistleblowereket (bejelentőket) már előre elijeszti.

Másrészt ez önben is kérdéseket ébresztett, hogy helyesen cselekedett-e, annak értelméről és csorbát ejtett a hasonló intézményekbe és az ott dolgozó emberekbe vetett bizalmán. Ezek után nehéz lehet önnek megbízni a munkahelyi környezetben jelen lévő emberekben.

Hacsak nem történt valami nagyon negatív dolog az életünkben, úgy vagyunk felépítve, hogy megbízzunk másokban, mert evolúciós szempontból ez előnyösebb. Ha azonban egy negatív tapasztalat megingatja a bizalmat, időre van szükségünk ahhoz, hogy újra visszaszerezzük. Tehát önnek is időre lesz szüksége. Bizonyos ideig talán érzékenyebb lesz bizonyos jelekre a munkakörnyezetben. Elképzelhető, hogy gyanakvóbb lesz, mint amilyen eddig volt, nehezebb lesz számára bizalmi kapcsolatokat kialakítani a kollégákkal az új munkahelyén. Hagyjon magának elegendő időt arra, hogy újra visszaszerezze az elvesztett bizalmat.

Megértem, hogy jelenleg nehéz elhinnie, hogy annak, amit tett, van értelme. A kérdés tehát így szól: Másképp cselekedett volna, ha tudta volna előre, hogy ez lesz a vége? Vagy a történtek után is kész arra, hogy újra kiálljon magáért?

A helyes döntéseket a környezetünk nem mindig értékeli elismerően. Fontos azonban, hogy saját maga is képes legyen pozitívan értékelni a helyes döntését. Mert legyenek bár a cégnek vagy a társadalomnak valamilyen értékei, a legfontosabbak azok, amiket ön a magáénak vall. És ha nem ment szembe a saját belső értékeivel, akkor nincs ok arra, hogy kétségbe vonja tettének helyességét. Még ha egy ideig fáj is, de ön tudja a legjobban, mi a leghelyesebb önnek.

Filip Orsolya fordítása

Diszkrimináció

Emberi kapcsolatok

Munka

Pszichológia

Társadalom

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak