Zuzana Čaputová nem vétózott, az Alkotmánybírósághoz fordul a Büntető törvénykönyv ügyében

Zuzana Čaputová annak ellenére, hogy több pontban sem azonosul a Büntető törvénykönyv módosításával, aláírta a törvényt, kizárólag azért, hogy megtámadhassa azt az Alkotmánybíróságon. Az államfő felrótta a kormánykoalíciónak, hogy gyorsított eljárásban tárgyalt a Büntető törvénykönyv módosításáról, de azt is, hogy a módosító javaslaton több olyan képviselő is dolgozott, akik haszonélvezői a módosításnak.

„Rendkívüli parlamenti felszólalásomban figyelmeztettem a kormánykoalíciót a módosítás számos kockázatára, és arra is, hogy az átgondolatlan javaslat következményei csak idővel fognak kiderülni. Ilyen az erőszakos bűncselekmények elévülési ideje, de a vagyonellenes bűncselekményeket is érint. Ha csak egy pillanatra is hatályba lép a törvény, előfordulhat, hogy önök, polgárok, soha nem kaphatnak kártérítést, ha például ellopják az autójukat, kirabolják a lakásukat vagy ellopják a megtakarításukat” – mondta az államfő hozzátéve, hogy az elkövetőket pedig soha nem vonnák felelősségre.

Az államfő szerint hosszan lehetne sorolni a kormánykoalíció által átnyomott módosítás kockázatait és hiányosságait, mert nem csak a szexuális bűncselekmények elévülési idejének csökkentéséről van szó, mely már önmagában nagyon súlyos dolog. Čaputová jelezte a kormánykoalíciónak, hogy a nemi erőszak elévülését bármikor módosíthatja. Ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróságnak kell kimondania az utolsó szót. A testület pedig csak akkor dönthet a jogszabályról, ha az államfő aláírja azt, kifogásai ellenére.

Zuzana Čaputová emlékeztetett arra is, hogy Robert Ficónak köszönhetően már egy hetet veszítettek a tervezet elbírálására szánt időből, hiszen a módosítások március 15-én lépnének hatályba.

Ennek ellenére az elnöki hivatal csak a jövő héten küldi el beadványát az Alkotmánybíróságra, ezzel is időt akar adni az igazságügyi minisztériumnak, hogy a törvény megjelenhessen a törvénytárban. Ha ezt a tárca elmulasztja, Čaputová szerint a taláros testületnek akkor is módjában áll foglalkozni a beadványával.

Az államfő arra is kitért, hogy Robert Fico levélben tájékoztatta arról, hogy ha megvétózza a törvénytervezetet, akkor a nemi erőszak elévülési idejét készek módosítani, de kizárólag ezt módosítanák, a törvény más részeit nem. Zuzana Čaputová szerint ezzel megerősítette őt abban, hogy ne éljen vétójogával és a taláros testülethez forduljon.

Miért döntött az államfő úgy, hogy nem él vétójogával, hanem beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz?

Az államfő ezzel a döntéssel leszűkítette Robert Fico miniszterelnök taktikázási lehetőségeit, aki keresztül akarja vinni a törvénymódosítást, s egyúttal több időt is adott az alkotmánybíráknak a döntésre. A kormányfő elméletileg még mindig késleltetheti a törvénymódosítás törvénytárban való megjelenését az igazságügyi minisztériumon keresztül, de ez nagyon feltűnő és szokatlan lenne, hiszen korábban órák alatt megjelent a törvénymódosítás a törvénytárban.

Ha Čaputová megvétózta volna a módosítást, Fico ismét az események egyik főszereplőjévé vált volna, hiszen ő dönthette volna el, hogy a koalíció mikor töri meg a parlamentben az elnöki vétót. A határidőt a lehető legjobban kitolhatta volna a március 15-i hatálybalépésig, így csökkentve az Alkotmánybíróság döntési mozgásterét. Az Alkotmánybíróság ugyanis általában akkor vizsgálja a vitatott törvénymódosítást, ha az már megjelent a törvénytárban, amíg azonban a vétót nem törik meg, addig a törvénymódosítás nem jelenhet meg a törvénytárban.

Ugyanakkor, a vétó megtörésekor a Smer a Büntető törvénykönyv módosítása hatálybalépésének időpontját március 15-ről a törvénytárban való közzététel időpontjára is módosíthatja, ami további bonyodalmat okozna az Alkotmánybíróság számára.

Hogyan jár el az Alkotmánybíróság az indítvány benyújtását követően?

Függetlenül attól, hogy a beadvány postai úton, futárszolgálattal vagy elektronikus formában érkezik meg a kassai Alkotmánybíróságra, azt először nyilvántartásba veszik. Az elektronikus beadványok a nap 24 órájában, azaz munkaidő után is benyújthatók, de csak másnap dolgozzák fel őket.

A bírák minden regisztrált indítványt munkanapokon 19.00 órakor osztanak szét véletlenszerű kiválasztással, elektronikusan. Annak a bírónak a nevét, akinek az ügyet kiosztják, az Alkotmánybíróság közzéteszi a honlapján. A bírák ezt követően dolgoznak az előterjesztéssel. Az Alkotmánybíróság először arról dönt, hogy egyáltalán tárgyal-e a kérelemről. Ez a döntés a kérelem további eljárásra való elfogadásáról szól. Ezzel egy időben azt is mérlegelik, hogy felfüggesztik-e a vitatott törvény hatályát. Ha a bíróság felfüggeszti a törvényt, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a megtámadott törvény alkotmányellenes.

Ki az előadó bíró, és mi a szerepe?

Mindig a tizenhárom alkotmánybíró egyike. Az ő feladata a határozattervezet elkészítése, és az eljárás végén a határozat megírása. Az ő gyorsasága határozza meg azt is, hogy az Alkotmánybíróság egésze hogyan dönt.

Volt már példa arra, Robert Fico első kormányzása idején, hogy Milan Ľalík, az AB akkori alelnöke két évvel azután terjesztette a javaslatot a taláros testület elé, hogy az akkori ellenzék megtámadta az autópályák építésére vonatkozó törvényt. Utóbbi lehetővé tette, hogy az állam olyan földeken is autópályát építsen, melyek nem voltak a tulajdonában. A 2007-ben elfogadott törvényről az Alkotmánybíróság 2011 januárjában mondta ki végül, hogy alkotmányellenes. Az időközben megkezdett építkezések földterületeinek tulajdonosai számára ez már lényegtelen döntés volt.

Plénum vagy szenátus?

A beadványtól függ, hogy az AB szenátusa, mely három bíróból álló testület, vagy a teljes plénum dönt-e róla.

Az államfő a törvénymódosítás alkotmányosságát támadja meg – a törvény alkotmányellenességének kimondására nyújt be indítványt. Ilyen esetben az Alkotmánybíróság teljes, 13 tagú plénuma dönt. Jelenleg csak tizenkét alkotmánybíró van, miután Jana Laššáková tavaly szeptemberben lemondott.

A döntéseket mind a szenátusban, mind a plenáris ülésen a szavazatok többségével hozzák meg. A plenáris ülés döntése esetén tehát legalább hét szavazatra van szükség. A szavazatokat nem hozzák nyilvánosságra, de a bírák írhatnak különvéleményt.

Megtámadható-e a törvény, mielőtt megjelenik a törvénytárban?

Ez vitatott kérdés. Amíg a törvénymódosítás nem jelenik meg a törvénytárban, addig csak törvényjavaslat, nem pedig törvény. Ez akadálya lehet annak, hogy az Alkotmánybíróság döntsön róla. Ebben a legtöbb alkotmányjogász egyetért.

Egyáltalán nem szokványos a jelenlegi törvénymódosítás története, és nemcsak a gyorsított eljárás és a korlátozott parlamenti vita miatt, hanem azért is, mert Robert Fico kormányfő késleltette az aláírását, és az elfogadást követő hatodik napon küldték el Zuzana Čaputová köztársasági elnöknek aláírásra a parlamentből.

Ezzel összefüggésben az alkotmányjogászok szerint az Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzetre kivételes döntéssel reagálhat, és így felfüggesztheti a módosítás hatályát, amely nem jelenik meg a törvénytárban.

Bár a törvénymódosítás még mindig nem jelent meg a törvénytárban, ez egy olyan helyzet, amellyel az Alkotmánybíróság foglalkozhat. Ha a módosítás megjelenik, semmi sem akadályozza az Alkotmánybíróságot abban, hogy az elnöki javaslatról döntsön. Zuzana Čaputová beadványa elegendő időt ad nekik arra, hogy megismerjék érvelését. Ez kulcsfontosságú lehet abban, hogy a bíróság időben reagáljon, és ha úgy ítéli meg, felfüggessze a módosítás vitatott részeinek hatályát.

Képes lesz-e az Alkotmánybíróság március 15-ig dönteni a módosításról?

A bíróság történelméből tudjuk, hogy bizonyos esetekben gyorsan reagál, más esetekben viszont időbe telik. A döntés gyorsasága nem általánosítható. Az Alkotmánybíróság válasza alapján a fő szempont az, hogy mi forog kockán, és az ügy időbeli sürgőssége és jogi bonyolultsága. További fontos tényező a vizsgált javaslat minősége, és hogy a bírák mennyire jártasak az adott területen. Volt már példa arra, hogy az Alkotmánybíróság hat nap alatt döntött egy beadványról. Gyorsan tudtak reagálni, annak ellenére, hogy ünnepek és szabadságolások voltak, amikor nem tartanak plenáris ülést rendszeresen.

Mikor lép hatályba az Alkotmánybíróság döntése?

Az Alkotmánybíróságnak a törvénymódosítás felfüggesztéséről szóló határozatának meg kell jelennie a törvénytárban. A törvény kimondja, hogy a hatályossági állapotról szóló végzés a törvénytárban való közzétételének napjától jogerős és általánosan kötelező érvényű. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy amint a határozat írásban elkészül, a bíróság elnöke haladéktalanul továbbítja a határozatot a törvénytár szerkesztőinek kihirdetés céljából. Elméletileg lehetséges, hogy a Smer jelöltje, Boris Susko által vezetett igazságügyi minisztérium késleltetné a bírósági határozat közzétételét.

Mi történne, ha a bíróság döntése március 15-e után, a törvénymódosítás hatályba lépése után kerülne a törvénytárba annak ellenére, hogy a bírák jóval korábban elküldték azt? Formailag a módosításnak hatályba kellene lépnie, és így számos jogszabály elévülne. És ez valószínűleg így is történne.

Lucia Berdisová, a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogásza, aki a Nagyszombati Egyetemen is dolgozik, arra hívja fel a figyelmet, hogy ha az Alkotmánybíróság határozatának a törvénytárban való közzététele látszólag rosszindulatú késedelemmel történt, akkor úgy lehet tekinteni, még ha a formális felfüggesztő határozat nem is jelent meg, mintha megtörtént volna. A felfüggesztésnek ezt a szemléletét azonban a bíróságoknak, az ügyészségnek és a rendőrségnek egészében véve is tiszteletben kellene tartaniuk. „Úgyszólván mindannyiuknak össze kellene hangolódniuk, hogy ne legyen egyenlőtlenség a jogalkalmazásban, és kérdéses, hogy ez reális-e” – mondja Berdis.

Mennyire reális, hogy az Alkotmánybíróság felfüggeszti a Büntető törvénykönyv módosítását?

A gyakorlat azt mutatja, hogy a hatályosság felfüggesztése inkább rendkívüli esemény. A felfüggesztésről szóló több végzésben is azt írták a bírák, hogy ez egy komoly beavatkozás, amelyhez csak kellően indokolt esetben és kivételesen folyamodnak. Valóban rendkívüli beavatkozás a jogalkotó hatáskörébe. Felfüggesztik a hatályát, ha a jogszabály vagy annak egy részének további alkalmazása veszélyeztetheti az alapvető jogokat és szabadságokat, jelentős gazdasági károkkal fenyeget, vagy más súlyos, helyrehozhatatlan következményekkel jár.

Milyen lehetőségei vannak a kormánynak az Alkotmánybíróság akadályozására?

A kormánykoalíció legnagyobb potenciális aduja az igazságügyi minisztérium, mert ő dönt arról, hogy a jogszabály mikor jelenik meg a törvénytárban. Egy olyan törvénymódosítás, amely nem jelenik meg a törvénykönyvben, nem is lehet hatályos, azaz a gyakorlati életben nem alkalmazható. A jogalkotásról és a törvénytárról szóló törvény kimondja, hogy a módosításokat a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül ki kell hirdetni. Általában ez rövidebb idő alatt történik meg. Ha Boris Susko igazságügy-miniszter nem tartja be a 15 napos határidőt, annak elmulasztása nem jár szankciókkal.