Napunk

Gyújtogatások Udvardon: veszélyes volt az élet Érsekújvár mellett a két világháború között

Szalmakazlak 1940-ben. Illusztraciós fotó - Fortepan / Rosta László
Szalmakazlak 1940-ben. Illusztraciós fotó – Fortepan / Rosta László

Veszélyes hely lehetett a két világháború közötti Udvard: a korabeli sajtóból tájékozódva már-már úgy tűnik, az Érsekújvár melletti községben és környékén szinte egymást érték a szándékos gyújtogatások és más bűncselekmények.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

„Hét évi fegyházra ítélte el az esküdtbíróság az udvardi gyújtogatót” – olvashatjuk a Komáromi Lapok kilencvenöt évvel ezelőtti, 1929. február 19-i kiadásában. A híradás szerint a komáromi esküdtszék Kaplóczky István gyújtogatási ügyének tárgyalásával kezdte meg a téli ciklusát.

A taplós gyújtogató

A vádirat szerint Kaplóczky István még 1928. augusztus 17-én, valamikor éjjel tíz óra magasságában felgyújtotta az udvardi Papp Antal házának udvarán lévő szalmakazlat. A nyomozás során kiderült, hogy Kaplóczky nem messze a tűzesettől taplókat dörzsölt egymáshoz, majd miután azok szikrát fogtak, a kerítésen keresztül a kazalba dobta azokat.

A Komáromi Lapok tudósítása kiemelte, Kaplóczkyról állítólag már korábban elterjedt az Érsekújvár tőszomszédságában lévő községben, hogy a gyújtogatásokat, „amelyek annak előtte is voltak, mind ő okozta, s mióta Kaplóczkyt letartóztatták, mindössze egy tűz volt, noha azelőtt hetenként kétszer is volt tűz” Udvardon. Eleinte állítólag az államügyészség is negyvennyolc rendbeli gyújtogatás miatt akart vádat emelni ellene, végül azonban a férfinak csak Papp Antal szalmakazlának felgyújtásáért kellett bíróság elé állnia.

A bíróságon elhangzott vallomások egy része szerint viszont Kaplóczky „terror alatt tartotta a községet és féltek őt feljelenteni, noha a faluban már hosszabb idő óta beszélték, hogy a gyújtogatásokat ő okozza”.

A híradásból az is kiderült, hogy a nyomozás során több tűzgyújtásra használt taplót is találtak az egyébként nem dohányzó vádlott lakásán, de ő nem tudott elfogadható magyarázatot adni arra, hogy miért tartotta azokat az asztalfiókjában. Első fokon végül a komáromi esküdtszék hét év fegyházbüntetésre ítélte Kaplóczkyt, aki fellebbezést nyújtott be a döntés ellen.

Az ügy fejleményeiről, így az elítélt Kaplóczky további sorsáról a későbbiekben sajnos nem szól sem a Komáromi Lapok, de például az országos jelentőségű Prágai Magyar Hírlap sem. A két világháború között azonban a Kaplóczky István név többször is előkerül a bűnügyi hírekben, levéltári kutatás híján azonban nem állapítható meg, hogy a gyújtogatóval azonos illetőkről van-e szó, vagy csupán egyszerű névazonosságról.

Libatolvajok és rablóbandák

Ott van például az a 1926-os híradás, miszerint a komáromi törvényszék lopás bűntette miatt 14 napos fogházra ítélte Szalma István és Káplóczky István csúzi lakosokat. Az ítélet szerint az Udvardtól légvonalban mintegy 10 kilométerre található Csúzon Adler helyi kereskedő bezárt óljából elvittek két hízott libát 180 korona értékben. A tettet beismerték és ittasságukkal magyarázták, valamint azt hangoztatták, hogy csak tréfából követték el a lopást.

Sokkal izgalmasabb a Csúz községben a harmincas évek elején tevékenykedő rablóbanda esete. A „csúzi legényekből” álló bűnszövetkezet vidéki kastélyok és boltok kifosztására specializálódott, két év alatt pedig mintegy tizenöt betörést követett el: csak Bathó Lajos helyi földbirtokoshoz tízszer törtek be és nagy mennyiségű gabonát és élelmiszert vittek el a házából, valamint több üzlet készleteit is megdézsmálták.

A környék közbiztonságát megrengető rablókat végül a komáromi csendőrség nyomozó osztálya a fűri őrssel karöltve nyomozta ki, a csendőröket az ügyben állítólag egy lopott Baťa cipő vezette nyomra. A nyomozás során mások mellett elfogtak egy bizonyos Kaplóczky Istvánt is. A társaság később azzal magyarázta tetteit, hogy a kényszerűség vitte rá őket a rablásra. Végül az összesen tizenegy csúzi férfit – köztük a bizonyos Kaplóczkyt – egy héttől két hónapig terjedő fogházbüntetéssel sújtotta 1933-ban az illetékes kerületi bíróság.

Baťa-cipőbolt az 1920-as években. Fotó – wikimedia.org

A hencegő gyújtogató

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Érsekújvári járás

Helytörténet

Történelem

Udvard

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak