Napunk

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos négy tiltás mindegyikét megszegtük már. Halász Dávid szoftvermérnökkel arról is beszélgetünk, kordában tartható-e az MI

Halász Dávid. Fotó - Facebook
Halász Dávid. Fotó – Facebook

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Halász Dávid, aki a Brünni Műszaki Egyetem Információs Technológiák Karán szerzett mesterdiplomát, jelenleg pedig vezető szoftvermérnökként dolgozik, múlt héten a komáromi Szinnyei József Könyvtárban adott elő a mesterséges intelligencia (MI) és az ember viszonyáról. A fiatal IT-szakember autonóm kiber-fizikai ökoszisztémákat kutat egy nemzetközi csapatban (alább elmagyarázza, ez mit is jelent), emellett a nevéhez fűződik számos publikáció és egy szabadalom is. Szakmaiságát bizonyítja, hogy a világ szinte minden pontján részt vett különféle nemzetközi konferenciákon.

Dávid közérthetően, élvezetes stílusban, szemléletes példákkal illusztrálva vázolta fel a komáromi hallgatóságnak a forradalmi technológia elméleti hátterét, működési elvét, viszont az időbeli korlátok miatt néhány fontos kérdést azzal kapcsolatban, hogy az MI hogyan változtathatja meg az életünket, a jövőnket és a civilizációnkat, éppen csak érintett.

Az előadás után ezért megkerestem őt, hogy kicsit bővebben is kivesézzünk egyebek mellett olyan, az emberiséget egyre inkább foglalkoztató kérdéseket, hogy

  • vajon tényleg tömeges elbocsátásokkal fenyeget-e az MI betörése a munkaerőpiacra;
  • politikai szinten hányféle módon lehet visszaélni az MI-vel;
  • mi az a négy, MI-re vonatkozó alapvető biztonsági szabály, amelyeket a legnagyobb IT cégek máris megszegtek;
  • elérhet-e az MI olyan fejlettségi szintet, amely már az emberi civilizációt és a kultúrát veszélyezteti.

Autonóm kiberfizikai ökoszisztémákat kutatsz jelenleg, ez mit jelent?

Például egy önvezető autó autonóm kiberfizikai rendszer. Van az autó a fizikai térben, és van a kibertérben egy szoftveres része. A kettő együtt adja a kiberfizikai rendszert. Az ökoszisztémát meg úgy kell elképzelni, hogy van egy város, ahol van mondjuk 40 ezer autonóm autó. Azt kutatom, hogy ezek hogyan kapcsolódhatnak, hogyan működhetnek együtt egymással meg a környezetükkel.

De nemcsak autókról lehet szó, hanem például egy gyáregységről, ahol egymáshoz kapcsolódó robotok dolgoznak, vagy drónokról, tömegközlekedési eszközökről, tehát minden olyan eszközről, amely helyet foglal el a fizikai térben és autonóm módon tud működni. Az autonóm kiberfizikai ökoszisztéma ezek szinkronizálását és koordinálását jelenti.

Szabadidődben 3D nyomtatóval építesz robotokat, ezek mire képesek?

Nem humanoid robotokra kell gondolni. A Covid alatt nagy volt az unalom, így hát elkezdtem házautomatizációval foglalkozni. Egyszerű dolgokra kell gondolni, például automatikus villanykapcsolókra vagy garázskapunyitó motorra, amiket meg tudsz venni üzletben is, de úgy döntöttem, hogy sokkal jobb buli otthon megcsinálni magamnak.

Építettem egy otthoni berendezéseket vezérlő, beszélgetős hangasszisztenst is, olyat, mint az Amazon Alexa vagy a Google Home. Emellett van egy-két saját építésű drónom is, amit be lehet időzíteni, a számítógép magától el tudja indítani, mondjuk este 6 óra 20 perckor. Az alapötlet az volt, hogy beterelje a tyúkokat.

És sikerült?

Nem sült el jól, mert ahhoz, hogy a tyúkok reagáljanak rá, alacsonyan kell repülnie, viszont a kutyát nagyon irritálta, legtöbbször felszállni sem hagyta.

Fotó – Napunk

Térjünk rá a fő témánkra, a mesterséges intelligenciára.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Mesterséges intelligencia

Technológia

Tudomány

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak