Elnöki kegyelem: Čaputová indoklásai nyilvánosak, Novák Katalin ellentmondásos döntését még mindig titkok övezik
Novák Katalin magyar köztársasági elnök pozícióját megrendítheti, hogy kegyelmet adott egy pedofil mentegetőjének, Orbán Viktor már alkotmányt módosítana az ügyben. Zuzana Čaputová minden kegyelmi döntése nyilvános és indoklással együtt bárki számára elolvasható.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A magyarországi nyilvános források nagyon korlátozott adatokat tartalmaznak arról, milyen bűncselekmények elítéltjeinek és milyen indokkal oszt kegyelmet a köztársasági elnök.
Novák Katalin döntése, amellyel kegyelmet adott K. Endrének, aki egy gyermekotthon pedofil igazgatóját fedezte, nagy vihart kavart a magyar közéletben, és csütörtök délután Orbán Viktor bejelentette: alkotmánymódosítást terjeszt be a kormány nevében, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében ne lehessen kegyelmet adni.
Orbán bejelentése nyomán az ellenzéki pártok egyre hangosabban kezdték követelni Novák Katalin lemondását.
„A bejelentett Alaptörvény-módosítás a gyermekek még erősebb védelmét szolgálja, ezért Novák Katalin köztársasági elnök jó szívvel fogja aláírni azt” – reagált Orbán bejelentésére az államfői hivatal a hvg.hu-nak.
Maga az elnöki határozat gyakorlatilag véletlenül került napvilágra: a 444.hu egy olvasója vette észre egy bírósági határozatban, hogy K. Endre elnöki kegyelemben részesült. Ezután derült ki pontosabban, hogy mi történt. K. Endre egyike volt annak a 22 kedvezményezettnek, akiknek Novák Katalin a 2023. áprilisi magyarországi pápalátogatás alkalmából adott kegyelmet. Ugyanekkor kapott kegyelmet Budaházy György szélsőjobbos aktivista, akit terrorizmus miatt ítéltek el. Míg Budaházy esetében az elnöki hivatal tájékoztatott a döntésről, K. Endre esetében hallgattak.
Cikkünkből kiderül:
- miért zavaros Novák Katalin kommunikációja a kegyelmi döntés ügyében;
- mi állhat Novák Katalin döntésének a hátterében, és mik lehetnek a következményei;
- hogyan osztanak kegyelmet a magyar államfők, és miben tűnik ki Novák Katalin;
- mi a különbség a magyarországi és a szlovákiai kegyelemosztási gyakorlat között.
Novák ellentmond önmagának
K. Endre a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese volt. A gyermekotthont Vásárhelyi János vezette, aki 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott, amiről 2016-ban több áldozat is nyilvánosan beszélt. A vádirat szerint orális szexre kényszerítette a gyerekeket. Az igazgatót nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
Helyettesét, K. Endrét azért ítélték el 2019-ben, majd másodfokon 2021-ben, mert arra kényszerítette a gyerekeket, vonják vissza az igazgató elleni vádakat. Hamis vallomást fogalmazott meg, amit aláíratott az egyik gyerekkel. Három év négy hónap börtönt kapott.
Novák Katalin nem indokolta a döntését azután sem, hogy az ügy nyilvánosságra került. Annyit mondott csupán, elnöksége alatt „nem volt és nem is lesz kegyelem a pedofiloknak, ez így volt ebben az esetben is” – miközben azt senki nem állította, hogy pedofilnak adott volna kegyelmet. „Undorodom a pedofíliától, az egyik leggusztustalanabb, legsúlyosabb bűncselekménynek tartom” – jelentette ki Novák Katalin.
„Konkrét kegyelmi ügyekben a harminchárom éves hagyományoknak és a jogszabályoknak megfelelően nem tudunk részletes tájékoztatást adni” – tette hozzá Novák, holott a Budaházy-ügyben nem ezt a gyakorlatot követte, ott ugyanis volt nyilvános indoklás.
Tüntetés is lesz
A magyar kormányközeli sajtó kiforgatta az ügyet, és álhírnek nevezte, hogy egy pedofil kapott volna elnöki kegyelmet – amit, ismételjük meg, senki nem állított. A Magyar Nemzet források megjelölése nélkül azt írta, „egyesek szerint az elítélt ellen folytatott eljárás egy koncepciós eljárás volt, amely során számos eljárási szabálysértés történt, az ítélet megalapozatlan volt, s a történések rémálomszerűek voltak, amely (sic!) kihatott az érintett és családja munkájára és egészségére is”. Nem tudni, vajon Novák Katalin is hasonló érvekre alapozta-e döntését.
Novák Katalin döntésére rengetegen reagáltak felháborodottan. Az egyik áldozat úgy nyilatkozott, a kegyelmi döntés „megfosztja az áldozatokat a méltó igazságszolgáltatástól”. Felháborodott nyilatkozatot adott ki a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, a közleményhez csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is.
Gundel Takács Gábor televíziós műsorvezető csütörtökön a Facebookon jelentette be, hogy kilép Novák Katalin tanácsadó testületéből, majd néhány órával később bejelentette távozását Lackfi János költő is, pénteken pedig Szörényi Levente zeneszerző, énekes folytatta a sort.
Gyurcsány Ferenc pártja, a DK a parlamentben indít eljárást Novák Katalin ellen, hogy megfosszák őt elnöki címétől. A Momentum péntek este hat órára tüntetést hirdetett meg a Sándor-palota elé, az LMP pedig jelezte, kikéri a kegyelmi döntésre vonatkozó dokumentumokat.
Miért csinálhatta?
A magyarországi közvéleményben gyorsan elindult a találgatás, miért hozhatott egy ilyen támadható kegyelmi döntést Novák Katalin.
Orbánék számára kifejezetten kellemetlen lehet, hogy épp egy ilyen ügyben nyílt ellenük támadási felület. A Novák Katalint a köztársasági elnöki pozícióba jelölő Fidesz politikusai szívesen tetszelegnek a pedofília elleni harcosok szerepében. Novák Katalin pedig, mielőtt államfővé választották, családügyi miniszterként dolgozott az Orbán-kormányban.
Orbán személyes hangot ütött meg, amikor megtette az alkotmánymódosításra vonatkozó bejelentését. „Nekem is van öt gyermekem és hat unokám. Ha valakik hozzányúlnának, akkor az első gondolatom, hogy félbe kell őket hasítani vagy miszlikbe kell aprítani. Ezért egyértelmű helyzetet kell teremteni” – mondta a miniszterelnök.
Ez az alkotmánymódosítás viszont K. Endre ügyében már hatástalan. Ráadásul a kormány pozícióját nehezíti, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterként kellett hogy ellenjegyezze a kegyelmi határozatot.
A 444.hu arról írt, a szabadon engedett K. Endre „otthonosan mozgott” a fideszes politikusok világában, és a bicskei gyermekotthonban Orbán Viktor öccsének sportegyesülete tartott birkózóedzéseket. Közvetlen kapcsolódást viszont egyelőre nem sikerült feltárni.
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet vezetője a Napunknak azt mondta, a rendszer természetéről árul el sok mindent az, hogy a jobboldal egyes döntései mögött nem ismerjük meg az igazi szempontokat. „A jobboldal egy titokgazdaságot üzemeltet” – mondja Böcskei.
Az elemző szerint ebben az ügyben ezért inkább kérdőjelek vannak.
Novák volt a jó zsaru
Milyen hatással lehet Novák Katalin helyzetére ez az ügy?
Novák Katalin az elmúlt időszakban integratív szerepet vett fel a saját, jobboldali politikai osztályához képest. Stílusában, témáiban, konszenzuskeresésében, nyelviségében és diplomáciai tevékenységében eltér a jobboldali politikusoktól, magyarázza az elemző.
Volt tehát egy jó zsaru – rossz zsaru felállás: egy konfrontatív kormányzat mellett volt egy konszenzuskereső köztársasági elnök.
„Külpolitikában szüksége is volt egy ilyen szereplőre a kormánynak, hogy meg tudjon oldani olyan konfliktusokat, amelyeket a kormány már nem tud kezelni” – véli Böcskei.
Novák Katalin ráadásul sikeres szakpolitikai múltat tudhat maga mögött, és bírta a miniszterelnök bizalmát. „Azért lehetett nagy csend a Sándor-palota és a kormány között az első napokban, mert egy krízis, rendkívüli helyzet alakult ki. Egy ilyen rendkívüli helyzet lassú döntést indukál, a véleményfeltárást teszi szükségessé és a politikai szempontok feltárását, valamint annak vizsgálatát, hogy a politikai következetességre mit jelent ez az ügy” – mondja az elemző arról, miért nem reagált a kormány napokig az ügyre.
Böcskei szerint az ukrajnai háború kitörése érte hasonlóan felkészületlenül a kormányt. Akkor három napra volt szükségük, hogy megszülessen a „stratégiai nyugalom” jelszava.
Vége Novák karrierjének?
Török Gábor politológus pénteki Facebook-posztjában már arról írt, Novák Katalin politikai karrierjének vége, „még akkor is, ha ezt egyelőre nem veszi észre, és még akkor is, ha esetleg hivatalban marad”. „Azt a tervezett alkotmánymódosítást üdvözli éppen, akarja »jó szívvel« aláírni, amely arról szól, hogy ne írhasson alá többet a mostanihoz hasonló kegyelmi döntéseket… Ha ezt átgondolja, világossá válik számára, hogy ennél nagyobb megalázás elnököt nem nagyon érhet az őt megválasztó és támogató politikai többség részéről.”
Böcskei sem látja túl rózsásnak Novák Katalin helyzetét. „A tekintélye, az integritása, a köztársasági elnöki szereppel járó megfellebbezhetetlenség biztosan nem építhető újra” – mondta az elemző a Napunknak.
Lesz-e utóélete az ügynek?
Ha a Momentum által szervezett tüntetés egy szabad szemmel is látható sokaságot eredményez, akkor kitarthat a téma a társadalomban, véli Böcskei Balázs. Ha viszont a tüntetés az oktatási tiltakozások lecsengő szakaszára fog emlékeztetni, akkor az ügy lassan kifáradhat.
A téma viszont olyan jellegű, hogy Novák Katalin számíthat arra, hogy a különböző sajtóhelyzetekben, közszereplések alkalmával, országjárásokon kényelmetlen helyzetekbe kerülhet, teszi hozzá Böcskei.
Majdnem minden tizedik kegyelmet jóváhagyta
Az ügy egyik pikantériája a sok közül, hogy Novák Katalin a tavalyi pápalátogatás alkalmából hozta meg ezeket az ellentmondásos döntéseket. Ekkor engedte szabadon Budaházy György szélsőjobbos terroristát és több társát, valamint K. Endrét is.
Novák Katalin ugyanakkor azzal is kitűnik, hogy nem fukarkodik a kegyelemosztással. A magyar igazságügyi minisztérium nyilvánosan vezeti a kegyelemosztás statisztikáját, amiből kiderül, hogy tavaly 40 főt részesített kegyelemben. Legutóbb 2004-ben kaptak hasonló számban kegyelmet: Mádl Ferenc akkor 41 kegyelmet osztott ki. Azóta viszont a harmincat sem érte el azok száma, akik egy évben kegyelmet kaptak.
Ha viszont az arányokat nézzük meg, még inkább kiugró számot kapunk. Novák Katalin a kegyelmi kérelmek 8,97 százalékát hagyta jóvá tavaly. Hasonló arányra 2002 óta nem volt példa: mindig öt százalék alatt volt a kegyelmi döntések aránya.
A korábbi magyar köztársasági elnökök esetében a sajtó sok esetben értesült a kegyelmi döntésekről, habár azok pontos listája és indoklása korábban sem volt nyilvános.
A szlovák államfők mindent nyilvánosságra hoznak
A magyarországi szabályozáshoz hasonló a szlovákiai is, vagyis a köztársasági elnök Szlovákiában is oszthat kegyelmet, valamint amnesztiát. A kegyelem esetében egy konkrét egyén büntetését törölheti el vagy enyhítheti, míg az amnesztia egy bizonyos bűncselekményre vonatkozó tömeges kegyelem.
A vonatkozó törvények nem rendelkeznek arról, hogy a köztársasági elnöknek nyilvánosságra kellene hoznia a kegyelmi döntések listáját és indoklását. Andrej Kiska idején vezették be azt a gyakorlatot, hogy az államfő honlapján külön menüpontban teszik közzé ezeket a döntéseket. A gyakorlatot Zuzana Čaputová is követte. Korábban az elnöki iroda sajtóhírek formájában szokta közölni, kinek adott kegyelmet a köztársasági elnök, az indoklással együtt. Ivan Gašparovič, Kiska elődje esetében is visszakereshetőek a kegyelmi döntések.
Čaputová egyébként tavaly 1003 kérelemből kilenc esetben adott kegyelmet, ami 0,9 százalékos arányt jelent. Így is ez a tavalyi arány a legmagasabb. 2022-ben mindössze az esetek 0,4 százalékában, 2021-ben 0,35 százalékában, 2020-ban 0,4 százalékában adott kegyelmet. Elődje, Andrej Kiska is viszonylag alacsony arányban osztott kegyelmet, sőt 2014-ben és 2015-ben senkit sem részesített kegyelemben.
Kiknek kegyelmezett meg tavaly Čaputová
Čaputová tavaly a legtöbb esetben olyanoknak adott kegyelmet, akiket marihuána termesztéséért és tartásáért ítéltek el. Összesen hat esetben részesítette kegyelemben könnyű drogokkal kapcsolatos bűncselekmények elítéltjeit. Indoklásaiban az államfő hangsúlyozza, hogy az elítéltek egyik esetben sem árulták a drogot, csak saját használatra birtokolták, és a jelenlegi szlovák törvények aránytalanul keményen büntetik a könnyű drogok használóit. Marihuána tartásáért akár 20 évet is kiszabhatnak a bíróságok – volt, hogy meg is tették. Egy elhíresült esetben egy férfit, aki bevallása szerint gyógykenőcsöt készített marihuánából, 20 évre ítélték, és még a házát is elkobozták.
Ezek mellett az esetek mellett Čaputová olyan ügyekben adott kegyelmet, amelyeknél például egy hétéves, sérült gyerek anyját 29 euró értékű lopásért három hónap letöltendőre ítélték, vagy amikor három kiskorú gyerek anyját adócsalásban való részvételért ítélték el, miközben legkisebb gyerekét még szoptatta. Kegyelmet kapott egy 53 éves férfi is, akit egy 30 évvel korábbi, vagyon elleni bűncselekmény miatt ítéltek el három év hat hónapra, miközben öt gyerek apja, akik közül három még kiskorú, a legkisebb pedig sérült.
