Napunk

Sok magyar szülőt lehetetlen lebeszélni a szlovák iskoláról. Mutatjuk, hol választják a legtöbben magyarként a szlovák iskolát Dél-Szlovákiában

A legtöbb magyar nemzetiségű diák a dunaszerdahelyi Jilemnický utcai alapiskolába jár. Fotó - Napunk
A legtöbb magyar nemzetiségű diák a dunaszerdahelyi Jilemnický utcai alapiskolába jár. Fotó – Napunk

A magyar iskolák egyre kevésbé tudják befolyásolni a szülők iskolaválasztását a színvonalas és anyanyelvi oktatással, az igazgatók szerint a szlovák nyelv elsajátítása még mindig fontos kritérium számukra.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Szlovákia tizenöt déli városában összesen több mint 2570 magyar nemzetiségű diák jár szlovák tannyelvű alapiskolába a diákok nemzetiségi adatai alapján. Tizenhárom olyan déli város van, amelyben száznál is több magyar nemzetiségű diák tanul szlovák alapiskolában az aktuális 2023/2024-es tanévben.

A legtöbb magyar diák a magyar járásként emlegetett Dunaszerdahelyen van, és ebben a városban jár a legtöbb magyar nemzetiségű gyerek szlovák tannyelvű alapiskolába. Tartja magát az az évek óta megfigyelhető tendencia is Királyhelmecen, hogy a szlovák tannyelvű alapiskolában több a magyar nemzetiségű diák, mint a szlovák. Ha Királyhelmecen minden magyar nemzetiségű diák a magyar iskolát látogatná, akkor mintegy 600 diákja lenne a Helmeczy Mihály Alapiskolának. Egyetlen olyan települést találtunk az adathalmazban, ahol több a szlovák nemzetiségű diák a magyar tannyelvű alapiskolában, mint a magyar.

Az adatokból kitűnik, hogy jóval több magyar nemzetiségű diák jár szlovák tannyelvű alapiskolába, mint szlovák nemzetiségű gyerek magyar alapiskolába. Ezt nyilván a vegyesházasságok és a regionális, illetve helyi körülmények is nagyban befolyásolhatják. Több településen tendencia, hogy a magyar nemzetiségű gyerek szlovák osztályba kerül akkor is, ha egy épületben működik a szlovák és a magyar alapiskola. Nyilván ilyenkor helyben kell keresni a döntés okait, melyet az oktatás színvonala mellett a diákok összetétele is jelentősen befolyásolhat.

Bár sem a pedagógusok, sem a szülők, sem pedig az oktatási szakemberek nem beszélnek nyíltan a magyar iskolákat látogató roma gyerekekről, vannak régiók, iskolák, melyekben gyakorlatilag csak roma gyerekek tanulnak. Ugyanakkor a diákok nemzetiségi adataiból nem tudjuk kiolvasni még csak megközelítő számukat sem. Nyíltan sokan nem akarnak a roma gyerekekről beszélni, de háttérbeszélgetésekből egyértelmű, hogy az iskolaválasztás egyik befolyásoló tényezője.

Az általunk megszólított iskolaigazgatók úgy vélik, a szülők elhatározását, hogy szlovák tannyelvű alapiskolába íratják gyereküket, szinte lehetetlen megváltoztatni, nem nyom a latba az oktatás színvonala, az anyanyelvi oktatás előnyei és a modern környezet sem, ha a szülőnek az a meggyőződése, hogy gyermeke a szlovák iskolában jobban elsajátítja az államnyelvet, később pedig könnyebben boldogul.

Írásunkból kiderül, hogy:

  • hogyan alakulnak az aktuális tanévben a déli városok alapiskoláiban a diákok nemzetiségi adatai,
  • milyen érdekességek figyelhetőek meg az egyes déli járásokban az iskolaválasztás kapcsán,
  • hogyan vélekednek az iskolaválasztás hátteréről az intézményvezetők,
  • milyen arányban vannak roma gyerekek a helyiek által roma iskolaként emlegetett magyar oktatási intézményekben.

A nemzetiségi adatokat az oktatási tárca háttérintézményének adathalmazából gyűjtöttük ki, szubjektív döntés alapján emelünk ki néhány olyan települést, melynek adatait különböző szempontok alapján érdekesnek találtuk. A statisztikai adatokat az iskolák által szeptemberben bejelentett számok alapján összegezték, mivel a diákok száma évközben is változhat, minimális eltérés előfordulhat az aktuális adatokhoz képest. Évfolyamokra lebontott adataink nincsenek.

Az ország két nagyvárosát külön kezeljük, hiszen az iskolaválasztást számos olyan tényező befolyásolhatja Pozsonyban és Kassán, melyeket nem lehet összehasonlítani egy falun vagy kisvárosban élő család körülményeivel.

Két magyar alapiskola működik Pozsonyban, a Duna utcai alapiskolának 263 diákja van, közülük 42 szlovák nemzetiségű. Tavaly a magyar és a szlovák nemzetiségű gyerekek száma 203 és 40, egy évvel korábban pedig 207, illetve 38 arányban alakult. A pozsonypüspöki magyar alapiskolának 117 diákja van, az utóbbi 2 évben 120-122 diákjuk volt. Az aktuális tanévben 112 magyar nemzetiségű diák tanul a város valamelyik szlovák tannyelvű alapiskolájában.

Az ország második legnagyobb városában egyetlen magyar alapiskola működik, a Márai Sándor Alapiskolát 254 diák látogatja, közülük 52 szlovák nemzetiségű. Kassa szlovák tannyelvű egyházi, magán és állami alapiskoláiban pedig további 61 magyar nemzetiségű diákot tartanak nyilván. Tavaly a Máraiba 180, a város szlovák alapiskoláiba pedig 59 magyar nemzetiségű diák járt.

Erős magyar iskola szórványban

A szenci járásban alig van már magyar tannyelvű alapiskola, jellemző, hogy a magyar gyerekek többsége három magyar alapiskola között oszlik el, a járásban működő szlovák alapiskolákat tíznél kevesebb magyar nemzetiségű diák látogatja. A járási székhely egyetlen magyar iskolájának, a Szenci Molnár Albert Alapiskolának az aktuális tanévben 262 diákja van, a város négy szlovák alapiskoláját pedig 37 magyar nemzetiségű diák látogatja, a számok alapján évfolyamonként egy-egy magyar nemzetiségű gyerek kerül szlovák iskolába.

Háromszáz magyar szlovák suliban

Országosan a legtöbb magyar diák a magyarok bástyájaként emlegetett Dunaszerdahelyen van, a négy helyi magyar alapiskolában összesen 1873 diák tanul. Ugyanakkor ebben a városban jár a legtöbb magyar nemzetiségű diák szlovák tannyelvű alapiskolába, a két szlovák alapiskolának összesen 326 magyar nemzetiségű diákja van. Közülük a legtöbben, 251-en a Jilemnický utcai Alapiskolában tanulnak. Tavaly szlovák alapiskolákba 331 magyar nemzetiségű gyerek járt, a magyar iskolákban összesen 1827 diák volt.

Tavaly a Jilemnický utcai alapiskola igazgatója, Peter Gajdoš azt mondta, tisztában vannak azzal, hogy több magyar ajkú gyereket íratnak be hozzájuk, ezért az első osztályban, ha szükséges, magyarul is beszélnek a gyerekekkel. Ha valaki elidőzik az iskola bejárata előtt délután, akkor megtapasztalhatja, hogy nagyon sok szülő magyarul köszönti az iskola épületéből kilépő gyermekét.

A szülők fejében kellene rendet tenni

Masszi János, a Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója szerint a 326 egy nagyon magas szám. „A felnőtt, felelőségteljes szülők fejében kellene rendet tenni, mert a magyar iskolák igyekeznek megmutatni, milyen képzést kínálnak, csak a szülők részéről is legyen érdeklődés, mert a végső döntés az ő kezükben van. Ezek egyéni esetek és szubjektív döntések, és nem látjuk az okait” – mondta Masszi János, aki szerint nagy kérdés, milyen identitástudat alakul ki a szlovák iskolát látogató magyar gyerekeknél.

„Sokszor lokális, helyrajzi okok miatt választhatják a szlovák iskolát a szülők, a Jilemnický utcai alapiskola egy lakótelepen van, de a szülők számára a szlovák nyelv elsajátítása is fontos” – sorolta tapasztalatait az igazgató. A Vámbéry Ármin Alapiskola 12 éve teljes kapacitással működik, Masszi János szerint iskolájában színvonalas a nyelvoktatás, az informatika mellett a digitális eszközök alkalmazására is odafigyelnek. Szerinte az nem jellemző, hogy a szülők a magyar és a szlovák alapiskolába is beíratják a gyereküket és végül a szlovák mellett döntenek. Arra viszont voltak példák, hogy a szlovákból átjött hozzájuk egy-egy kisdiák.

A dunaszerdahelyi iskolaigazgatók szerint a szülők a szlovák nyelv elsajátítását nagyon fontos szempontnak tartják gyerekeik jövője szempontjából. Fotó – Napunk

Csak tudjanak szlovákul

Nagy Árpád, a Szabó Gyula Alapiskola igazgatója szerint a dunaszerdahelyi iskolák nem tükrözik a lakosság valós nemzetiségi arányát. Véleménye szerint a magyar szülők nagyon sokszor a szlovák nyelv miatt íratják szlovák alapiskolába a gyerekeiket. „Azon viszont nem gondolkodnak el, hogy a magyar gyerekek hogyan sajátítják el például a fizikát, a kémiát a szlovák iskolában. A vegyesházaságoknál megegyezés kérdése, hogy milyen iskolába kerül a gyermek” – mondta az igazgató, aki magánemberként érintett, mert vegyesházasságban él, egyik gyermeke szlovák, másik magyar alapiskolába járt.

Gyermekei kiskoruktól bilingválisak, míg ő kizárólag magyarul, addig felesége csak szlovákul beszél velük. Meggyőződése, hogy a gyerekek a szlovák alapiskolában a szlovák nyelven kívül más tantárgyat nem sajátítanak el jobban.

A szlováknyelv-oktatás kapcsán leszögezte, hogy ők is használnak alternatív módszertani segédeszközöket, de a 30 éve pályán levő pedagógusok nehezebben váltanak új módszerekre, ezért a pedagógusképzésnél reflektálni kell a kommunikáció alapú oktatásra, csökkenteni kell az irodalmat és összhangba kell hozni a felvételi és érettségi kritériumokat.

„A három állami magyar iskola versenyezhet egymással a színvonal emelésében, ha a szülőknek

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Dél-Szlovákia

Oktatás

Romák

Szlovákiai magyar

Szlováknyelv-oktatás

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak