Napunk

Tudta, hogy Horthy Miklósnak volt egy dunaszerdahelyi ükapja? És azt, hogy miért lett sárga-kék a DAC? Nagy Attilával beszélgettünk a legizgalmasabb szerdahelyi sztorikról

Nagy Attila. Fotó - Nagy Gyula
Nagy Attila. Fotó – Nagy Gyula

Sokéves kutatómunka eredménye Nagy Attila helytörténész tavaly megjelent legújabb kötete, a 100 szerdahelyi történet, amely rövid, ismeretterjesztő írásokon keresztül ad bepillantást a város és a szűkebb régió életébe a honfoglalástól napjainkig.

A történelem–földrajz szakos tanári végzettségű Nagy Attila tucatnyi, Dunaszerdahely és környékének történelmével foglalkozó tanulmány és monográfia szerzője vagy társszerzője, emellett az ő nevéhez fűződik a mikrorégió dokumentum- és fotóanyagát digitalizáló Csaplár Benedek Adattár létrehozása is. Nem utolsó sorban pedig a város műemlékeinek megóvása és felújítása terén aktív Bíró Márton Polgári Társulás elnöke. Ez utóbbi kezdeményezésére és részvételével restaurálták az egyik legősibb dunaszerdahelyi família, a Kondé család Kisudvarnoki úti temetői síremlékét 2022-ben.

Dunaszerdahely és a szűkebb régió krónikását legújabb kötete kapcsán egyebek mellett arról faggattuk:

  • mit ettek a régi csallóköziek;
  • voltak-e a második világháborút megelőzően is antiszemita villongások a Kis Palesztinaként is ismert városban;
  • megtaláljuk-e a város lakosai között az első világháborús orosz hadifoglyok leszármazottjait;
  • ki volt Horthy Miklós dunaszerdahelyi ükapja;
  • van-e összefüggés a város címere és a DAC színei között.

Nem tősgyökeres dunaszerdahelyi, Tokajból származik. Mi motiválta arra, hogy Dunaszerdahely, illetve a szűkebb régió helytörténetével kezdjen el foglalkozni?

Dunaszerdahelyre a történelem–földrajz szakos tanári diplomám megszerzése után, a feleségemet követve kerültem az 1990-es évek végén. Egy idő után feltűnt, hogy nincs egy átfogó munka, amely bemutatná a város és a régió múltját, inkább csak egy-egy történelmi epizódot érintő kiadványt találtam, képeslap-gyűjteményeket, olvasókönyveket, a Csallóközi Kiskönyvtár köteteit. Mivel érdekelt a város története, úgy döntöttem, hogy mélyebben beleásom magam a témába.

A 100 szerdahelyi történet című kötet nem csupán a város híres szülöttjeivel vagy a legjelentősebb politikai-társadalmi eseményekkel foglalkozik, hanem a régi dunaszerdahelyiek mindennapi életébe is bepillantást nyújt. A káposztás csíktól a Csigériig című fejezet például abba, hogy mi került a régi csallóköziek asztalára. A káposztás csíkon kívül fennmaradtak még más régi, tipikusan dunaszerdahelyi vagy Dunaszerdahely környéki ételek receptjei?

A gasztronómiatörténet nagyon izgalmas terület, viszont ami a régi recepteket illeti, két dologról nem szabad megfeledkezni. A hozzáértők szerint a régi szakácskönyvekre a külföldi konyhák, főleg a francia konyha hatása eléggé rányomta a bélyegét, másrészt a szakácskönyvek összeállítása főleg a királyi udvarban vagy a nagyobb nemesi udvarokban történt, és jórészt az arisztokrácia étkezési szokásait tükrözte, nem a népi rétegek étrendjét. Utóbbiról így sajnos kevés írott forrás maradt fenn.

A Csallóközben ahogy változott a táj jellege, úgy változtak az étkezési szokások is. A ma közkedvelt ételek, például a húsételek százötven-kétszáz éve még ritkaságszámba mentek.

Közismert, hogy a 19. századig a Csallóköz egy lápos, mocsaras, folyami halakban igen gazdag vizes terület volt, így az itt lakók

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Csallóköz

Dunaszerdahely

Helytörténet

Történelem

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak