Napunk

Lehet jobboldali-populista áttörés az európai parlamenti választáson? Aligha, de a középpártok kénytelenek lesznek alkalmazkodni hozzájuk

Orbán Viktor az EU-csúcson. Fotó - TASR/AP
Orbán Viktor az EU-csúcson. Fotó – TASR/AP

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Június elején lesz az európai parlamenti választás, amitől Orbán Viktor magyar miniszterelnök az újjobboldali pártok megerősödését várja, és azt, hogy „felnyitják Brüsszel szemét”.

A Politico ma azzal a címmel közölt cikket, hogy Ezúttal valós a szélsőjobboldali fenyegetés. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az EP-választáson jelentősen megerősödhet a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakció, azaz a tagországokból az eddigieknél jóval több radikális, szélsőjobboldali vagy annak címkézett párt képviselője juthat be az Európai Parlamentbe. Az ID akár a harmadik legerősebb frakció is lehet, lehagyva a zöldeket és a liberálisokat; a jobboldali, enyhén euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoporttal pedig az EP képviselői helyeinek 25 százalékát uralnák.

Milyen hatással lehet az Európai Parlament, végső soron az EU politikájára, ha ez megtörténik? Lehet-e olyan áttörés az EP-választáson, amire Orbán Viktor vágyakozik?

Mielőtt ezekre rátérnénk, nézzük meg, mit is csinál az Európai Parlament. Röviden: érdemben egyedül nem sokat tud csinálni. Az Európai Unió jogalkotási folyamatának ugyanis van még két szereplője: a Bizottság és az Európai Unió Tanácsa, és ott van még az Európai Tanács is.

Európai Tanács – a tagországok vezetőiből áll, ők határozzák meg a fő irányvonalakat, de közvetlenül leginkább külpolitikai kérdésekben döntenek.

Európai Unió Tanácsa – röviden Tanács, ez a tagállamok kormányainak szakminisztereiből áll. A Tanács jogalkotó szerv, de nem egyedül, a jogszabályokról meg kell egyeznie az Európai Parlamenttel.

Európai Parlament – a tagországok polgárai közvetlenül választják meg a képviselőit. Az EP szintén jogalkotón szerv, de a jogszabályokról meg kell egyeznie a Tanáccsal.

Európai Bizottság – ez az a szerv, ami javaslatot tesz a jogalkotásra, amit aztán az EP és a Tanács is átrág, és akkor lesz a javaslatból jogszabály, ha sikerül megállapodniuk. A Bizottság ezen kívül intézkedéseket javasol a Tanácsnak, vagy bizonyos konkrét ügyekben maga is elfogad intézkedéseket.

Az unióban a törvényhozás úgy néz ki, hogy az Európai Bizottság javaslatot tesz a jogalkotásra, amiből az Európai Parlament és az EU Tanácsa közötti egyeztetések után lesz rendelet (amit hatályba lépés után kötelezően alkalmazni kell a tagországokban) vagy irányelv (amit a tagállamoknak határidőig át kell ültetniük a hazai jogrendszerbe).

A Bizottságot a Parlament és a Tanács felkérheti, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot, amiből aztán a felvázolt módon lesz jogszabály – vagy nem lesz, ha a Parlament és a Tanács nem jut kompromisszumra.

Az Európai Parlamentben ezidáig a hagyományos jobbközép és balközép erők olyan koalíciókat alkottak, amelyek féken tartották a radikális erőket, azaz ők nem nagyon tudtak beleszólni a jogalkotási folyamatokba, és nem kaptak komolyabb pozíciókat sem a Parlament bizottságaiban.

Az idei választást követően azonban – még ha az előrejelzéseknek megfelelően az Európai Néppárt nyeri is a választást – jelentősen megnő a jobboldal, azon belül pedig a radikálisabb, populista jobboldal súlya – a liberálisok, a zöldek, a bal- és jobbközép pártok kárára.

Az Európai Parlament frakciói

Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) – a legnagyobb frakció, jobbközép pártok képviselői alkotják. Korábban a Fidesz is a tagja volt, Szlovákiából a KDH képviselői (és egy független képviselő) ülnek ebben a frakcióban.

Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben (S&D) – a második legnagyobb frakció, balközép pártok képviselői alkotják. Ebben a frakcióban voltak a Smer EP-képviselői is, míg ősszel ki nem rakták őket.

Renew Europe (RE) – liberális pártok képviselői, ebben a frakcióban ülnek a PS és Magyarországról a Momentum EP-képviselői.

Zöldek/Európai Szabad Szövetség – zöld pártok alkotják.

Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) – jobbközép és jobboldali-populista, enyhén euroszkeptikus pártok a tagjai, a cseh miniszterelnök, Petr Fiala pártjának, az ODS-nek az EP-képviselői és az SaS képviselője is ebben a frakcióban ül.

Identitás és Demokrácia (ID) – szélsőjobboldali, euroszkeptikus pártok képviselői alkotják.

Baloldal az Európai Parlamentben – baloldali pártok képviselőiből áll.

Független képviselők – ők nem tagjai egyik frakciónak sem. A Fidesz EP-képviselői is függetlenek, amióta otthagyták az EPP-frakciót, és a Smer képviselői is, amióta kirakták őket az S&D-frakcióból.

A Politico szerint még ha többséget nem is tudnak szerezni, most először esély van arra, hogy a szélsőjobb

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

EP-választás 2024

Európai Parlament

Orbán Viktor

Szélsőjobboldal

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak