Napunk

Nem csitul az olasz–magyar vita az olasz antifa-aktivista magyarországi börtönkörülményei miatt

A láncait széttépő olasz Ilaria Salis antifasiszta aktivistát ábrázoló graffiti a római maygar nagykövetség közelében. Fotó - TASR/AP
A láncait széttépő olasz Ilaria Salis antifasiszta aktivistát ábrázoló graffiti a római maygar nagykövetség közelében. Fotó – TASR/AP

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Olaszországban közfelháborodást váltott ki, hogy a Magyarországon gyakran csak „antifa-ügyként” emlegetett eljárás január végi első előkészítő bírósági ülésére összebilincselt végtagokkal, vezetőláncon vezették elő Ilaria Salist, az ügy 39 éves olasz vádlottját. Családja és volt cellatársa szerint méltatlan körülmények között tartják fogva az olasz nőt – egyebek mellett poloskákra, az étel minőségére és a higiénés körülményekre panaszkodnak.

Az ügyben már megszólalt a magyar kormánypárttal egyébként jó viszonyt ápoló Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, aki arra kérte Magyarországot, tartsák tiszteletben a fogvatartott jogait, de még Orbán Viktort is felhívta az antifasiszta aktivista ügyében. Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani pedig „uniós szabályok megsértésének” nevezte az esetet.

A vád

A magyar ügyészség még tavaly októberben emelt vádat három külföldi állampolgár ellen a Becsület Napja rendezvényhez kapcsolódó támadások ügyében. A vádirat szerint egy német férfi – akit Németországban európai elfogatóparancs kiadásával köröznek – még 2017-ben Lipcsében létrehozott egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló szervezetet, amelynek a vádlottak, egy német férfi, egy német és egy olasz nő is tagjai voltak.

A csoport tagjai egyetértettek abban, hogy a szélsőjobboldali szimpatizánsokkal szemben erőszakkal kell felvenni az ideológiai harcot. Ezért úgy döntöttek, hogy a 2023. február 11-i Becsület Napja nevű esemény idejére Budapestre utaznak, és támadásokat követnek el a résztvevők ellen.

A támadásoknak a vád szerint alaposan megtervezett, pontos, begyakorolt forgatókönyv szerinti menete volt, azok időtartamát például 30 másodpercben határozták meg.

hvg.hu felidézi, hogy február 9. és 11. között összesen öt támadás történt Budapesten, amelyekben kilencen sérültek meg. A sérültek között magyar és külföldi állampolgár is volt. Közülük hatan súlyos, hárman könnyű sérüléseket szenvedtek. A lap korábbi beszámolója szerint a februári támadások elkövetői találomra, ruházatuk alapján választották ki áldozataikat azok közül, akikről feltételezték, hogy a Becsület Napja nevű rendezvényre érkeztek. Az egyik támadásról videót is közzétettek Kovács Zoltán kormányszóvivő YouTube-csatornáján.

A vádlottak közül az olasz nőt bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, a német férfit és a szintén német állampolgárságú nőt pedig bűnszervezetben részvétel bűntettével vádolta meg a Fővárosi Főügyészség, fegyházbüntetés kiszabását, valamint Magyarország területéről történő, határozott idejű kiutasításukat indítványozva.

A német férfi, Tobias Edelhoff a felkínált vádalkuban elismerte bűnösségét, így három évre ítélték és öt évre kitiltották Magyarországról. Az Euronews összefoglalója kiemeli, hogy szintén vádalku keretében 11 éves börtönbüntetést ajánlottak fel az olasz Ilaria Salisnak, aki ártatlanságára hivatkozva elutasította a javaslatot.

Budapesten február 11-én a kitörés napja néven is ismert Becsület Napja alkalmából magyar és külföldi, leginkább szélsőjobboldali és nacionalista csoportok szoktak megemlékezést tartani annak alkalmából, hogy a német és magyar csapatok 1945-ben megpróbáltak kitörni az ostromlott budai Várnegyedből.

Kettős mérce

Telex korábban arról is beszámolt, hogy tavaly februárban nem csak szélsőbaloldaliak támadtak meg általuk szélsőjobboldalinak hitt embereket: szélsőjobbos csoportok (például a Betyársereg) olyanokat támadtak meg, akiket feltételezhetően az antifa csoport tagjainak gondoltak. Az ügyben a BRFK csoportosan elkövetett garázdaság és súlyos testi sértés megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást, ellentétben az antifák támadásával, ahol a hatóságok szerint „közösség tagja elleni erőszakos cselekedetekről” volt szó.

A portál kiemeli, hogy a rendőrség a két esetet egészen másként kezelte, az antifa támadásokat vizsgáló nyomozásukról sokkal határozottabban kommunikáltak, mint a szélsőjobboldali támadók ügyeiben.

Az antifák által elkövetett, kétségtelenül brutális támadásokat egyébként a magyarországi szélsőjobboldali sajtó és a kormányközeli média hamar összekötötte a Jámbor András ellenzéki parlamenti képviselő vezette újbaloldali Szikra mozgalommal, azt sugallva, hogy ők vitték Magyarországra az utcai erőszakot.

A börtönkörülmények

Az egyébként tanárként dolgozó olasz nő ügye azután került az olasz média

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyarország

Olaszország

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak