Napunk

Silvia Hroncová volt kulturális miniszter: A kormány Orbánéktól inspirálódik, és ez ijesztő

Fotó N - Vladimír Šimíček
Fotó N – Vladimír Šimíček

A szlovák és a magyar kormány hasonló modell alapján támadja a társadalom egyes csoportjait, mondja Silvia Hroncová, aki az Ódor-kormányban vezette a kulturális tárcát, és aki szenci felmenőitől tanult meg magyarul.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Csaknem 190 ezer támogató aláírója volt annak a felhívásnak, amelyben Martina Šimkovičovát, az SNS által jelölt kulturális minisztert a kulturális közeg képviselői lemondásra szólították fel.

A felhívás egyik kezdeményezőjével, Silvia Hroncovával arról beszélgettünk,

  • mi lehet a terve a kormánynak a kulturális alapokkal;
  • veszélyben lehet-e a közmédia kisebbségi adása;
  • hogyan kellene támogatnia az államnak a kisebbségi kultúrát;
  • honnan ismeri a szlovákiai magyar színházakat.

Ön az egyik kezdeményezője annak a felhívásnak, amely lemondásra szólítja fel Martina Šimkovičová kulturális minisztert, és amelyet csaknem 190 ezren írtak alá. Nem várták meg, hogy leteljen a miniszter első száz napja, hogy esetleg meggyőzhesse önöket. Miért nem érdemelte ki az első 100 napot?

Mindegyik miniszternek joga van a száz naphoz, ezzel egyetértek. Másrészt viszont, ha már rögtön a hivatalba lépése óta arra utal a viselkedésével, hogy a kulturális intézmények működésébe beleszólhat a hatalom és olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek megosztják a társadalmat, közösségekre támadnak, beleértve az LMBT+-közösséget is, akkor úgy gondolom, hogy fontos felemelni a szavunkat.

Ezért jött létre a felhívás Martina Šimkovičová miniszter asszony lemondására. A felhívást közvetlenül a pozsonyi Kunsthalle igazgatójának lemondása váltotta ki, illetve annak a tervnek a nyilvánosságra hozása, hogy ezt az intézményt összevonják a Szlovák Nemzeti Galériával. Közben a Kunsthallét sokéves szakmai viták után és a nyugati országoknak a kortárs művészet bemutatására vonatkozó megoldásaival összhangban a kulturális minisztérium 2020-ban Ľubica Laššáková miniszter asszony – ma a Hlas képviselője – alatt hozta létre.

Ezenkívül a miniszter asszony a hivatala elfoglalása után hozott számos döntése és felvetett témája ellenkezett a Kultúra és kreatív ipar 2030 elnevezésű stratégiával, amelyet az előző kormány fogadott el. Sok olyan javaslatot tesz, amelyek azt jelzik, hogy számára a hatalom megerősítése a prioritás, mind a minisztériumban, mind a kulturális intézetekben. Ez pedig nemcsak az állami, hanem az önkormányzati szintekre is kiterjed. Ezek komoly témák, amelyek ellen fel kell szólalni.

A miniszter asszony nem kommunikál a szakmai és a kulturális közösséggel. A minisztérium javaslatai nem mennek át szakmai vitán és sztenderd törvényalkotási eljáráson. Így természetes, hogy a kulturális közeg, amely nagyon érzékeny a hatalom kulturális terjeszkedésére, így reagál.

Számítottak arra, hogy ekkora visszhangja lesz a felhívásuknak?

Nem számítottunk erre. Minket is meglepett, hogy milyen nagy visszhangot keltett, de ez természetesen nemcsak a kulturális közeg visszhangja, hanem az egész országé, azoké az embereké is, akik nem a kultúrában tevékenykednek. Az aláírások magas számából az látszik, hogy ennek a nyitott felhívásnak egy szélesebb vonzata is van, és az emberek ezen a polgári kezdeményezésen keresztül fejezik ki a véleményüket a politikai helyzetről és arról, amilyen irányba tart az ország.

A miniszter asszony bírálta, hogy a felhívás alatt szereplő aláírások ellenőrizetlenek voltak, és hamis nevek is megjelentek köztük, amit az ilyen online petíciók során valószínűleg nem lehet teljesen kizárni. Van valamilyen elképzelése arról, hogy a 190 ezer aláírásból hánnyal lehet gond?

Az aláírásgyűjtést már leállítottuk, jelenleg az ellenőrzés zajlik szakemberek bevonásával. Egy ilyen magas számnál természetesen nem zárható ki, hogy olyan nevek is felmerülnek, amelyek mögött nem állnak konkrét személyek, ez lehet provokáció is. Azzal, hogy a minisztérium megkérdőjelezi az aláírások legitimitását, a nyílt felhívást vonja kétségbe. Mert ilyen nagyszámú aláírás esetén ez valóban a minisztérium jelenlegi vezetésével szembeni jelentős állampolgári elégedetlenség jele.

Silvia Hroncová. Fotó N – Vladimír Šimíček

Gondolja, hogy ezután a petíció után még lehet érdemleges kommunikációt folytatni a minisztériummal? Úgy néz ki, hogy a miniszter nem készül lemondani. Nem áll fenn annak a veszélye, hogy a kapcsolatok tartósan megromlanak?

A kulturális közeg biztosan elvárná, és én is örülnék neki, ha a miniszter asszony nyilvánosan beszélne ezekről a dolgokról, hogy mire készülnek és mi a céljuk. De sajnos, nem láttunk ilyen érdemi kommunikációt a részéről. Úgy gondolom, hogy ez az egyik ok, ami a kulturális közegnek ezt a reakcióját kiváltotta.

A felhívásban a kulturális alapok összevonása ellen is tiltakoznak. A minisztérium már bejelentette, hogy az alapokat végül talán mégsem vonják össze, viszont nagyobb ellenőrzést szeretnének a pénzek elosztása felett. Mit gondol erről?

Fontos, hogy tudassák az emberekkel, valójában mit terveznek az alapokkal. És hogy mit jelent a nagyobb ellenőrzés a minisztérium részéről. Hogy azt jelenti-e, megkérdőjelezik az alapok függetlenségét, annak jeleként, hogy a hatalmuk alá akarják őket vonni. Felmerült

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Fico-kormány

Kisebbségek

Komáromi Jókai Színház

Kultúra

Kulturális minisztérium

Kultúrharc

Martina Šimkovičová

Ódor-kabinet

Orbán Viktor

Színház

Támogatás

Thália Színház

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak