Hogyan ismerkedjünk idősebb korban? Legyen őszinte és beszéljen az érzéseiről – A pszichológus válaszol

Két éve nyugdíjas vagyok és már régóta özvegy.  A férjem húsz éve hunyt el. Van két sikeres fiam, akik külföldön élnek, én pedig orvosként még mindig dolgozom. 

Mindig is meg tudtam állni a saját lábamon és partnerekben sem szenvedtem hiányt, de jelenleg egyedül vagyok és másokhoz hasonlóan én is félek az öregségtől és a betegségtől. Elkezdtem randizni egy volt a gimnáziumi osztálytársammal. Nagyon örülnék neki, ha „ő lenne az igazi”, mivel már 64 éve várom. Mindig is az volt az érzésem, hogy képtelen vagyok partnerkapcsolatok kiépítésére. Gyerekkoromban nem volt szerető apám, a férjemre úgy tekintettem, mintha a harmadik gyerekem lenne, a fiaim már felnőttek, és csak a fiatalabbikhoz állok érzelmileg közel. 

A kiszemeltem nemrég vált el, és megbotránkoztatott azon, hogy a felesége a beleegyezése nélkül vált el tőle. Még csak a határozatot sem vette át, noha saját elmondása szerint a posta sok értesítést küldött neki erről. Azt is elmondta, hogy a volt feleségénél betelt a pohár, amikor egy nagyobb összeget kért kölcsön, amit nem adott vissza. Miről árulkodik ez, és mit kellene erről gondolnom? Egy velem egykorú, viszonylag sikeres és független férfiról van szó, aki gyakran utazgat és a pénzét pedig a világ megismerésére költi.

Kedvemre való, hogy lennének közös hobbijaink, mint a síelés, vagy hogy elmennénk megnézni a világban azokat a helyeket, ahol még nem jártam. A kérdés így hangzik: Mit tegyek annak érdekében, hogy összejöjjön ez a kapcsolat, megértsük egymást, ott legyünk egymásnak, amikor megöregszünk?

Anka, 64

Lenka Pavuková Rušarová pszichológus válaszol

Kedves Anka!

A szavaiból azt olvasom ki, hogy erősen vágyik arra, hogy végre megéljen egy megértő, őszinte és érzelmekkel teli kapcsolatot. Azt írja, hogy nem tudott és még most sem tud partnerkapcsolatokat kiépíteni. Nem ismerem önt, azonban nem vetném el annak reményét, hogy ezúttal másképp lehet. Lehet, hogy életének ez az időszaka nyitottabbá teszi és egyúttal sok mindent megtanul a kapcsolatokról is. Már tudja, mi az, amit nem akar és azt is, mit keres. Az pedig, hogy egy érzelmekkel teli és őszinte kapcsolata van a fiatalabb fiával, arról tanúskodik, hogy képes ilyen kapcsolatot kialakítani másokkal.

Hogy az adott férfi tényleg támasza lehet-e, azt csak úgy tudja kideríteni, ha megismeri, és ez természetesen időbe telik. Legyen ön az, aki őszintén beszél vele, ossza meg vele az érzéseit és a gondolatait, és nagy az esély arra, hogy ezáltal ön határozza meg a kapcsolat jellegét.

Egyben óvatosságra is inteném. Az egy dolog, hogy az ön által kiszemelt partner imponál önnek a függetlenségével. Ha sikeres, önálló és utazgat, az azt jelenti, hogy jó társak vagy barátok lehetnének. Ez azonban nem mond el semmit arról, hogyan viselkedik egy intim kapcsolatban, és hogyan fog viselkedni önnel, a barátnőjével. Az ön által leírtakból azt szűröm le, hogy nem működött együtt a válás során, és úgy tűnik, hogy a felesége beleegyezése nélkül vett fel egy nagyobb összegű kölcsönt. Ez még nem biztos, hogy jelent valamit, de figyelje meg, hogy előzékeny-e önnel, hogy hajlandó-e és tud-e alkalmazkodni.

Ha jól olvastam a sorok között, akkor úgy érzem, a kapcsolataiban eddig ön vállalta magára a kompetens fél szerepét, aki gondoskodik a másikról és saját magával csak ritkán törődik. Figyeljen oda arra, hogy ne ismételje meg ugyanezt ebben az új kapcsolatban. Engedje meg, hogy sebezhető legyen, és hagyja, hogy néha ő gondoskodjon önről. Meglátja, hogy visszakapja-e a törődést, és hogy támaszai-e egymásnak.

Filip Orsolya fordítása