Napunk

Megszületett a megállapodás az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomagról, Orbán nem vétózott

Charles Michel és Orbán Viktor a csütörtöki rendkívüli EU-csúcson. Fotó - az Európai Tanács sajtószolgálata
Charles Michel és Orbán Viktor a csütörtöki rendkívüli EU-csúcson. Fotó – az Európai Tanács sajtószolgálata

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Brüsszelben az EU tagországainak vezetői ma futottak neki másodszor az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélycsomag elfogadásának.

A rendkívüli csúcsot azért kellett összehívni, mert a legutóbbi, decemberi EU-csúcson Orbán Viktor ugyan a „konstruktív távolmaradásával” nem gátolta meg az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, a segélycsomagot azonban egyedül megvétózta.

Arra lehetett számítani, hogy a mai csúcs is elhúzódik és arról fog szólni, hogy a többi tagállam vezetője meggyőzze valahogy Orbán Viktort, hogy ne vétózzon.

Ehhez képest Charles Michel, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke pár perccel az ülés kezdete után kiírta az X-re (a korábbi Twitterre), hogy megvan az egyezség, mind a 27 vezető megállapodott egy további 50 milliárd eurós támogatási csomagról Ukrajna számára az EU költségvetéséből. „Ez szilárd, hosszú távú, kiszámítható finanszírozást biztosít Ukrajnának” – tette hozzá.

Ez egyúttal azt jelenti, hogy Orbán Viktor ezúttal nem vétózott. A decemberi vétójáról több értelmezés is született onnantól, hogy soha nem tett még ekkora szívességet Oroszországnak, odáig, hogy a vétóval a háttérben különféle okokból más tagországok is egyetértettek – Olaszország, Franciaország és Németország is ilyen lehetett.

Orbán a csúcs előtt pont ezen országok vezetőivel – Emmanuel Macron francia elnökkel, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és Olaf Scholz német kancellárral -, valamint Charles Michellel, az Európai Tanács, és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével egyeztetett, a Politico szerint később csatlakozott hozzájuk Mark Rutte holland, Donald Tusk lengyel és Alexander De Croo belga miniszterelnök is.

 

A korábbi magyar álláspont szerint Ukrajna megsegítését nem az uniós költségvetésből és nem is közös hitelfelvételből kellene megoldani, hanem arra valamilyen más konstrukciót kellene találni. A február elsejei rendkívüli csúcs közeledtével finomodott a magyar álláspont, és Budapest már hajlandónak mutatkozott elfogadni a segély uniós költségvetésből való megoldását és a közös hitelfelvételt is, ha beépítenek a megállapodásba egy olyan mechanizmust, amivel közben is le lehet állítani az Ukrajnának nyújtott segélyt.

A tagállamok B-tervvel is készültek: a többi 26 tagország egyenként adta volna össze a segélyt Ukrajnának, de az sokkal körülményesebb megoldás lett volna, emiatt a mai csúcson arra törekedtek, hogy sikerüljön meggyőzni a magyar miniszterelnököt és nyélbe ütni az uniós szintű segélyt Ukrajnának.

A csúcsot különféle fenyegetőzések és szivárogtatások előzték meg: vasárnap a Financial Times ismertetett egy dokumentumot, ami arról szólt, hogyan büntetné meg a többi tagállam Magyarországot abban az esetben, ha nem áll csütörtökön kötélnek: a befektetői bizalom aláásásán keresztül, a forintot gyengítve „szabotálnák” a magyar gazdaságot. Brüsszel már hétfőn cáfolt, miszerint a dokumentum csak egy háttéranyag volt, és nincs szó semmilyen konkrét tervről.

A magyar kormány pedig a brüsszeli zsarolás egyértelmű bizonyítékát látta a dokumentumban, és azt hangoztatta, hogy ezzel Brüsszel összeköti az ukrán segélycsomag ügyét a visszatartott magyar forrásokkal. Ugyanakkor Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója többször is utalt arra, hogy a vétóval pont a források feloldásáért gyakorolnak nyomást, vagyis a magyar kormány is összeköti a két témát.

Orbán Viktor pozícióját erősíthette, hogy Robert Fico a január 16-budapesti látogatásakor kijelentette: a februári csúcson támogatni fogja a magyar javaslatot az ukrán segélyről, és soha nem fogja támogatni egy tagország megbüntetését azért, mert az kiáll a szuverenitásáért.

Közvetlenül a decemberi csúcs előtt az Európai Bizottság feloldott a zárolt forrásokból 10 milliárd eurót, amit sokan úgy értelmeztek, hogy Brüsszel megvásárolta Orbán hozzájárulását az ukrán csatlakozási tárgyalások megindításához.

Európai Unió

Orbán Viktor

Orosz–ukrán háború

Robert Fico

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak