Ipsos: A Smer tartja a 25 százalékot, a Hlas támogatottsága sem csökken. A választás óta Matovič veszített a legtöbbet
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Négy hónappal az előrehozott parlamenti választás után is stabil a politikai pártok támogatottsága. A kormánypártok népszerűségét egyelőre nem ingatta meg a korrupciós bűncselekmények büntetési tételeinek tervezett enyhítése, ahogy a Különleges Ügyészi Hivatal megszüntetésére tett lépések sem, annak ellenére, hogy a koalíció ezen igyekezete ellen tízezrek tüntetnek hetek óta országszerte.
A Robert Fico vezette Smert januárban a választók 24,5%-a karikázta volna, a Progresívne Slovenskót nem egész 21 százalék. Szintén tartja a választási eredményét a Hlas, amelynek elnöke, Peter Pellegrini már hivatalosan is bejelentette, hogy indul az államfőválasztáson. A pártot a választók 15%-a karikázná.
Mindez az Ipsos ügynökség felméréséből derült ki, amely a Denník N megrendelésére készült január 22-e és 25-e között.
Matovič veszít a legtöbbet
Az SaS és a KDH egyaránt 6,6%-ot kapott, az Igor Matovič vezette Slovensko (korábban OĽaNO) pedig 5,3%-ot. Matovič pártja jelentősen elszigetelődött a parlamentben, a szintén ellenzéki PS, az SaS és a KDH nem szólították meg a kormányellenes tüntetések szervezése során sem. A párt a szeptemberi választás óta több mint három százalékpontot veszített támogatottságából.
A csökkenő támogatottság bizonyos mértékig annak is köszönhető, hogy OĽaNO-ról Slovenskóra keresztelték át a pártot az előrehozott parlamenti választás után. Jakub Hankovský, az Ipsos igazgatója szerint Matovič támogatói közül többen átálltak a PS és a KDH oldalára.
Amennyiben a parlamenti választás eredménye pontosan tükrözné az Ipsos januári felmérésének eredményeit, az Andrej Danko vezette SNS helyett a Republika képviselői ülnének a törvényhozásban. A Republika 5,1%-ot ért el a felmérésen, míg az SNS 4,3%-ot, az eredmények a statisztikai hibahatáron belül vannak. Jakub Hankovský ugyanakkor felhívja rá a figyelmet: az adatok kimutatják, hogy Danko választóinak egy része átpártolt a Smerhez.
Azok a pártok, amelyek a szeptemberi választáson nem érték el a parlamenti küszöböt, a felmérés szerint sem kerülnének be a törvényhozásba. A Magyar Szövetséget a választók 4%-a karikázná. A Demokrati 3%-ot, a Boris Kollár vezette Sme rodina 2,4%-ot, a Kotleba-féle ĽSNS pedig kevesebb mint 2%-ot ért el a felmérésen.
A választók átfedése
A Robert Fico vezette Smer nemcsak képes fenntartani a magas preferenciákat, elfogadottsága más pártok szavazói között is nő. Ezek a választópolgárok második vagy harmadik lehetőségként tekintenek a Smerre. A peremszavazók azokat a potenciális választókat jelenti, akiknél az adott párt nem az első, de a második vagy a harmadik helyen áll mint választási lehetőség.
A Smer támogatottsága november óta három százalékponttal 37%-ra emelkedett. A Hlas választóinak fele el tudja képzelni, hogy a Smerre adja le a voksát, ez pedig szerepet játszhat abban az esetben, ha Peter Pellegrini megnyerné az államfőválasztást és kilépne a pártból, amelyet három és fél éve alapított. Fico szavazókat halászhat el az SNS (az SNS szavazóinak 40%-a számára a Smer a második vagy a harmadik lehetőség) vagy a Republika (nagyjából a támogatóik harmada mérlegelné a lehetőséget) elől.
A Pellegrini vezette Hlas szintén magas, akár 33%-os potenciállal is rendelkezik, ami annak köszönhető, hogy a Smer szavazóinak 60%-a számára elfogadható választás a Hlas. Ezeknél a számoknál azonban mindig szükséges szem előtt tartani, hogy a választóknak erős impulzusra lenne szüksége ahhoz, hogy pártot váltsanak.
Elméletileg a PS támogatottsága is tovább nőhet, az SaS és a Demokrati szavazóinak fele számára ugyanis éppen a Progresívne Slovensko a második lehetőség. Ezzel szemben az SaS viszonylag nagy potenciálja azon alapul, hogy a PS szavazóinak több mint fele el tudja képzelni, hogy erre a pártra szavazzon.
Csökken a Dankóba vetett bizalom
Az Ipsos januári felmérése szerint Zuzana Čaputová a legmegbízhatóbb politikus, a köztársasági elnököt a választók közel 45%-a tartja megbízhatónak. Szorosan mögötte következik Peter Pellegrini házelnök (44%), valamint Robert Fico miniszterelnök (közel 37%).
Növekvő tendenciát mutat Ivan Korčok államfőjelölt támogatottsága, a felmérésben ő helyezkedik el a negyedik helyen, a válaszadók harmada tartja megbízhatónak az egykori külügyminisztert. Korčok támogatottsága tovább nőhet, mivel a válaszadók 25%-a mondta azt, hogy nincs róla véleménye vagy nem ismeri (Pellegrinivel kapcsolatban ugyanezt a válaszadók nagyjából 10%-a mondta).
Az ötödik helyet Michal Šimečka foglalja el, aki a válaszadók közel 28%-a szerint megbízható. A PS elnöke előrébb került a listán, de nem azért, mert nőtt volna a támogatottsága, hasonlóképpen teljesített a decemberi felmérésen is. Šimečka kedvezőbb helyezésének egyik oka, hogy Andrej Danko, az SNS elnöke jelentősen veszített megbízhatóságából. Danko az utóbbi hetekben egy közúti baleset miatt került reflektorfénybe, az SNS elnöke a balesetet követően elmenekült a helyszínről.
Decemberben a válaszadók közel 29%-a tartotta megbízhatónak Andrej Dankót, a januári felmérésben ez az arány már csupán 21%.
Az Ipsos megvizsgálta a államfőjelöltek megbízhatóságát is. Štefan Harabin, aki a felmérések szerint nagyjából 10%-kal a harmadik helyen áll, a megkérdezettek 22%-a szerint megbízható, ugyanakkor rendkívül megosztó politikusról van szó, akit a választók közel kétharmada nem tart megbízhatónak.
A többi államfőjelölttel kapcsolatban felmerül a probléma, hogy alacsony az ismertségük, ami gyakran azzal párosul, hogy a választók jelentős részének nincs is véleménye az adott jelöltről. Közéjük tartozik például Ján Kubiš diplomata, akit a válaszadó kevesebb mint harmada ismer (a válaszadók további negyede nem tudott választ adni a kérdésre, hogy megbízhatónak tartja-e Kubišt).
A válaszadók több mint 40%-a számára ismeretlen Forró Krisztián, a Magyar Szövetség államfőjelöltje, Patrik Dubovský történész pedig még Forrónál is rosszabbul teljesített.
Az Ipsos január 22-e és 25-e között készítette el a két felmérést, 1022 válaszadó bevonásával, online kérdőív segítségével.
Milyen felméréseket közöl a Napunk
A Napunk négy intézmény politikai felméréseinek eredményeit közli a szlovákiai pártok támogatottságáról. Ezek az AKO, a Focus és az Ipsos, valamint a rendszeres felméréseket nem készítő Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Ezek az intézmények a legmegbízhatóbbak a számunkra, mivel ismerjük módszertanukat, átláthatóságukat, tapasztalataikat.
A Focus és az AKO hosszú évek óta jelen vannak a szlovákiai piacon, és számos választás során beigazolódott a hitelességük. Az Ipsos egy nemzetközi ügynökség itteni fiókja, amelynek Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államokban vagy Csehországban is vannak tapasztalatai politikai felmérésekkel. Ezzel az ügynökséggel testvérlapunk, a Denník N 2022 augusztusa óta szorosabb együttműködésben dolgozik, így a Napunk szerkesztőségének is lehetősége van jobban betekinteni a munkájuk részleteibe.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet egyedüliként végez hosszú évek óta felméréseket külön a szlovákiai magyarokra fókuszálva.
A felmérések eredményeinek magyarázatakor fontos hangsúlyozni, hogy azok nem választási előrejelzések, hanem csak a pillanatnyi választói hangulatról adnak képet. Érdemes ezért inkább a hosszabb távú tendenciákat és a megbízhatósági intervallumot figyelni.
A magyar pártok esetében szem előtt kell tartani, hogy mindegyik ügynökség viszonylag kis magyar nemzetiségű mintával dolgozik, ezért itt az adatok pontatlanabbak lehetnek, mint a szlovák pártok esetében. Erről itt írtunk bővebben.
Nem hozunk nyilvánosságra olyan felméréseket, amelyek módszertanát közelebbről nem ismerjük, amelyek nem elég átláthatóak vagy nem következetesek például az adatgyűjtés hosszát és módját tekintve.
