Napunk

Caesar-akták. A szíriai tömegmészárlás és a kegyetlenség szuverenitása

Szíria elveszett lelkei. Werkfotó
Szíria elveszett lelkei. Werkfotó

A Caesar-akták tömör üzenete így hangzik: azt csinálok az embereimmel, amit akarok, és ez kívülről nem megkérdőjelezhető, nem büntethető. Ha úgy tetszik ez a „szuverenitás” horrorisztikus, kegyetlen, aprólékos, minden részletre kiterjedő demonstrálása. Vélemény.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

27 000 hulla. 27 000 különös kegyetlenséggel, módszeresen, tudományos alapossággal és világos politikai céllal elkövetett gyilkosság. Erre szolgáló bizonyítékokat tárt a világ elé 2014-ben egy szíriai menekült, aki egy ötvenezer fotót tartalmazó adattárat csempészett át a határokon abban a reményben, hogy az archivált  képek egy része alapján nemzetközi eljárás indul az Aszad-rezsim ellen.

A férfi Caesar fedőnéven vált ismertté, az adattárat pedig Caesar-aktákként ismeri a nemzetközi nyilvánosság. Az archivált képeket ő maga készítette, mint a fegyveres szíriai kormányerők tagja, akit azzal bíztak meg, hogy fotózza le és archiválja börtönök hullaházaiban található elhunytakat.

Az ötvenezer kép között 28 ezer azonosítható holttest van, 27 ezer esetében állapítható meg egyértelműen az erőszakos halál. A fennmaradó 22 ezer kép különböző halálesetek (gyilkosságok, fegyveres leszámolások) helyszínén készült fotó, valamint a szíriai börtönökben, intézményekben dolgozókról készített kép. A teljes adattárról részletes összeállítást közöl a Human Rights Watch, ahogy a vizuális anyag ellenőrzéséről és elemzéséről is beszámol.

A legfontosabbak az elhunytakról készített képek, mert ezek alapján történt több kísérlet arra, hogy eljárás induljon az Aszad rezsim ellen.  Minden halottról több fotó készül, és minden halottat azonosító számmal láttak el, a képek mellé pedig kórbonctani jelentést is mellékelnek. Ezekben a jelentésekben a halál okát rendszerint „szívmegállásban” vagy „légzésleállásban” jelölik meg. Holott a képeken pontosan látszik, hogy az elhunytakat megcsonkították, megkínozták,  éheztették, verték.

A Szíriából kicsempészett fotók sokkolták a világot, és akkor úgy tűnt, elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy az Aszad-rezsim ellen eljárás induljon. Csakhogy Szíria nem csatlakozott a Római Egyezményhez, így a Nemzetközi Büntetőbíróság hatásköre nem terjed ki az országra. Vizsgálatra, bírósági perre csak akkor van esély, ha olyan emberek esetében történt bűncselekmény, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek. Ebben az esetben nemzeti hatáskörben, a második, befogadó államban indulhat eljárás.

A Caesar-akták történetéről, a képeket kiszivárogtató, máig illegalitásban élő emberről, a Nemzetközi Büntetőbíróságon indított eljárás kudarcáról, és a különböző országokban (Spanyolországban, Franciaországban, Németországban) folytatott nyomozásról, vizsgálatokról majd a sikeres 2016-os német perindításról Szíria elveszett lelkei címmel forgatott dokumentumfilmet Garance Le Caisne és Stéphane Malterre. (A filmet január 28-án és 30-án vetítik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon a Mammut II-ben.)

A németországi pert Anwar Raslan ellen indították, aki 2012-ben hagyta el Szíriát, mint a szír hírszerzés magasrangú vezetője,  és 2014-ben kért menedékjogot Németországban. A pere hat éven át tartott, 4000 rendbeli kínzás, 58 gyilkosság, nemi erőszak és kényszerítés ügyében emeltek ellene vádat. A bíróság emberiség elleni bűncselekmény, 27 rendbeli gyilkosság és két nemi erőszak miatt ítélte el.

A filmben megszólal a kiszivárogtató – maszkban, nem azonosítható módon és helyszínen, megszólalnak azok az ügyvédek, akik a nemzetközi, illetve a különböző országokban zajló pereket előkészítették, megszólal olyan áldozat, aki túlélte a kínzásokat, és szemtanúja volt azoknak, megszólalnak azok, akik a Ceasar-akták képei között fedezték fel saját hozzátartozóik holttestét. Sőt, a film részeként néhány másodperc erejéig szerepel maga Bassar al-Aszad elnök is, aki a Foreign Affairsnek adott interjút, és aki a képekkel kapcsolatban azt mondta: Szíria érdeke is, hogy eljárás induljon, ha tényleg bebizonyosodik, hogy a politikai foglyokat megkínozták.

A fotók, a szemtanúk és a hozzátartozók vallomása sem volt elég ahhoz

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Dokumentumfilm

Szíria

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak